Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-143

148. országos ülés május 31. 1876. 29 hogy egy kormánypárti és még sem kormánypárti, egy ellenzéki, de még sem ellenzéki csodaszülött, mint titkos ellenséggel álljon a kormány s az országgal szemben ? A t. képviselő ur nem tette fel rólunk tehát, hogy má őszinte és nyílt, — nem ellenségei, — de ellenfelei fogunk lenni a kormánynak, ellenfelei oly értelemben, — legalább részemről, — hogy az előterjesztésekben nem azt tekintem, hogy kitől jön ; hanem azt, hogy mit tartalmaz. Ha a t. képviselő urnák fából, csinált vaskarika álláspontját foglaltuk volna el: ugy nagyobb kormánypárti volnánk, mint azok, a kik a kormánypártban ben vannak. És megmondom: miért, igen egyszerű az oka. Önök legalább egyenként a kormány javaslatával ellentétes nézeteiket a kormány jelenlétében gyakran érvényesitik, holott mi ezen kísérlettől is el lennénk ütve: nekünk vagy vakon meg kellene szavazni a kormánynak minden előterjesztését ; avagy elhatározni magunkat arra a siralmas szerepre, hogy egyenként itt független meggyőződésünket nyilvánítva, leszavaztatjuk magunkat s a biztos elkopás dicsőségével elégedjünk meg. Ilyen álláspont elfoglalása által a képviselői mandátum méltóságával űzhet egy-két képviselő játékot; de kár volt feltenni azon 80 képviselőről, hogy ily siralmas szerepre fog vállalkozni. Ezzel áttérek a t. képviselő ur második állítására, a mely szerint azt mondja, hogy kétely merülhetne fel az iránt, hogy mi nem ürügynek használtuk-e fel az opponálhatásra a kilépést. Én t. ház, abban a véleményben vagyok, hogy a közvélemény sokkal nemesebb indokokra fogja elhatározásunkat visszavezetni: mert hiszen a mi körünkben a mostani kormány férfiainak évek hosszú során át kipróbált harczosai állanak, kiket t. Tóth Vilmos ur megboldogult uralma alatti küzdelmek s valódi torturázások együvé forrasztottak, kik évek során át, elviíázhatlan jelét adtak annak, hogy Tisza Kálmánnak lelkes barátai tudunk lenni. S igy az ország közvéleménye minden esetre fontosabb okokat fog keresni, és csakugyan fontosabb okok azok, melyek miatt a t. kormány pártjából kiléptünk, ez ok részemről az, hogy elveinknek, melyeket szeretett vezérünk oly lelkesülten és dicsőén hangoztatott, sérelmét tapasztaltuk. Ez annak oka egyedül, mely legalább az én kilépésemnek oka volt. Én már mikor az egyesülés megtörtént, ós ón erről választóimnak jelentést tettem : ekként nyilatkoztam. Elnök: Nem szólottam az ellen, hogy a t. képviselő ur Tóth Vilmos tegnapi észrevételeire megjegyzéseit tenni méltóztatott, nem is szólhattam. De állásának azon tisztázása, melylyel választói iránt a t. képviselő ur tartozik, talán mégsem e helyre, és szorosan nem is a tárgyhoz tartozik. (Derültség.) Remete Géza: Tisztelettel veszem, mélyen t. elnökünk figyelmeztetését, de én nem a köztem és választóim közt lévő viszony illustratiójára, hanem azon insinuatiók megdöntésére, melyek tegnap mondattak, olvasok fel egynémelyeket: (Olvas.) Szent és erős a hitem, hogy a haza megmentésére egyesült pártok jobbjai szeretett hazám válságos helyzetét jobbra fordítva, azt a mindnyájunk által forrón óhajtott javítás és közmegelégedés ösvényére vezetendik; de azért bizalmukkal megajándékozott választóim előtt ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy feltétlenül nem esküszöm meg mesterem szavára, hanem tetteiből ítélve meg őt, vagy utolsó lehelletemig küzdök oldala mellett, ha ünnepélyes igéretét tetteivel, s azoknak eredményeivel igazolandja; vagy fájó szívvel ugyan, de a megcsalatott bizalom gyűlöletével és keserűségével fogom őt nemcsak üldözni, hanem igyekezni fogok őt le is győzni: ha eljárása, magatartása és intézkedése azt tanusitandják, hogy a haza java és érdekei parancsolta odaadásával nem az ország, hanem a haza népe, nem a közügy, hanem saját hiúsága és hatalmi ambitiói érdekeit akarta kiemelni és biztosítani.'

1 T. ház! E nyilatkozatokból láthatja a t. ház, hogy az egyesülés mámorában is kijelentettem, hogy én vezéremnek nem személyét, hanem elveit követem, ez elvekre nézve különbség állott be jelenleg köztünk s ez oka annak, hogy kiléptem a szabadelvű kormánypártból; miből természetesen szükségkép következendik az is, hogy bizonyos kérdésekben ellenzéket is fogok képezni; az ellenzékeskedésre pedig ok és alkalom az én véleményem szerint ott és akkor leend: ahol és amikor a kormány a szabadelvüséget megvesztegetett alakban fogja előterjesztéseiben képviselni. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólani. (Naqy zaj! Felkiáltások: Elálll) " Remete Géza: Mindjárt vége lesz. Ellenzőkeskedni fogok legalább részemről, ha azt tapasztalom, hogy Tisza Kálmánt az ő előterjesztéseiben a szabadelvüség érvényesítésében kálamistasága szülte állovagiassága vissza tartja. Trefort minister urnák kezeit pedig (Nagy zaj!) bizonyos uraknak krokodil könnyei tartandják a szabadelvű kérdésekben kötve ; továbbá ellenzéket fogok képezni, akkor, mikor a keleti vasut-kérdésben és egyéb kérdésekben a t. kormány nem meri a császárvágást megtenni. (Folyton tartó nagy zaj.) Elnök: Bocsánatot kérek, a t. képviselő urnák személyes állása itten csakugyan nem képezi a tanácskozás tárgyát és ismételve kérem, méltóztassék magát a tárgyhoz tartani; különben kénytelen leszek a t. képviselő úrtól a szót el-