Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-171

171. országos illés november 23. 1876. 225 a hitelviszonyok javitásá által. Ez mind igaz t. ház; de engedelmet kérek, talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ennek sok részét meg lehet ugyan teremteni, elő lehet mozdítani, és fejlesz­teni helyes törvényhozási munkálatokkal, helyes közkormányzati irányzattal és politikával; de mind­ezekhez, t. ház, pénz, pénz és pénz is kell. És t. ház, e kettőt együtt: megszorítani állami kiadá­sainkat, mert feltétlenül parancsolja a pénzügyi helyzet, megtakarításokat tenni és ezen az imént mondott irányokban is folytonosan előre menni: ezt a kettőt összeegyeztetni oly könnyen nem le­het. (Élénk helyeslés.) És t. képviselő ur, egyszerre haladni mind­két irányban, ezt a jelen költségvetés sem tudta. Követte a középutat e téren, a mint szerencsés leszek erre visszatérni; mert a mint igaz, hogy lankadatlanul és nem csüggedve kell ez irányok­ban haladnunk : az is igaz, hogy minden idő fel­állít minden reális politikára nézve bizonyos sor­rendet s egyszer az egyik irány, majd a másik lép előtérbe, hogy lehetőleg azzal, a mi az adó­képesség fejlesztésére szükséges, a pénzzel taka­rékosan kell eljárni. Mert tény az, hogy ha pénz­ügyi rendszabályokkal nem lehet is helyreállítani az egyensúlyt; tény az is, hogy bármily közgaz­dasági irányzatokra vonatkozó szép frázisokkal egyedül, pénzügyi rendszabályok nélkül semmire sem fogunk menni. S azok, kik vádolnak bennün­ket, hogy csupán adóemelés és csupán direct adó­emelés az, a mit csinálok : elfeledik, hogy kény­szerhelyzetet vettünk át. Nem most választjuk az ösvényt, melyen egy magyar pénzügyi politikát inaugurálni akarunk ; hanem adott viszonyokat és körülményeket és ezek által teremtett kényszer­helyzetet kellett elfogadnunk: s azért kellett az adóemeléshez nyúlnunk. A t. képviselő ur azon­ban maga is azt bizonyítja, hogy mily sok irá­nyúak e téren a felfogások. Mudrony Soma t. képviselő ur nekem szememre veti: hogy miért nem nyúltam indirect adókhoz és csupán a di­rect adókhoz ? A direct adókhoz fordultunk azért: mert nem lehetett várakoznunk. Vettük tehát a segélyt, a hol találtuk : mert a veszély immi­nens volt. (Mozgás a szélső balon, élénk helyeslés a középen.) Nagyon természetes, hogy nem vehet­tük ott: a hol nem találtuk. S ime most, mikor az indirect adókra is kívánunk nehezedni ; most mikor az indirect adókkal is kívánjuk az állam jövedelmeit fokozni: már előre is találkozunk azon váddal, hogy még tovább akarunk menni az adó­emeléssel. Igenis, bizonyos határig tovább aka­runk menni, mert a pénzügyi helyzet parancsolja ezt; mert ha e téren nem megyünk tovább a jö­vedelmek fokozásában, ha azokat, miket expozém­ban megemlítettem, nem vesszük igénybe: nem fogunk a czélhoz közeledni. (Helyeslés a középen.) Mily különbözők azonban a felfogások az KÉPY. NAPLÓ 1875-78. VIII. KÖTBT. iránt, hogy mi egy helyes közgazdasági politika ? arról a lefolyt vitában történt felszólalások igen élénk tanu-bizonyságot tettek. Vannak, kik a he­lyes közgazdasági politikát csak az önálló vámte­rületben ós az abból fejlődő előnyökben keresik, s kik azt várják, hogy ennek gyümölcsei helyre fogják állítani az egyensúlyt; mások csak a pro­ductionalis erők emeléséről szolnak a nélkül, hogy részleteznék. Azok a t. képviselő urak, a kik ez első irányban szóltak, kik felállították a külön vámterületet ós annak előnyét, mint feltétlen pa­naceát, azon képviselő urak — és itt Mudrony képviselő úrral foglalkozom, mert ő tett ez irány­ban bizonyos határozott számításokat: — beszél­nek 27 millióról a fogyasztási adóknál: a mit ez­után kissé szerényebb adagban mérve, a számokat leszállítják 9 millióra; beszélnek azután 27 millió­ról a vámoknál, együtt 36 millióról, a melyért csak nyúlni kell, és a mely felvehető kényelme­sen, és a melylyel azt a nagy lyukat a költség­vetésben, a deficzitet, betömhetni. A t. képviselő ur akkor, a mikor állította, hogy az egyik alapon kijön 27 millió, a másikon 9 millió : — önkény­telenül beismerte, hogy mily ingatag alapokon történnek számításai. Ha én más alapot veszek : akkor nekem más szám fog kijönni ós más szám egy harmadiknak, egy negyediknek. Az ily csillogó ígéretekkel lehet azon tételről, a melyet a t. képviselő urak védelmezték, sokat és szépet beszélni, még szebb dolgokat elképzelni; de azok a számitások, higyjók el a képviselő urak, igen sok irányban homokra vanaak épitve. Én most nem kívánok beszélni azokról a nagy számokról, a melyekre szinte irigykedve néztem s a melyekkel oly könnyen kiteremtik a 36 millió frtot. (Derültség.) Azok a számitások annak ide­jén, ha majd a szóban levő nagy kérdések tüze­tesen napirendre kerülnek : meg lesznek világítva más oldalról is, és meg lesz mutatva, hogy sok irányban homokra vannak épitve. Nem tartom ma még jogosultaknak az olyféle felszólalásokat, minőkkel ezen themát egy képviselő ur védel­mezte, ki ezen védelem kedveért mint uj ellen­zéki szótárát egy pár erős kifejezéssel megtol­dotta, beszélvén bécsi parancsszóról, s ámbár nem akar, mint mondja, ítélni a felett, a mit még nem tud, ilyféle kitételeivel már is elitéi. Ez állí­tásoknak majd szemébe fogunk nézni akkor, és ennek a képviselő urnák meg fogjuk mondani, hogy nem a bécsi parancsszó előtt hajoltunk meg; hanem hazánk jól felfogott érdekei előtt; (Zajos helyeslés a középen, élénk ellenmondás a szélsőbal felöl.) meghajoltunk az előtt: mert az igenis álta­lunk is ép oly féltett, mint a képviselő urak által őrzött érdekeket megakartuk óvni azon rázkodá­soktól, azon összeütközésektől, melyek a ki nem egyeztetett érdekek és az érdekek ellentétének harczából bennünket épen közgazdasági szempont­29

Next

/
Thumbnails
Contents