Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-171
226 171. országos ülés november 23. 1876. ból, de más szempontokból is sújtottak volna. (Zajos helyeslés a középen.) Majd meg fogjuk akkor mondani, mely szempontokból jártunk el és higyje el a t. képviselő ur, nem fogunk ellenvetései elól gyáván hátrálni; meg fogjuk hallgatni és bevárni a ház Ítéletét fölöttünk: majd ha minden pro és contra helyesen meg lesz mérlegelve, (ííilénk helyeslés a középen.) Addig is egyet mondok a képviselő uraknak, a nélkül, hogy e nagyfontosságú kérdések fejtegetésébe bocsátkoznám, hogy akkor majd én is fogok az uraktól reális számításokat kérni, mint most ők kérnek tőlem joggal reális praeliminárékat. (Élénk derültség és tetszés a középen.) En is meg fogom akkor nézni, hogy a 37 millió a valóságban mennyire fog leszállani. Legyen azonban szabad a t. képviselő urakhoz egy intő szót már ezúttal is intéznem, (Halljuk!) hogy azon politika, melyet a t. 7i urak hangoztatnak, csak akkor helyes és oly módon helyes, mint minden politika : ha nem nyugszik az erők túlbecsülésén és illusiókon, a melyektől menteknek politikájok érveit ma sem mondhatni. {Helyeslés a középen) Es tehát, a ki bennünket hall igy vitázni három négy napon át arról, hogy nem történt az ország adóképességének kifejlesztésére semmi; a ki hallja azt, hogy az ország közgazdasági érdekei el vannak hanyagolva minden irányban, hogy itt csak a físcalitás uralma ütötte fel sátorát ; ha hall igy valaki bennünket beszélni. a ki viszonyainkat nem ismeri: azt fogja mondani talán, hogy mi mióta átvettük az ország kormányzatát, nem teszünk egyebet, mint csak adóemelésekkel és íiscalis rendszabályokkal terheljük az országot, s nem alkotunk, nem teremtünk ujat. Igen szükségesnek, tartom, — nem hogy ezen ház 1, tagjait capacitáljam, a kiket ez irányban capacitálni nem kell, de hogy szóljak az e házon kívül álló körökhöz a hazában és a hazán kivül levőkhöz, — hogy egy kissé immoráljak ezen tételnél. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondják, hogy mióta átvettük az ország kezelését: íiscalis érdekek érvényesítésén kivül nem történt semmi. Hát kérem 1868-tól fogva mindazon alkotásokat elősoroljam-e, a melyekkel ez irányban kormányok és törvényhozások resultatumokat mutathatnak fel? (Hulljuk] Halljuk!) Azon zárszámadások, a melyekről oly sokszor és helyesen van szó, igen élénk tanúságát adják annak : hogy igenis sok történt a közállapotok átalános javítása körül 1868 óta ; sok történt, nem mindig rendszeresen és helyes fejlesztéssel, hanem rohamosan gyakran; de hogy sok történt: az tény. 1868-tól 1875-ig egy kis táblázatot állítottam össze magamnak hiteles tényleges zárszámadási alapokon. Mi az tehát, ami ez országban uj alkotások megteremtésére, beruházásokra —- ezek egyikének, másikának értékét most nem bírálva, mert eziránt eltérők lehetnek a nézetek, de — nagyban és egészben igenis az ország ügyeinek további vitelére, egyik vagy másik érdekének ápolására tétetett? 1868-tól 1875-ig beruházásokra elszámolva van a 8 évi zárszámadásokban a pénzügyministeriumnál ópitkezésekre, az egyes indirect adók és monopóliumok terén, mint a minő vám, dohány, só. (Ragályi Nándor közbeszól. Élénk felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Higyje el a t. képviselő ur, nem csak figyelemmel , hanem érdekkel is hallgattam tegnapi felszólalását. Ha az utóbbit nem merem is kérni a t. képviselő úrtól; az elsőt mégis talán szabad kérnem.- (Élénk helyeslés.) Ezekre kiadtunk öt millió forintot, az államjószágoknál 2.393,727 forintot, az erdőknél kiadtunk 4.156,288 forintot, a bányászatnál 5.956,823 frtot, a Ferenczcsatornára közel 4 millió forintot, ujabb birtokvételekért 7.068,878 frtot, egyéb építkezésekre, ujabb ós ujabb alkotásokra H/a millió frtot. A pénzügyi tárczánál tehát összesen kiadtunk 29.736,963 frt és 6r/ 8 krt. A közlekedési ministeriumnál — tanulságosak ezen adatok — kőutak építésére — nem fentartására. de ujak építésére: — kiadtunk 7.006,486 forintot, vizi utakra kiadtunk 6.042,569 frtot, a dunaszabályozásra — csak Budapesten — 6.403,086 frtot, a Margithid építésére 5.201,304 frtot, vasutak építésére •— tisztán effectiv pénzben minden intercalaris kamat és kibocsátási veszteség nélkül — 106.303,298 forintot, a fiumei kikötő építésére 2.063,114 frt, a lánczhid megváltására 6.773,040 forintot, összesen 139.792,788 frt 78 krajezárt. A földművelési ministeriumnál — mind csupa investitiókra — kiadtunk 4.321,420 frt 19 krt; a vallásügyi ministeriumnál kiadtunk 1.985,216 írt 84 krt; az igazságügyi ministeriumnál 673,803 frt 17 krt S ha még ide sorolom a honvédségi felszerelések kiadásait, mint a melyek bizonyos tekintetben szintén ide tartoznak, és a melyekre adtunk 20.806,234 frt 95 x / 2 krt: összesen ez előadott czimeken kiadtunk 197.316,427 frt 55 krt. (Mozgás) Ezenkívül kamat - garantiával biztosítottunk annyi száz mértföld vasutat, mely után 1875-ig fizettünk 58.941,419 frtot. 1876 és 1877-re ugyané czimekre elő van irányozva és ki is lesz adva* még pedig beruházásokra 12.669,955 frt, kamatbiztosításokra 30 millió frt. Méltóztassék a t. ház ezen összegeket összeadni, s meg fogják találni, hogy a mondott czélokra, tehát tisztán beruházásokra és kamatbiztositásokra, s e szerint oly czélokra, a melyeket nagyban csak önök (A balközépre mutatva.) sem fognak kifogásolni: tényleg kiadtunk 1875-ig az 1876 és 1877-re előirányzottakon kivül összesen 256.257,846 frt effectiv pénzt. Ehhez jön 33 millió 817,083 frt, melylyel adósságaink törlesztettek.
