Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-166

166. országos ülés november 17. 1876. 113 hogy a mi kormányunkat sem akadályozhatja meg semmi abban, hogy ily közléseket tegyen. Én legalább t. ház, azt hiszem, hogy a kormánynak nincs oka palástolni azt, amit tett; mert ha van ilyen oka, akkor természetesen másként áll a dolog és mert csak az a kormány léphet fel nyiltan a nyilvánosság előtt, amelynek semmi palástolni valója nincsen. Azt mondja a t. ministerelnök ur. hogy ez még hamis állásba is hozhatná a házat: mert meglehet, hogy ma más irányban halad a kormány, mint haladt eddig. Meglehet, hogy igy áll a dolog; de semmi sem akadályozhatja a kormányt abban, hogy ezen más irányt legalább jelezze, hogy abból megértsük, hogy most már más irányban halad, mert az irányra nézve tisztába jönni a kormánynak első kötelessége; de kötelessége e felől a közvéleményt is felvilágosítani. Mert ha végtére is, amit részemről uem óhajtok, háborúra fejlik a dolog : a kormány maga háborút nem csinálhat. Ha a nemzet áldozatkészsége és lelkesedése nem támogatja a kormányt, maga a kormány nem csinálhat háborút: mert a háború folytatására a puszta rideg kötelességnek teljesítése nem elegendő. Azt mondta még a t. ministerelnök ur, hogy gyakorlati haszna nem volna az ily felvilágosításnak. Én azonban azt hiszem, hogy igenis volna az a haszna, hogy látnók, milyen politikát követett a mi ministeriumunk és látnók: ha vajon ezen politika megegyez-e az ország közvéleményének érzületével. És ez nézetem szerint igen nagy haszon lenne; mert, ha a kormány meggyőződik arról, hogy az ország közvéleménye más irányban halad, akkor nem fog akarni ráerőszakolni a nemzetre oly politikát, melyet az nem helyesel, s melyet következésképen egész erejével s lelkesedésével és áldozatképességével támogatni nem fog, a gyakorlati haszon tehát az volna, hogy a kormány tisztába jönne az ország közvéleményével, ez pedig nem csekély haszon akkor, mikor ugy látszik a háború küszöbén állunk. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy egy tárgyra nézve két vitát idézni elő, rósz gazdálkodás volna az idővel. Hiszen annyit — kérem — csak feltehet rólunk ós a ház minden tagjáról az igen t. ministerelnök ur, hogy ha ma egy kórdósben érdemleges vita snlt: holnap ugyanezen kérdésben uj vitát kezdeni nem fogunk. Nem lenne tehát több vita, hanem lenne egy vita; most pedig ha egy vita lesz is, az igen hoszszu lesz, mert két külön tárgyat fog magába foglalni. A mi a dolog meritumát illeti: abba nem bocsátkozom; hanem fentartom magamnak a jogot ahoz képest, a mint t. ministerelnök ur válaszolt, a költségvetés tárgyalása alkalmával észrevételeimet előadni és ha szükségesnek fogom tartani, ez irányban indítványt a t. ház elébe terjeszteni. KÉPV. NAPLÓ 1875-78. VIII. KÖTET. Most pedig a nélkül, hogy mondhatnám, hogy helyeslem a ministerelnök ur válaszát, azt tudomásul veszem: mert tárgyalás alá kitűzni nincsen szükség, mivel a legközelebbi napokban a nélkül is fog tárgyaltatni. Tisza Kálmán ministerelnök: T.ház! (Halljuk !) Nem bocsátkozom azoknak vitatásába, miket az igen t. képviselő ur mondott, hanem egy állítását, melyben valószínűleg félreértett, kell helyreigazitnom: s ez az, a miért felszólalok. A t. képviselő ur ugyan is azt mondja, hogy ő nem fél attól, a mitől én félek, hogy a ház parlamentális tapintata iránt a jóhiszem meg fog ingattatni. Én hivatkozom mindazokra, kik beszedemet hallották, hogy magam is épen ezen hitet és reményt fejeztem ki. (Helyeslés.) A másik, a mire még egy szót kívánok szólani : az hogy a képviselő ur hivatkozott arra, hogy másutt közzététetnek az okmányok, majdnem keletkezósök perczóben. A nélkül, hogy erre bővebben reílectálnék, csak Oavour egy mondatát akarom ismételni, ki midőn ellenében erre hivatkoztak, azt mondta: jaj uraim épen azért, mert szokták az ilyenek közlését kívánni, ma már a legtöbb kormány nem a jegyzékekkel csinálja a külpolitikát, mivel azt mint közölhető vezérczikket megírja, hanem csinálja a politikát más eszközökkel. (Élénk derültség.) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a ministerelnök urnák Simonyi Ernő képviselő urnák interpellatiójára adott válaszát tudomásul venni ? (Igeu.') Ennélfogva a ministerelnök urnák válasza tudomásul vétetett. A ministerelnök ur Helfy Ignácz képviselő ur interpellatiójára kivan válaszolni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Mielőtt magára Helfy t. képviselő ur két kérdésére válaszolnék, hogy azt jobban tehessem, a t. képviselő urnák egy pár megjegyzésére is kell reflectálnom. A t képviselő ur legelőször is azon tételt állítja föl, hogy az orosz czár nyilatkozata már nem szó, hanem tett, hadüzenet és fenyegetés; továbbá hangsúlyozta, hogy ezzel szemben meg kell mondani, hogy mi — osztrák-magyar monarchia — mit akarunk csinálni s azt mondja, hogy ha a döntő pillanatban a monarchia szövetséges nélkül marad: ennek oka az lesz, mivel a hatalmak nem tudták és nem tudják az utolsó perczig, hogy mit akarunk. A mi az elsőt illeti, a nélkül, hogy egy oly nyilatkozatnak íegkevésbbé is fontosságát tagadnám, emlékeztetem a t. képviselő urat arra, hogy bárkitől jött legyen is a szó — a történelem tanusága szerint — a szót a tettől, ily nehéz helyzetben és ügyben, még egy bizonyos, néha nem igen rövid időköz szokta elválasztani. lő