Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-166

108 166. országos ülés november 17. 1876. megujittatott. Az akkori úgynevezett krachos világban, midőn mindenki panaszkodott, hogy nincs export, midőn a gabonának nem volt ára, a Hitelviszonyok rendkívül roszak voltak és midőn a tulvérmes remények után, a mi nálunk szokásos hiba, nem eléggé indokolt levertség állott be: azon időben én azon bórletet, melyért a legfényesebb epochában 40,000 forintot fizettek, 47,550 forintért adtam ki. És ez nem volna hasznos ügylet az alapítványokra nézve? De emeli a bérlet előnyösségét még az, hogy a mint már emiitettem, a bérlő magára vállalta a kötelezettséget, hogy saját pénzéből 40,000 frtig épületeket fog emelni. (Mozgás a szélső baloldalon.) Igen is, ez igen nagy előny; mert nincs perniciosusabb dolog, mintha az állami vagy az alapítványi jószágokon agynevezett rabló gazdaságot visznek, vagy vitetnek, Helfy képviselő ur más véleményben van; de abból látni, — nem fogja a képviselő ur nekem rósz néven venni, ha kimondom, hogy a bérleti dolgokról, gazdasági dolgokról nincs fogalma. Azt képzeli Helfy képviselő ur, hogy a bérlő — legyen az Kégl György vagy más, — csak ugy vaktában, saját szeszélye szerint fog építeni. A bérlőnek el kell készíttetni a terveket, be kell mutatni az előirányzatot, az megvizsgáltatik, s csak ha az jónak találtatik: foghat hozzá ez építéshez. Az építés az állam közegei által gyakorlandó ellenőrizés mellett történik és ha be van fejezve ós jónak találtatik: akkor utalványoztatik, illetőleg be fog neki számittatni félévről félévre az őt illető ráta. Ha az alapítványi pénzen épültek volna ezen épületek: az alapítványi tőke 40,000 írttal csökkent volna s ha ahhoz a kamatokat is veszszük és méltóztatik kiszámítani 18 esztendő alatj mennyit tesznek ki a kamatok és azoknak kamatjai : nagyon jelentékeny összeg fog kijönni. De igenis, kielégítő ezen. bérlet 47,000 frt mellett, mert amint a múltkor mondtam, nagyon sajnálom, hogy a t. házat untatom és ismétlem azon dolgokat, melyeket a múltkor előadtam. A kinek praxisa vau gazdasági és bérleti viszonyokban: az nagyon jól tudja, hogy a bérlet magassága nem attól függ, hogy mit fizetnek a szomszédban két-három határban, de tisztán az illető bérleti objectum természete, minősége és az idő, melyben köttetett, határozza meg. Ha részletekbe megyek és saját tapasztalatomra hivatkozom, ez talán többet nyom, mint azon számos levél, melyet a képviselő ur kap. (Mozgás a szélső baloldalon.) Mondom, magam is azon esetben voltam, hogy egy kis birtokom volt, különben az egész puszta olyan volt, mint ez az iv papír s nem tudtam érte kapui holdankint 5 frtot; inig egy köze! birtok csak egy árokkal volt elkülönítve s ott 8—10 frtot fizetett. Az ágothai pusztáról tudjuk, hogy 2.000 hold igen kitűnő föld; de hogy az egész puszta első osztálya föld volna: az absolute nem áll. Ezen 9,500 holdból van szántóföld 5,200 hold. de nagyon középszerű, 2,229 hold legelő, (596 hasznavehetetlen. Tehát 47 ezer forinttal ezen bérlet meg vau fizetve. De azt méltóztatott mondani, hogy a szomszédban és Fehérmegyében fizetnek 8—10 frtot egy holdért; igenis fizetnek, hanem vannak birtokok, a hol még kevesebbet fizetnek, mint az ágothai pusztáért. Véletlenül tegnap jutottak csak ezen adatok birtokomba: Patka Fehérmegyében 6.500 hold, !2 esztendőre kiadva 26 ezer forintot tizet. Fonna, gróf Eszterházy Móricz birtoka 11,500 hold, 12 évre kiadva az első években 12 ezerét, az utóbbi 10 évre 14 ezer forintot fizetett. Magyar-Almás, gróf „.Eszterházy Móricz birtoka, 3,700 hold, mind szántóföld. 22 ezer forintot fizet. Dinnyés pedig a vasút mellett van, az őrsi prépostság birtoka, 4,000 hold, melyből 3,000 hold szántóföld, 12 esztendőre ki van adva 14,000 írtért. Csikvár szintén Fehérmegyében gróf Batthyányi birtoka 3,000 holdból áll, csupa szántóföld: 12 esztendőre ki van adva 18,000 forintért. Méltóztassék összehasonlítani srothai és bárándi viszonyokat ezzel. Tisztába kell jönni mindenkinek: kinek tiszta fogalma van a bérleti és gazdasági viszonyokról, hogy ezekhez mérve az ágothai és bárándi bérletek jobban vannak kiadva. De végre maga az adó is mutatja az illető birtok természetét. Nem 1 frt 50 kr. vagy 1 frt 40 kr., de 98 kr, fizettetik az ágotai pusztán, még pedig nem kis, hanem catastralis hold után. Mindezen adatok tisztán mutatják, hogy én finaucialiter igen előmozdítottam a tanulmányi alap érdekét ós igen jól adtam ki e bórletet. Átmenve most a bárándi pusztára, itt is körülbelül hasonló az eset. Itt a puszta 5,523 holdból áll, melyet Splényi birt 21,000 forintért. Most egy részéi 2,300 holdat Schlesinger bír, másik részét 3,200 holdat szintén Kégl, de nern egyenesen a ministeriumtól kapta, hanem Spiényitől vette át. Schlesinger fizetett 9,750 frtot, Kégl 14,065 frtot. Hasonló körülmények, mint etZ cl gothai pusztánál bírtak engem arra, hogy a szerződést megújítottam ; de szintén tetemes túlfizetéssel, mert Schlesinger fizet 12,000 frtot, Kégl pedig 16,892 frtot. .Azt hiszem financialiter helyesen cselekedtem, hogy ily feltételek mellett kiadtam, közgazdasági tekintetből pedig mindenesetre nagyon helyesen cselekedtem. Nem is kétlem, hogy a t. képviselő ur nagyon járatos a közgazdasági literaturában, tehát tudja, hogy az államnak nem szabad a bérbeadásokat ugy eszközölni, hogy a jövő rovására húzzon pillanatnyi hasznot; az államnak