Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-160

160. országos ülés október 4. 1876. 21 tekkcl lottcriát játszanak. Ha az első években a termés sikerül: megfizeti az illető az árendát; ha nem sikerül: nem fizet. Azt méltóztatik talán hinni, hogy könnyű ily bérlőtől megszabadulni ? De ez nem áll, inert néha még a privát ember sem szabadul meg ily bérlőtől, annál nehezebben az állam. Nem lehet minden perozben uj bérlőt találni, s nem az illendő áron; — s azután nem is nagyon kecsegtetők az oly haszonbérek, hol a bérlők egymás után buknak ; kell tehát adni — halasztást, raláxat, s e féle kedvezményeket s a lieitatió utján elért nagy jövedelmek a papiroson maradnak. Midőn tehát oly bérlőim vannak, mint a minők az ágothai s bárándi, — kik példányúi szolgálhatnak a bérlőknek, kik pontosan fizetnek, kik kitűnően kezelik a gazdaságot: a lehetőleg legnagyobb hiba volna ezeket elmozdítani, hogy magasabb bért érjünk el. Én tehát azon megyőződósben élek, hogy az alapítványok érdekében cselekedtem, midőn az a gothai s bárándi szerződéseket meghosszabbítottam ; sőt tovább megyek s nyilatkoztatom, mert nincs okom titkolni a mit teszek s mondok, — én egészen komolyan felkértein az ágothai bérlő urat, hogy menjen a Bánságba, nézze meg az ottani alapítványi birtokot, válaszszon magának 10 — 12000 holdat, s én azt neki hosszú időre olcsóbban, mint a mostani bérlők bírnak, ki fogom adni, s ha azt fogom tenni : magamra vállalom a felelősséget, mert tudom, hogyjo szolgálatot fogok tenni az alapítványoknak, de egyúttal az ottani vidéknek is, melynek előnyére volna egy jól berendezett gazdaságot szomszédjában birni. De meg kell még említenem, mit nem tulajdonitok magamnak érdemül, ha ma kellene a kérdéses birtokokat haszonbérbe adnom: nem érném el a bérlet azon összegét, melyet az illetők, most fizetni fognak. Tisztában vagyok tehát az iránt, hogy nem csak eorrecte jártam el, de az alapítványok érdekében is jártain el. (Helyeslés a középen.) Helffy Ignácz: T. ház! Mielőtt a most nyert válaszra megjegyzéseimet megtenném, engedje meg a, t. ház, hogy átaláiiosságban egyet előre bocsássák: és ez az, hogy a mi az én adataimat illeti, a melyekkel ón rendelkezem. Természetes, hogy én a részletekbe beavatva nem lehetek s kell, hogy azokat valakitől megtudjam s megtörténhetik, a mint gyakran megtörtént, hogy némelyike azoknak, a kik engemet informáltak, talán érdekből közölték velem, azt a mit közöltek ; meglehet, hogy egy bukott versenyző, meglehet, hogy egy oiyau, a ki versenyezni akart azon jószágra. Ezek mind természetes dolgok, a melyek ezen világon, melynek főrugója az érdek, igen gyakran előfordulhatnak; de ez ugy hiszem, magán a lényegen még sem változtat. A kérdés nem az, hogy egyik, vagy a másik akar-e nyerészkedni; hanem a kérdés az, hogy az állam nyerjen. Mindazonáltal, mert én ismerem az embereket, megjegyzem, hogy én nem értem be egyoldalú informatióval, hanem egy megyebeli képviselő ur közbenjárásával fordultain több előkelő fehérmegyei földbirtokoshoz és anynyit constatálok ezen nyert fölvilágositásokból és levelekből, a melyeket bátor vagyok a minister ur rendelkezésére bocsátani, hogy ámbár a részletekre eltérnek ezen inforinatiók, de két dologra teljesen egyetértenek. Az egyik az, hogy nincs egész Fehérmegyében hasonló minőségű föld, a mi legalább is 8, 9 — 10 ftban ne legyen bérbeadható holdankint ; másodszor, hogy azon földért, a melyről itt szó van: akármelyik nap, akármelyik perezben legalább is 8 frtot lehet kapni. Ezt tehát én kénytelen vagyok tény gyanánt venni, s maga a t. minister ur sem tagadta válaszában ; csak azt méltóztatott mondani, hogy vannak Fehérmegye ben drágábh és olcsóbb bérletek. Az. nem szenved kétséget; minden megyében vannak drágább ós olcsóbb bérletek; de miután itt olyan jószágról van szó, a melynek egyike, az ágothai, másfél órányi távolságra van a fehérvári indóháztól, másik a bárándi pedig félórányira, — ez könnyen konstatálható; tehát hogy ezen jószágok essenek épen a legolcsóbbak sorába: az bizony nem épen hihető. A t. minister ur kiemelte, hogy vannak ezen jószágok között némely rósz részek; Abban senki sem kételkedik, midőn olyan nagy conplexumról van szó, lehetetlen, hogy ne legyen benne gyengébb föld is: de átaláiiosságban véve comstatálható, hogy azon földért, melyet a minister ur 4 frt 50 krért adatt bérbe: 8 frtot lehet kapni mindennap. Még egyet akarok megjegyezni és sajnálom, hogy erre a minister ur ki nem terjeszkedett : az ón informatióm szerint azon 4 frt 50 kr.. illetőleg öt forintnyi bérösszegben az adó is benne van, ugy hogy maga az állam fizeti az adót. mely Fehérmegye ben átlag tesz 1 frt 80— 2 frtot. Tehát tulajdonképen a minister ur 2—ő írtért adott olyan hold földet, melyért minden más birtokos 8—10 frtot kap. Hogy concrét adatokat idézzek, bátor vagyok némelyeket felolvasni ezen levelekből. Egyik földbirtokos nem sajnálta a fáradságot, kivenni a telekkönyvből gróf Bomhelles jószágbérletót, 8300 szintén Í200 öles hold földet a gróf bérbe adott 25 ezer forintért, s a szerződós 3-ik szakaszában világosan ki van mondva. hogy mindennemű adó a bérlő terhére esik. Tehát körülbelől 8 frt adó nélkül. És így a külömbség a minister ur bérletéhez lenne körülbelől holdanként 5—í> forint, ez 15 ezer holdnál