Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-145

145. országos Illés jauius 2. 187<5. 75 esetben az állami érdekeket vette figyelembe. Ez meggyőződésem. T. ház ! Felszokott emlittettni a székhely kérdésének megállapításánál — azt hiszem később meg fog említtetni — az etnográfiai viszony. Ezt nem akarom szellőztetni; csak annyit jegyzek meg, hogy a jelenlegi kormánynyal szemben az indokolt és indokolatlan gyanúsításnak tág tere van; de hogy a magyar nemzeti politikát szem előtt tévesztené bármely esetben : ezt még rágalomnak sem lehet rá elmondani. E részben tehát többet nem mondok. Legvégül, hogy a t. ház becses türelmével viszsza ne éljek, szabad legyen arra utalnom, hogy Zilah a magyar állam keleti határa irányában az utolsó nagyobb tisztán magyar város. Már t. ház, ha egy 6000 lélekkel biró magyar város, mely azon a ponton van, olyannak tekintetik, hogy azért nem méltó egy pár szót koczkáztatni; vagy annak létét törvényhozás utján biztosítani, mert talán igy is sokan, vagy elegen vagyunk: akkor a törvényhozás ezt mellőzheti; de t. ház, ha igaz az, a mi nekem határozott meggyőződésem, hogy Magyarország létele culturalis kérdés ós a mi eulturánkat nem nyugat felé, hanem kelet felé kell irányítani, a mely irányban sem a fegyver, sem a vas, sem az aczél nem fogja haladásunkat meggátolni ; ha mondom, igaz ez: akkor nem tartom szükségesnek azon culturpontokat, melyek azon határszél felé vannak, megsemmisíteni: mert ez a hazának valóságos érdekével ellentétben áll; — mindezeknél fogva ajánlom indítványomat a t. háznak elfogadás végett. {Helyeslések.) Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa.) Indítvány a „némely törvényhatóság területének szabályozásáról ós az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat" első fejezetének 1. §-a 3. pontjához; beadják: Szikszay Lajos, Pogonyi Dénes, br. Bánhidy Béla, Szentiványi Árpád, Lovász Miklós, Bereczky Sándor, Dósi Sándor, Ujfalusi Miklós, Euprecht Lajos, gr. Bethlen András, Hegedüs Sándor, Madarász József. „Szilágymegye székhelyéül tétessék Zilah." Bocsánczy Adolf: T. képviselőház! (Halljuk!) Én t. ház, a közigazgatási bizottság szövegének megtartását kérem. (Helyeslés.) Kérem -pedig mindenek fölött, mert az önkormányzat csak ngy fog a hozzákötött reményeknek és várakozásoknak megfelelhetni, ha a közügyek vezetésére hivatott egyének legnagyobb része abban lehetőleg részt vehet, illetőleg kötelességét teljesítheti, anélkül, hogy ezáltal tetemes időveszteségnek vagy költekezésnek kellene magát kitenni.. Ebből a szempontból igen nagy fontosságúnak tartom a székhelynek ós környékének meghatározását ; mert a környék van leginkább hivatva közelségénél fogva arra, hogy az önkormányzatra a lehető legnagyobb befolyást gyakorolja. Képviselőtársam Szikszay Lajos nem igen óhajt erre nagy súlyt fektetni, és ez igen természetes, miután Zilah központiság tekintetében a legkisebb előnyt sem képes felmutatni; mert a most hozzácsatolandó 2 és fél négyszög mértföldet tevő dobokai területen kivül, egyetlenegy község sem létez távolabb a központtól s oly közel a határhoz. Hogy központi helyzettel nem bir: azt a térképre vetett egyetlenegy pillantás igazolja. Hogy bir-e a másik kellékkel, t. i. csoportosul-e Zilah körül a közigazgatás vezetésére hivatott elem: ezt természetesen t. képviselőtársam megint nem állítja, és nem is állithatja ; mert Zilah épen azon községekkel van környezve, melyek a megye területén a legkevesebb értelmiséggel bírnak. Hogy miből áll a két város és környéke? azt legélénkebben fel fogja tüntetni ez összehasonlítás, melyet hivatalos statistikai adatok alapján állítottam össze. Különben előre kell itt bocsájtanom azt, hogy Szilágymegye népessége vegyesen magyarokból és románokból áll, és valamint a románok túlnyomó számát, ugy azt sem lehet tagadni, hogy a magyarság képviseli az értelmiséget és vagyonosságot, a miből önkényt foly azon következtetés, hogy a melyik városban összpontosul a magyarság zöme : ott kell lennie a vagyonosságnak és az értelmiségnek is. A kimutatásnál két mértföld területet vettem fel összehasonlításul mindkét városra és pedig nem a légben mérve: mert ott nemcsak építeni, de még járni sem tudunk; de vettem a természetes összeköttetési utat és azért vettem fel két mórtföldet, mert ez az a távolság, melyről egy nap a székhelyre menni és visszamenni lehet, ugy, hogy hivatalos és magánügyeit is elvégezhetik az illetők. Van tehát Zilahtól 2 mértföld távolságra fekvő község 27, ezek népessége 23,274, ebből magyar 9894, Zilahnak beszámításával, román 13,064, izraelita 316 ; Szilágy-Somlyótól ugyanezen távolságra fekszik 24 község, lakossága 27,462, a magyarok száma 15,563, a románoké 10,630, az izraelitáké 1269. Hogy e népességnek értelmesebb és vagyonosabb része mily távolságban lakik egyik-másik várostól : ki fogja tüntetni az, hogy Közép-Szolnok megye 108 virilis bizottsági tagja közül 2 mértföldre lakik Zilah 10, távolabb 98,Kraszna'megye 62, virilis bizottsági tagja közül Somlyótól 2 mértföldnyire lakik 53, 2—3 mértföldnyire 8, távolabb csak egy. Vegyük a két megye bizottsági tagjait együtt véve s találni fogjuk, hogy Zilahhoz közelebb lakik 53, Somlyóhoz 127. Ez bizonyítja azt, hogy Somlyó vidéke nem csak népesebb, hanem vagyonosabb és a műveltségnek magasabb fokán is áll. 10*