Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-143
34 143. országos ülés május 31.1876. indítványokat egy kalap alá húzza; mert különben oly szörnyszabályozást hozna létre, mint a melyet leirt az ó-kori classikus iró, midőn azt mondta, hogy a fő emberi, női fő. a nyak már lónyak madártól lakkal ékesítve és halban végződik. A másik pedig t. ház, a mit oonstatálni akarok, vonatkozik különösen Helfy Ignácz t. képviselőtársamnak a népszerűségről fölállított sajátszerű theoriájára. T. képviselőtársam beszélt állandó népszerűségről. Hiszen ez contradictio in adjeoto. Oonstatálni akarom, hogy még nem volt a világon reformátor, a ki korában minden pártnál, minden osztálynál népszerű lett volna. (Igazi Ugy van.') Bármely időszakban élt: minden reformátornak akadtak ellenei, a kik nem mulasztották el számára elkészíteni ós igyekeztek fejére tenni a töviskoszorut; minden reformátornak fülébe kiáltották részint a fanatikusok, részint a vakoskodók, részint a rósz akarók, részint a rövidlátók, részint a kishitűek — méltóztassék venni, a melyik tetszik — mindég fülébe kiáltották: „a feszítsd meg"-et. (Élénk helyeslés a középen.) Hiszen, még ha nem ily nagyszabású reformról van is szó, ha csak egy ódon háznak átalakítását akarják munkába venni, a melynek sok különféle lakója van. tapasztaljuk, hogy több lesz a tervező, mint a mennyi a lakó. Lent akarja kezdeni az egyik, a másik fent, az egyik tágítani akarja a szobákat, a másik szűkebb körre vonni. De vannak olyanok is, a kik perhorreskálnak minden változtatást, minden megmozditást és szerencse t. ház, ha van gazda, a ki egy rendszeres terv birtokában teljes öntudattal és határozottan fog a terv létesitéséhez; szerencse — mondom — ha van ily gazda, mert a tapasztalás rendesen azt mutatja . . . (Bujanovics Sándor fejét csóválja.) Hiába csóválja a t. képviselő ur a fejét, mert ez így van. Mondom a tapasztalás azt fogja mutatni, hogy épen azok fogják áldani a. munkát: a kik följajdultak a terv készítésénél, vagy a munka kezdetén. Én t. ház! mélyen meg vagyok arról győződve, hogy e törvényjavaslatnak ugyanez lesz a sorsa, midőn végre lesz hajtva és midőn végrehajtatnak a vele kapcsolatos intézkedések. (Tetszés a középen.) Önök uraim, az ellenzék padjain kétségbe vonják ezt. Nem csodálkozom rajta: hiszen a kétely az ellenzéknek kenyere. Tudom én ezt, mert ón is évek hosszú során ettem e kenyérből. Azonban méltóztassék megengedni; de e kételyt nem szabad oly messze vinni, az akadékoskodást nem szabad annyira fokozni, hogy mindent roszaljunk, mindent megtámadjunk csupán azért, mert azon kormánytól származik, a mely önök bizalmával nem találkozik. T. ház! A t. ellenzék egy részének nem kell, a törvényjavaslat azért, mert csak egyrészt szabályoz ós nem karolja fel az egészet; a másik rósz azt mondja, hogy már az eddigi előterjesztés is tabularasából indul Id. Hol itt az összefüggés, a logika? Vannak önök között olyanok, a kik a restitutió in integrumról, a régi megyék visszaállításáról, meglehet, hogy talán a régi gravaminális országgyűlések felelevenítéséről álmodnak. Hol itt az igazság? Önök t. két ellenzék, egyben egyet értenek: és ez az, hogy e törvényjavaslat önöknek nem kell: minden egyébben szétágaznak. Lehet-e már most önök mindegyikének kívánságát teljesíteni ? Nézetem szerint nem. De nem is ez a feladat, hanem az, hogy haladjunk következetesen azon utón, a mely kijelöltetett már a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásával és elfogadásával, tekintet nélkül arra, hogy pl. e szabályozási kérdésnél egyeseknek fájni fog az amputatio, tekintet nélkül arra, hogy többeknek zokon fog esni a megszokottaktól való megválás. És most t. ház, igen röviden Helfy t. képviselőtársamnak egy pár megjegyzésére kívánok igen röviden észrevételt tenni. (Halljuk!) 0 többek közt azt difhcultálja, hogy a kormány miért nem terjesztett elő e törvényjavaslat tanulmányozása s bővebb megértése érdekéből minden adatot. Különösen kiemelte, hogy az ipar és kereskedelmi viszonyokra nézve a kormány semmi ismertetést nem adott. xVzt felelhetném röviden, hogy hiszen t. képviselőtársunk ezt, a minek tudása egyébként nézetem szerint a képviselői mandátum elfogadásának alphája, mim len statistikából, monographiából megszerezheti magának; de hiszen Helfy képviselőtársamnak még erre sincs szüksége, mert ő maga ismételte, s ón is elismerem róla, hogy ő ismeri az ország viszonyait; ismételten hivatkozott annak közvéleményére s különösen azt mondta, hogy bejárta az egész országot, s ismeri annak minden viszonyait, és én nem teszem fel róla hogy csupán csak az ipar és kereskedelmi viszonyokat hagyta volna tanulmányozás nélkül. (Tetszés a közéjjen.) Még mást is mondott t. képviselőtársam. Azt mondta, hogy e törvényjavaslat nagyon népszerűtlen. Csakhamar azonban megfeledkezett ezen állításáról, s azt mondta, hogy ez földosztás s egy vonalba helyezte ezen törvényjavaslatot pl. a vasutak ós a bírói hivatalok osztogatásával. De hiszen ezek nagyon népszerűek voltak ! Ha tehát e törvényjavaslat azon neme a földosztásnak: lehetetlen tőle a népszerűséget megtagadni ! Egyébiránt t. ház, mert megígértem, hogy rövid leszek, még csupán azt jegyzem meg, ' mit egyébiránt mindnyájan tudunk, hogy nehéz volt,
