Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-167
222 167, * rsz ^ses ülés no?ember 18. 1876. elhatározni, a mibe én beleegyezni nem fogok. És igy igen természetes, hogy midőn a memorandum közöltetett a többi udvarokkal, azon kormány részéről, a melynek eleitől fogva meghatározott, régi, traditionalis, szilárd elveken alapuló politikája volt, az angol kormány részéről visszautasittatott, viszszautasitatott azután, — ha jól vagyok értesülve — a franczia és olasz kormányok által is, a midőn természetesen a török kormány által mint hetedik szerződő fél által szintén visszautasittatott volna, "ha a propositio neki is megküldetik. Ez titok nem volt. Ezen memorandum tartalma közölve volt a hírlapok utján; ezen memorandum lényege ismeretes egész Európa előtt. Es én megvallom, nem látom be okát annak : mégis miért nem látta a minister ur jónak ezen memorandum felül hivatalosan értesíteni bennünket. Egyik pontja ezen memorandumnak azt mondja, hogy osztrák-magyar katonaság szállja meg Boszniát és Herczegovinát, orosz katonaság szállja meg Bolgárországot. Ez mint a török birodalom integritásának megsértése, igen természetesen visszautasittatott azon hatalmasságok által, melyek a török birodalom integritását sértetlenül föntartani kívánják. Ez nem sikerülvén, később Oroszország részéről tétetett, még pedig ugyanazon időben Londonban és Bécsben azon propositio, hogy szállja meg osztrák-magyar katonaság Boszniát és Herczegovinát, orosz katonaság pedig Bulgáriát, és az európai hatalmak egyesült hajóhadai menjenek be a Bosporusba. Hogy az orosz követ Suvaloff milyen percmtoria elutasító választ kapott Londonban: azt mindnyájan tudjuk; hanem hogy ugyanazon időben Bécsben Sumarakoff milyen választ kapott, azt a minister ur titokban tartja előttünk, pedig Európa előtt nem titok. Ezen terv sem sikerült akkor, és kezdődtek az alkudozások fegyverszünet végett. Először, midőn a szerbek azt kezdték tapasztalni, hogy háborút játszani nem olyan könnyű dolog: fordultak az" angol kormányhoz, s kérték, hogy járjon közbe fegyverszünet kieszközlése végett. Az angol kormány elfogadta a kérelmet, és kieszközölt egy rövid fegyverszünetet. Ámde később a porta, mely fegyverszünetet kötni nem akart, mert nem akarta a szerbeket, kiket felkelőknek és lázadóknak tekintett, hadviselőknek elismerni, nem akart tehát velők fegyverszünetet kötni: beleegyezett abba, hogy az ellenségeskedések felfiiggesztessenek. S akkor történt azon lépés, mely sokakat félrevezetett. Angolországban ugyanis, mint mindenkor, ugy ezen kérdésben is az ellenzék a kormánytól eltérő állást foglalván el, az ellenzék vezére országszerte nagy agitatiót kezdett, és ez agitatiónak hathatós támaszául felhasználta azon híreket, melyek épen akkor érkeztek Bolgárországból az ottan elkövetett kegyetlenségeket illetőleg. Azon agitatiók által azok, kik nem ismerik közelebbről az angol nemzetet, s nem ismerik Anglia hagyományos politikáját, félrevezettették magokat, s • azt gondolták, hogy íme Angolországban a közvélemény megváltozott, most már Anglia a török mellett nem tesz semmit. Ezen hibába esett a szerb kormány is, és bár a török hajlandó volt az ellenségeskedések megszüntetését tovább is meghosszabbítani, s bár maga a szerb kormány kérte az angolokat, hogy a fegyverszünetet eszközöljék ki: most már nem akarta tovább meghosszabbítani, és az ellenségeskedéseket újra megkezdette. A ki az angol hagyományos politikát a keleti kérdést illetőleg ismeri: az nem fogott volna felülni azon demonstratióknak, melyek egyes meetingekben történtek; az tudni fogta volna azt, hogy ha holnap Grladstone lesz az angol külügyi kormány élén : ő is azon politikát fogja követni, melyet ma lord Derby követ, és melyet követni kell minden angol ministernek: ha a viszonyok máskép nem alakulnak, mint ma. Azonban, hogy a sz,erb diplomatia, melyről meg kell vallani, hogy nem nagyon régi és gyakorlott, felült ezen tüntetéseknek, azt meg lehet neki bocsátani ; de hogy a bécsi diplomatia is felült és félre vezettette magát, azt gondolva, hogy Angolország külügyi politikája nem biztos és nem határozott : megbocsáthatatlan hibának tartom. Egyébiránt bármi lett légyen is a mi külügyi hivatalunk politikája, én csak azt óhajtanám, hogy az határozott, hogy az bizonyos elvekből kiinduló szilárd politika legyen, hogy azt ismerje mindenki ós mindenki tudja magát tájékozni az iránt: mi az osztrák-magyar külpolitikája. Mert méltóztassanak elhinni: a habozó, a határozatlan politika sokszor sokkal több bajt okoz, mint a határozott politika ós van sok olyan háború, melyet a határozott politika megakadályozott volna, és mely épen a habozó, a határozatlan politika következménye. Ha a mi külügyi hivatalunk elejétől fogva határozottan megmondotta volna azt, hogy ő vagy a török birodalom integritása mellett, vagy az oroszországi törekvések előmozdítása mellett akar fegyvert fogni és azt egész erejéből támogatni: bizonyos, hogy vagy egyik vagy másik felől megakadályozott volna igen sok oly bonyodalmat, melyekbe határozatlan magaviselete mostanában belerántotta Európát. Én t. ház a mint mondom, a külügyi politikának tüzetes bírálásába az adatok hiánya miatt nem bocsátkozhatom; tegnap, —az igaz — a ministerelnök ur közlött egy adatot és kijelentette itt a házban — nem ugyan azért, mert interpelláltatott, hanem mint-ő mondta, a ház iránti tiszteletből — köszönjük alásan a bókot, melyet irányunkban
