Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-145

145- országos Ülés június 2. 1876. 73 és én ki is mondtam a végzést, hogy ezen álta­lam idézett kezdő pontok kihagyatnak. (Ugy vanV) Már most — bocsánatot kérek —- e tárgyat újra nem vehetjük fel. (Helyesli*.) Szikszay Lajos: T. ház ! A szőnyegen levő törvényjavaslat 3. pontjában foglalt Szilágymegyé­nek nem területére vonatkozólag akarok feszólalni, mely ellen az ottani viszonyok tekintetbe vételével kifogásom nincs, sőt azt sikerült alkotásnak tar­tom ; hanem a székhelyre nézve kívánok egy indítványt beterjeszteni, a melynél fogva a t. köz­igazgatási bizottság által az eredeti szövegen tör­tónt változtatással ellenkezőleg kérném, hogy Szi­lágy-Somlyó helyett Zilah tótessék. Indokaimat a következőkben leszek bátor ösz­szefoglalva lehetőleges tárgyilagossággal előter­jeszteni. Az igen t. közigatásí bizottság a törvényja­vaslat eredeti szövegnek megváltoztatásánál a következő indokokból indult ki: 1-ör, mert Somlyó az alakítandó megyében központi fekvéssel bir ; 2-or, mert az önkormányzat központi közegei­nek elhelyezésére elégséges ós alkalmas helyiség­gel bir ; ós 3-or, mert az önkormányzatra hivatott elemek tömörebben vannak Somlyón. A mi az elsőt illeti, hogy t. i. Somlyó az alakítandó megyéhez központi fekvéssel bir, értve a geographiai fekvést: ezt kétségbe vonni nem czólom ; a viszonyok és a körülményeknél fogva annál kevésbe, inert legyen bár ugy, hogy köz­ponti fekvéssel bir geographiai tekintetben ; de megvallom, hogy ajz előterjesztett törvényjavaslat indokából nem sikerült kibetűznöm azt, hogy a t. belügyminister ur a némely törvényhatóságok te­rületének szervezése alkalmával elvül állapította volna azt meg, hogy a megyék átalános czirkalom utján kerekittesssenek ki, a történelmi múltnak, összetartozóságnak és minden köteléknek számba nem vételével egészen uj központokat alakítson, ezt mondom a törvényjavaslatban sehol feltalálni nem tudom. De különben, ha egy tekintetet vetek az ala­kítandó és megmaradt törvényhatóságokra Magyar­ország területén, talán nem csalódom, ha azt ál­lítom, hogy az alakítani szándékolt Szilágymegye területének ezen része a központhoz és általam ajánlott között Zilahhoz viszonyítva Magyarország területén kevésbé központi fekvésű négy-öt van kedvezőtlenebb minő Pozsony, Nyitra, maga Buda­pest, Kassa. Arad és még több városok; tehát e tekintetben a mennyiben a t. kormány nem a köz­pontiság elvéből indult ki, a központiságot itt ér­vül Zilah ellen a közigazgatási bizottság fel nem vehette; annál kevésbé; mert hegyes vidéken, ott KBPV H. NAPLÓ 1875-78. VII. KÖTET. hol a közlekedés nem egyenes irányban történik, hanem a meglevő közlekedési vonalokon : a közle­kedés Somlyó és Zilah között összehasonlítva min­denesetre Zilah javára üt ki. Szilágy területén öt választó kerület van. Ezen öt választó kerület közül, nem lehet ugyan tagadni, hogy a tasnádi választó kerület egy ós S U mértfölddel közelebb esik Somlyóhoz, mint Zilah vá­rosához ; de minden egyéb kerület közvetlen Zilahhal van összeköttetésben. Sőt már az 1848-iki tör­vényhozás Krasznamegyének felét, a mostani krasz­nai járást, — mert két járása van, a krasznai ós somlyói, — országgyűlési képviselő választás tekin­tetében Zilahhoz csatolta. Nem lehet tehát sérelmes az alakítandó Szi­lágymegyóre nézve, ha Zilah tétetik központtá Somlyó helyett, már azért sem : mert népesebb részének összetartozósága Zilahhal már régibb tör­vények által biztosítva van. De szabad legyen még egy érvet megemlítenem és ez az, hogy ezen törvényjavaslat azon czélból terjesztetett főleg be, hogy az administratió ez által nyerjen ós az önkormányzatra nem képes elemek képesekké tétessenek. Közép-Szolnokmegye Zilahvárosával fizet, mint a törvényjavaslat indo­kolásából kitűnik: 392,000 és néhány forint adót; tehát anélkül, hogy ide vagy oda csatoltatnék; anélkül, hogy kikerekitóse szükségessé válnék, a most alakítandó törvényhatóságok közöl tiz fizet igen kevés adót és a meghagyottak közül 12. Ugyanazért t. ház, nem tartanám sem helyesnek, sem igazságosnak, sem móltányosnak, hogy egy törvényhatóság, mely magában életképes, melynek múltja van s melyre nézve talán jogosan hivat­kozhatnám, ugy a bel, mint az igazságügymmister urakra, hogy el iehet mondani, hogy az adott viszonyok közt nem a jobban, hanem a legjobban administrált megyék közé tartozik, — mondom, ilyen megye, mikor teljesen életképes: egy élet­képtelen megye érdekeinek, illetőleg nem is annak, mert annak fele is már képviselő választás tekin­tetében Zilahhoz tartozik, hanem egyetlen járásnak, a Somlyóinak áldoztassók fel (Helyeslés.) és így az erősebb a gyöngébbnek szolgáltassék ki. A közigazgatási bizottság által felhozott másik érvet illetőleg, tudniillik, hogy a központi kormány­zat befogadása és elhelyezésére elégséges és al­kalmas helyiséggel bírna Soinlyóvárosa; szabad le­gyen annyit megjegyeznem, hogy az a kicsiny Kraszna, mely jelenleg még létezik 62,000 lakos­*sal, 12 négyszög mértfölddel, már 1868-ban kérel­mezett a belügyministernél, hogy levéltára elhelye­zése végett engedjen át neki a kormány egy ott levő sóraktári épületet. 1871. Julius 20-án fel­iratban kérelmezett ismét és pedig azon kifejezés­sel élve, hogy megyeháza elavult és roskatag, mondom kérelmezett a belügyministernél az iránt, 10

Next

/
Thumbnails
Contents