Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-166
166. országos ülés november 17. 1876. 109 hosszú időre kell jószágait bérbe adni már azért is, hogy biztosítsa a bérlők sorsát, hogy mindég fízetésképesek legyenek. Az államnak kötelessége, ahol van, solid bérlő osztály, azt fenntartani; ahol pedig nincs : törekedni, hogy fejlődjék. De egyébiránt, midőn magamat eltökéltem — pedig nem könnyedén jártam e! ez ügyben — az uj szerződés megkötésére, nem fektettem nagy súlyt a theoriákra; de igenis országunk hitelviszonyaira, gazdasági és bérleti rendszerére. Azon rendszer mellett, mely most divatozik, a lieitationális rendszer mellett oda jutottunk, hogy az alapítványoknál körülbelül 2 millió a restantia. Hogy mennyi restantiái vannak collegámnak a t. pénzügyminister urnák: azt ő legjobban tudja; mert a licitális bérlő urak nemcsak az alapítványi javaknál űznek játékot. Alig bírva több tőkével mint annyival, hogy a bérletet l ]% évre lefizethessék, lotteriát játszva. így gondolkodnak: ha sikerül a termés, megállok; ha nem sikerül tönkre megyek s tovább megyek. A legkönnyelmübben a legnagyobb árakat ígérik, melyek a papíron maradnak: mert nem fizethetnek s kevés kivétellel folytonos az executió. Vajon helyes, egészséges rendszer-e ez; vajon nem kell-e inkább biztos bérlőket keresni, kik capitalissal rendelkezve, és okszerűen gazdálkodnak ugy, hogy ha a bérlet letelik: nem kizsarolva adják vissza a jószágát, hanem oly állapotban, hogy a bérlet objectuma sokkal magasabb bérleti áron adathatik ki: ezt a t. ház bölcs ítéletére bízom. Nem akarom tovább fárasztani a t. ház becses figyelmét, de mégis reassumáinom kell a t. képviselő ur felszólalását. A t. képviselő urnák kérdései, melyeket hozzám intézett, a következők. (Halljuk!) 1. Miért adtam a bérletet 18 évre ? Válaszom ; mert a hosszú bérletet üdvösnek találom az alapítványi javakra nézve. Lehet az 16, lehet 19 év, a mi utóvégre diseretionalis dolog; de valami számot meg kell határozni. 2. Azt kérdi Helfy képviselő ur, hogy miért adtam épen Kégl György urnák és Schlesingernek? Feleletem erre: mert a legjobb bérlőnek tartják s tartom én is, kit megtartani az alapítvány érdekében fekszik, és azért óhajtottam, hogy tartsa rneg ezen bérletet. Természetes, hogy nem saját érdekemben tettem. 3. Kérdi, hogy miért nem reflectáltam a szomszédban divatozó haszonbérletekre? Mondtam,hogy nem az határozhatja meg a bérlet magasságát, mondhatom, hogy épen a szomszédban vannak hasonló minőségű földek, igen gazdag urak birtokai, melyek kevésbé kedvező feltételek mellett vannak bérbe adva. 4. Az kérdeztetett, hogy miért kötöttem meg a bérleti szerződóst két évvel az előbbi bérlet letelte előtt ? Mert valamint a bérlő, kinek sok in: structiója van, kívánja magát jóelőre biztosítani: ugy a birtokos is azon van, hogy ne az utolsó esztendőben köttessék meg az uj szerződés. (Helyeslés a középen.) Annál inkább igényelheti pedig ezt olyan bérlő, a kinek akár hány jószág áll rendelkezésére, mert kínálják neki. a jószágokat. Nem emlékezem már tisztán, hogy most-e, vagy a múltkor; de azt is mondta a t. képviselő ur, hogy megengedi, hogy a jelen viszonyok nyomasztók ; haneni hiszi, hogy ezen viszonyok 18 esztendeig nem fognak tartani. Már én, t ház! nem vagyok jós, az igaz, hanem a múltra nézve van mégis tapasztalatom, és pedig nem levelekből, hanem saját életpraxisomból. Nekem ugyanis 15 év előtt egy birtokért 22 ezer forintnyi haszonbért akartak adni és mindenféleképen persequáltak, hogy adjam oda. Akkor nem adtam bérbe és most két óv előtt 17,500 írtért adtam ki. Meglehet, hogy a viszonyok jobbra fognak fordulni ; de az is meglehet, hogy még roszabbra fordulnak. Említeni akarom még azt, hogy az is tény. hogy egy nagyobb birtokot kisebb részletekre osztottam fel, és így adtam bérbe javát 8 írtért, egy részét 7 írtért, homokosát 5 írtért. Alig múlt egy esztendő , és jöttek azután, hogy le kell szállítani ezen 8 forintot: mert az, a ki a 8 forintot megajánlotta, meg fog bukni. Már pedig tudjuk, hogy kisebb részlétet mindig könnyebb bérbe adni, mint nagyot. Még egy adatot vagyok kénytelen felemlíteni. Segregatió által az állam egy pápai birtokán 192- holdat kapott. Egy ottani lakos 8 forintot ajánlott; de a főtiszt azt gondolván, hogy fog találkozni Pápán ember, a ki Helfy képviselő urnák megírja, hogy van ott ember, a ki 8 forintnál többet fog adni: nem fogadta el az illetőnek ajánlatát, hanem licitátiót tűzött ki; de a legnagyobb összeg, a melyet akkor ajánlottak 5 írt 20 kr. volt. Ily tények előadása után kérem tehát a t. házat, méltóztassék előadásomat figyelembe venni és Helfy képviselő ur inditványát elejteni Felhasználom azonban az alkalmat, hogy a mint ezt már a múltkor is tehettem volna, ha a kérdés helyes formában intéztetett volna hozzám, hogy kijelentsem a t. háznak, hogy az alapitványi jószágok ós alapok állapotáról ós kezeléséről egy részletes jelentést, a mely már kész is, csináltattam, a melyet azonban, — mivel azon tanácsos, a ki ezzel az ügygyei foglalkozik, annyira el van halmozva teendőkkel, hogy a végleges fogalmazást még nem eszközölhette, — még eddig nem terjeszthettem be. A jelentést ugy, mint báró Eötvös, ő Felsége elé fogom terjeszteni és ha tudomásul vétetett: a t háznak fogom bemutatni. Különös figyelemmel leszek t. ház a jelentésben ezen ügyre és felveszem a kérdéses szerződéseket is, hogy