Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-143
46 113. országos Ülés május 31 1876. egy 60, 120, 180 négyszögmértföld terjedelmű megyében képes kormányozni : nem lesz-e képes kormányozni, hogy ha az a megye két darabból áll? Igaz, hogy nem szép, ha a térképre nézünk és látjuk, hogy szaggatott darabokban vannak a megyek és czólszerü, kívánatos volna sok hely kikerekitése ; de hogy szükséges legyen, azt egyátalában kimutatva vagy indokolva semmi által nem látom. A másik állítás, melylyel találkoztunk a vita folyama alatt, a közigazgatási bizottság előadója által tétetett és azután a ministerelnök ur mint belügyminister bővebben ismételte, hogy a már meghozott közigazgatási törvényeket végrehajtani nem lehet. Miért? Hát az a közigazgatási bizottság nem képes a régi megyében kormányozni? az az adószedő nem képes az adót beszedni a régi megyében ? Ha igy van: akkor méltóztassék elhinni, hogy azon törvények roszak ; mert azok a törvények, melyek csak bizonyos szabott formához alkalmazhatók, azok nem oly törvények, melyek az életből merített nehézségekkel mindenkor megküzdhetnek és azokat legyőzhessék; mindenesetre nem oly törvények, melyekért érdemes volt a századokon át sikeresen végrehajtott törvényeket megváltoztatni és most eltörölni. De legyen az akár igy, akár nem; én oly nagy állitásnál, mikor az mondatik, hogy mindazon törvényeket, melyeket hoztunk, különben végrehajtani nem lehet, azt kívánom, magyaráztassék meg, hogy miért nem? Én nem képzelek okot, hogy a tanfelügyelő miért nem ügyelhetne fel épen ugy a közoktatási ügyre, mint felügyelt jelenleg: ha a megyék azon állapotban maradnak, mint eddig voltak? Azt állította a t. ministerelnök ur, hogy a megyék szókhelye fontossággal bir állami és közigazgatási szempontból. Engedelmet kérek, azt — ugy odavetni igen könnyű ; de méltóztassék megmutatni, hogy mily érdeke van az államnak abban, hogy vajon Erzsébetváros vagy Dícső-Sz.-Márton-e szókhelye a megyének? Mi érdeke van az államnak ebben, vagy mi nehezíti a közigazgatást, ha Erzsébet városa, vagy ha Dicső-Sz. -Mártonba megy a rendelet? Ez nagy érdekkel bir igenis a lakosságra és épen mert a lakosságra bir nagy érdekkel: Őt legyenek azok, kik a székhelyet meghatározzák. De azt nem vagyok képes felfogni, hogy mi érdekkel bir az államra nézve, hogy ezen vagy más helyen legyen a szókhely. Ilyen állításokon kivül ón ezen törvényjavaslatot egyetlen egy alapos érvvel indokolva nem látom. Azonkívül felhozatott az, hogy ezen törvényjavaslat kellőképen felszerelve nincsen. No, ez nem is tagadtatott. Igaz, hogy vannak a kormánynak oly pártolói, mint például Tóth Vilmos képviselő ur, a ki beszédében megengedi, hogy: az indokolás vagy felszerelés hiányos, (Tófh Vilmos közbe szól: „Nem mondtam"') de mikor — ugy mond — a képviselőház elfogadta a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatot: elfogadta már ezt is indokolva, vagy indokolatlanul. {Tóth Vilmos: .,Nem mondtam' 1 ) Engedelmet kérek, azt akkor kellett volna elmondani, mikor azon törvényt készítették, hogy ez maga után fogja vonni mindazon absurditásokat, melyek később fognak következni és igy a képviselőház azokat is mind elfogadta. Már kérem az ily következtetés reám nézve meggyőzőleg hatni nem képes, hogy tehát, mert ezt vagy azt elfogadtuk, minden absurditást, mely ebből állítólag következik, elfogadni kénytelenek legyünk. Annyi azonban bizonyos, hogy ha már ilyen változtatásokat teszünk: akkor hát illő lenne, hogy kellőképen felszerelve nyujtassék be a törvényjavaslat, hogy minden képviselő képes legyen magának számot adni, hogy vajon van-e ezen törvényjavaslatnak ratiója vagy nincsen? Tóth Vilmos képviselő ur azt mondta, hogy hiszen a statistikai adatok kikereshetők. De hát hol vannak azok? Ma sem bírjuk azon statistikai adatokat, melyek a volt minister ur által keresztül vitt választási törvény szerint a választók számát alterálják. {Tóth Vilmos: „Nem is én vittem keresztül.") Nagyfontosságú dolog ez, igenis alkotmányos országban, azért, hogy a népképviselet valóságos hasissal bírjon. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Ily nagyfontosságú körülmény az is, hogy midőn az ország területe szerveztetik, az ország kerületekbe osztatik : ezen beosztás, ezen szervezet indokolva legyen; mert anélkül nagy, igen fontos ok forog fenn arra, hogy semmifele területnek történeti traditióját meg ne sértsük, valamely hatóságnak régi, történeti hagyományos területét meg ne változtassuk; ellenben ha fontos ok forog fenn: akkor igen természetesen szabad, sőt kell is. A fölszerelés hiányán kivül van még e törvényjavaslatnak más hiánya is. Igy hiánya az. hogy egy átalában nem teljes és a mellett, hogy nem teljes, nem is őszinte. Sejteni engedi, h°gy még fog majd rendezés bekövetkezni, de hogy milyen lesz: azt előre ki nem mondja. Tehát csakugyan igazsága volt Bánhidy képviselő urnák, midőn azt mondotta, hogy ugy látszik, hogy most az ország egyik részének képviselői által az ország másik részét akarják
