Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-145
76 14&. országos ülés június 2. 1876. Azt hozta fel ellenvetésül t. képviselőtársam a szókhely elnyerésére nézve Szilágy-Somlyóra, hogy elégséges épületekkel nem bír. Ebben, ha a jelenlegi megyeházát vesszük: tökéletesen igaza van ; de ez az eset áli Zilahnál is ; mert, a központi összes hivatalok az uj megyeházba ott sem férnek. Azonban Somlyóban van több kincstári épület, ha ezek az állam ezóljaira fognak fordíttatni: akkor kevés átalakítással igenis lesz elegendő hivatali helyiség Somlyón, s az e részbeni költség részint készpénzben, részint felajánlott építési anyagokban a szükségest felülmulólag fedezve van. Felhozta a képviselő ur, hogy mert Zilah szélén fekszik a területnek : az számításba nem vehető ; mert hisz az országnak igen sok törvényhatósága van olyan, melynek székhelye hasonló kedvezőtlen helyzetben van. Itt t. képviselőház, átalakításról van szó és ebből nem következik az, hogy miután egyes törvényhatóságok, melyek régibb idő óta fenállanak, roszul rendeztetnek be: itt is az legyen mérvadó, mikor ezt jobban is meg lehet tenni. Azt mondja képviselő ur, hogy a közlekedési előnyök határozottan Zilah mellett nyilatkoznak. Én megvallom, hogy ez kissé túlságos állítás. Azt is monda, hogy az öt választókerület közül csak egy van közelebb Somlyóhoz; mert a hadadi és a többi járások mind közelebb esnek Zilahhoz. Ez nem így áll, mert nemcsak hogy az egész kerület, melynek 3 járása nemcsak Hadad, hanem Zilah járásának egész része Somlyóhoz van közelebb ; mert nem a levegőben mért távolságot kell venni, hanem a rendes utat, a melyen odajutni lehet, akár Zilah, akár Somlyó lenne is a központ. Azt is monda, hogy nagy méltáirytalanság lenne, Zilahnak nem adni meg a szókhelyet: mert Kraszna megyének egy része nem akarja, s ez jogosult érv lehet, hogy mikor a 48-iki törvényhozás megállapította azon elvet, hogy minden törvényhatóság két képviselő küldésének jogával fog birni, vagyis 30,000 lélek után fog 2 képviselőt küldeni és 4-et küld, ha a népesség több lenne: vajoh igazságos volna-e, ha ez érv Kraszna megyére nem alkalmaztatnék akkor, mikor népesség tekintetéből megilletne négy képviselő küldésének a joga? a mit megkaptak a partiumok is a kisebb Zaránd és Kővár vidéke, melyek mindegyike területre ugy, mint népességre sokkal kisebb, mondom, hogyha egy törvényhatósággal igazságtalanságot éreztetünk : lehet-e ez argumentum arra, hogy ez igazságtalanságot folytassuk ? De különösen elárulja a t. képviselő ur — s ez még inkább aggaszt, — előre is szándékát, hogy miért akarja, hogy Zilah legyen a székhely; mert azt mondja, hogy az nem lehet igazságos, hogy az egyik kisebb törvényhatóság nyelje el a nagyobbat. A képviselő urnák az a szándéka, hogy Kraszna megyét elnyeléssé a nagyobbal. Ez nem helyes eljárás, mert itt csak két megyének egyesüléséről lehet szó ; nem pedig arról, hogy az egyik elnyelje a másikat. Azt monda t. képviselőtársam, hogy Zilah városa maga ki tudja állítani azt a virilis számot, melylyel eddig Krasznamegye birt. Megvallom, én is igyekeztem ezen adatokat megszerezni; de én ugy találtam, hogy Zilah városi virilisek közül csak épen 10 fizet egyenes állami adót, mint a mennyit a krasznamegyei nagyobb községek virilisei. Honnan fog kikerülni a többi : nem tudom. Lehet, hogy az oklevelesek beszámításával, vagy más módon több is fog bejönni; de hogy a %-&&, nem jön ki, azt tökéletesen hiszem. De még akkor is veszélyesnek tartanám, ha több számmal lennének a virilisek Zilah városában ; mert akkor a helyi érdekek igen gyakran túlsúlyra vergődnének és akkor az önkormányzat, a melynek hivatása az, hogy az egész megye területére lehetőleg egyértelmüleg terjedjen ki : nem épen a megye által, hanem a közlekedés hiánya miatt a város által gyakoroltatnék. Felhozta t. képviselőtársam érvelésül az állami tekintetet. Azt mondja, hogy Zilahnak igen sok tanintézete van. Ha nem bocsájtott volna t. képviselőtársam egy memorandumot közre : kötelességemnek tartottam volna e tárgyat közelebbről nem érinteni; de miután a t. képviselő urak közül többen elolvasták azt és látva az intézetek felsorolását: igen természetesen sokkal nagyobb képzelettel vannak róla, hogy minő tanintézetek vannak Zilahban. A t. képviselő állítása szerint, tanügygyei foglalkozik Zilah városában 36 tanár és tanitó. Én igyekeztem magamnak hiteles adatokat szerezni ós ugy találtam, hogy nem 36, hanem 26 tanár foglalkozik a tanügygyei; csakhogy kérem, ha az ember minden tanárt annyi számban számit, a mint hány tanintézetben tanit; mert vannak, olyanok, a kik két-három tanintézetben tanítanak: akkor igen természetesen a 36 szám ki fog kerülni. De én egy ember értelmiségét sokszorozni nem tudom. Egy másik kis csalódás, habár nem is lényeges : az, hogy ezt a szót használja: tanítók ; mert ez alatt itt helyi tekintetekből tanulót is kell érteni, mert a tanítók egy része míg az alsóbb osztályokban mint tanitó működik : addig a felsőbb osztályokban maga is tanuló. Még kevósbbé lehet a tanulók számából helyesen következtetni. A kezemnél levő napkönyv szerint, mely az erdélyi református egyház számára 1876-ra adatott ki, a zilahi főiskolába, a felsőbb tanodába, a közép tanodába, az elemi tanodába és a közép-tanodák 1., 2., 3,4. osztályait pótló ós államilag segélyezett iskoláiban öszszesen 375 tanuló van; ehhez hozzászámítandó a
