Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-167

124 167. országos ülés november 18. 1876. tük, mert azoknak van hová menniök, ott van a nagy Németország. Nem tudom, hogy számos-e azon párt a Lajtán túl, mely igy vélekedik; hanem ez lehet németországi politika, de nem osztrák politika; mert ha az osztrák birodalomnak fenállásáról van szó: akkor Németországba való menetelről szó nem lehet. Azok tehát, kik Németországba akarnak menni, nem az osztrák, hanem más politika szempontjából szólnak; de hogy azok érdeke, a kik Lajtán túl az osztrák birodalmat képezik és képviselik, ugyanazonosak a magyarok érdekével: az kétséget nem szenved. Midőn tehát én arról szólok, hogy a most fenyegető háború bennünket igen közelről érdekel: akkor nem csupán speeialiter Magyarországot értem, hanem a bécsi reichsrathban képviselt többi országok és tartományokat is. Én t. ház, egyes tóteleire azon beszédnek, melyet a czár a minap Moszkvában tartott, a melyet tegnap a ministerelnök ur ugyan hitelesnek nyilvánított itt, de melynek egyes részei a mai hírek szerint kétségbe vonatnak és kijavíttatnak, egy két észrevételt szeretnék tenni, nem azért, hogy én ezen beszédet- szóról szóra, vagy tételről tételre taglalás alá venném, nem azon jelentőséggel, melyet én részemről eleitől fogva tulajdonítottam ezen beszédnek; hanem épen azért, mert ezek oly tételek, melyek eddigelé legalább nyilvánosan hangsúlyozva nem voltak. Az egyik tétel az, midőn az orosz czár a szlávok nevében kíván actióba lépni. Már engedelmet kérek, ezen szláv ós úgynevezett pánszláv eszme nem uj; de az eddig legalább a diplomatia utján soha nem használtatott. Eddigelé az orosz birodalomból jövő jegyzékek és diplomatiai nyilatkozatok is mindig a török birodalomban lakó kereszténységről beszéltek és az ember természetesen egyenlően értette azalatt a görögöket is, a szlávokat is. De most egyenesen a szlávok nevében tétetik ezen nyilatkozat. Itt tehát nagy szláv mozgalom czéloztatik, itt az actióra, lépésre serkentetik valamennyi szláv. Ez nagy horderővel bír nemcsak Magyarországra, hanem a bécsi reichsrathban képviselt országok és tartományokra nézve is, és ezekre nézve talán még nagyobb mértékben, mint magára Magyarországra nézve. Ez nagy jelentőségű szó volt s ón azt óhajtanám, hogy a mi kormányunk ós külügyi hivatalunk ezen kifejezésnek egész nagyságát és horderejét mérlegbe tegye és vegye jól figyelembe, hogy mi czéloztatik ezen kifejezés által. A másik, a mi nekem ezen beszédben feltűnt: az, hogy a czár azt mondta, bogy ő önállóan akar cselekedni. Ennek határozottan az az értelme, hogy ő szakított a párisi szerződéssel, hogy ő azt respectálni nem akarja, hogy ő a'többi államokkal ebben a kérdésben együtt járni többé nem akar. Igaz, hogy az orosz czár már 1870/71-ben a párisi szerződésnek egyik pontját bizonyos tekintetben önhatalmúlag meg akarta sérteni, és talán annak megsértését is czélozta; de akkor a kérdés a párisi szerződést aláirt hatalmak képviselői által Londonban tárgyalás alá vétetvén, még 1871-ben kiegyenlittetett a kérdés. Az orosz birodalom kívánsága legnagyobb részben teljesíttetett s igy megváltoztathatván az 1856-ban kötött párisi szerződés, 1871-ben újra megerősíttetett és érveidben levőnek nyilváníttatott. Ha tehát most az orosz czár önálló actióra határozta el magát: ezzel kilépett a párisi szerződést aláirt hatalmak sorából, akkor szükséges, minél előbb határozottan tudni azt, hogy a mi külügyi politikánk e tekintetben micsoda állást foglal: vajon ugyanis továbbra is respectálni akárjuk-e a szerződéseket és a többi aláirt hatalmak összemüködósét létrehozni igyekezünk-e ? vagy pedig mi is semmisnek tekintvén a szerződóst, önálló politikát akarunk-e követni ? hanem ugy, hogy másnak a szalagján járjunk. Bármi czéloztatik is, én csak azt óhajtanám : hogy a külügyi hivatalunk ezen két kifejezésnek egész horderejét felfogván, intézkedéseiben és cselekvéseiben azon nagy államokhoz méltóan járjon el, a melyeknek ügyeit vezeti s a külfölddel szemben képviseli. Ezek után nem szándékozom a t, házat tovább untatni, hanem midőn szives figyelmét megköszönném, bátor leszek határozati javaslatomat felolvasni, (olvassa.) Határozati javaslat. Tekintve, hogy a török birodalomnak velünk határos némely tartományaiban a múlt évben kitört zavarok fegyveres felkeléssé s ujabb időben Szerbországnak nagy számú s szervezett haderővel való részvéte által valóságos komoly háborúvá fajultak. Tekintve, hogy ezen háború folytán az úgynevezett keleti kérdés egész nagyságában és minden aggasztó körülményeivel együt felmerült, melynek legújabb fordulata még idegen hatalmak beavatkozását is lehetővé teszi. Tekintve, hogy Magyarország mint a hadviselő felekkel határos állam ezen kérdésnek mimódoni megoldásában, első sorban s a legnagyobb mérvben érdekelve van, és hogy a tőszomszédságában dúló háború magát Magyarországot is könnyen egy következményeiben kiszámithatlan nagy háborúba bonyolíthatná. Tekintve, hogy a gondos előrelátás, a magyar nemzet állam érdekei, jövőjének biztonsága, tekintélye s becsülete egyenlően követelik, hogy ily válságos körülmények között a nemzet szigorú számot vessen egyrészt koczkáztatott érdekeivel, másrészt tehetségeivel és erejével, és minden es-