Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-143

28 113. országos íilís májas 31. 1876. állanék is szemben; mert midőn, a jelen kor­mánynak a közigazgatási reform tervét helyes­lém, midőn ezen reform életbeléptetését czélzó törvényjavaslatokat megszavazárn: már akkor előt­tem és ugy hiszem, a közvélemény előtt is isme­retes volt az, hogy a t. kormány a kikerekitést Kerkapoly ur szavaival élve, egészben és nagy­ban a jelen keretben fogja javaslatba hozni. Tökéletesen következetesen jár el vélemé­nyem szerint a túloldal és ezen oldal itt, ha a jelen javaslatot elveti: mert a jelen kormány köz­igazgatási reformjára vonatkozó átalános elveivel és irányaival már kezdetben ellentétes állást fog­lalt el; azonban sajnálattal kell kifejezést adni annak, hogy bár én is a kormánypárt soraiból kilépettek közt foglalok helyet: még sem helyesel­hetem, hogy a jogosult s a parlamenti élet egész­séges felfogásából természetesen bekövetkező ellen­zékieskedést jelen törvényjavaslattal szemben kez­dették meg. Én azt hiszem, hogy azon anyát, a közvéle­mény méltán szeszélyesnek fogná találni a ki gyermekétől csak azért fordul el, mert a tőle elválva élő férje a kis leányra olyan kötényt vagy ruhát talál reá adni, melynek fodrai neki nem tetszenek. Én saját gyermekemnek elismerem a kor­mánynak a közigazgatásra vonatkozó tervezetét. Ugyanazért, minthogy meggyőződésem az, hogy ha a gyermek különben egészséges: akkor a ruha külseje sőt annak változtatása se fog egészségé­nek megártani. Már pedig, t. ház, hogy egészsé­gesnek tartottuk a gyermeket, mutatja az, hogy a kormánynak közigazgatási reformra vonatkozó elveit helyeseltük és a mint jeleztem, annak ke­resztülvitelére szolgáló törvényjavaslatokat egyen­ként mind megszavaztuk. Én tehát, a ki igény­telen szavazatommal az eddigi törvényjavaslatok alkotásához járultam : nem akarom ezen törvények végrehajtását a jelen javaslat elvetésével koezkáz­tatni. Nem akarok útjában állni az eddig hozott törvények végrehajtásának, mert keresve se talál­nám fel azon okokat, melyek engem az ebből eredhető felelősség alól felmenthetnének. Azonban t. ház, a kormánypártból kilépett t. képviselőtársaim felfogásuk szerint találtak okokat ezen törvényjavaslat elvetésére, és meg vagyok győződve, hogy nem ellenséges indulat, hanem egyedül a meggyőződés ereje okozta ebbeli elha­tározásukat. És miután ez a meggyőződésem, és megtörténhetik, és előreláthatólag meg is fog történni, hogy a t. kormánypárttal szemközt bizo­nyos mértékben bizonyos ügyekben ellenzéki állást, leszek kénytelen elfoglalni : szükségesnek látom, hogy Tóth Vilmos t. képviselő urnák tegnap tar­tott beszédében bizonyos állitásokra vonatkozólag megegyezéseimet megtegyem. Kötelességem ezt megtenni, annak jelzésére is, hogy én minő állás­pontot foglalok el a jövőben a kormánypárttal szemben. Mielőbb ezen megjegyzéseimet megten­ném, engedje meg a t. ház, hogy a t. képviselő ur beszédének ezen részét felolvassam. „És még egyszer visszatérek Bánhidy Béla t. képviselő úrhoz, mert nem hagyhatom figyel­men kívül vádját, a melyet, igaz csak kétely alakjában terjesztette elő mondván, hogy lehet, hogy a kormány a jelenleg beterjesztett törvény­javaslattal nagy port akart felverni, hogy ez által a közönség, az ország figyelmét más nagy kér­désektől elvonja. Mondom kétely alakjában ter­jesztette elő ezen vádat, és én elismerem, hogy erre neki mint képviselőnek joga van; de bocsás­son meg a t. képviselő ur, hogy kételyek megint kételyeket szoktak szülni, és vajon rósz néven vehetné-e a t. képviselő ur, ha eljárása és teg­napi fellépése folytán kételyek keletkeznének, nem mondom nálam, hanem az országban, hol a pol­gárok jól tudják az eseményeket, mert hisz a lapok közhírré tették, melyek folytán többen a bécsi alkudozások miatt a szabadelvű pártból ki­léptek, hol a polgárok tudják, hogy a t. képviselő ur és társai kiléptek a szabadelvű pártból csak azért, mert nem értenek egyet a kormánynak a nemzetgazdasági kérdésekben követett politikájá­val de egyébbként a szabadelvű kormányt, a sza­badelvű pártot mindenképen támogatni akarják." stb. stb. A beszéd felovasott részében a t. képviselő ur két állítást hoz fel, nevezetesen először azt, hogy mi a szabadelvű pártból léptünk ki. Én ezt határozottan tagadom. Mi csak a szabadelvű párt köréből léptünk Id, és nézetem az, hogy a sza­badelvű párt két részre oszlott, a kormányt támo­gató és a kormányt feltétlenül nem támogató részre. Másodszor azt mondja a t. képviselő ur, hogy mi a kormányt minden kérdésben Ígértük támogatni, bár kiléptünk a kormánypártból; vé­gül jónak látta azon gyanusitást koczkáztatni, hogy mi talán csak ürüg}díépen léptünk volna ki opponálási viszketegből, a szabadelvű pártból. Engedje meg a t. ház, hogy ezen állitásokra saját igénytelen egyéni nézetemet előadhassam. Az elsőt illetőleg már nyilatkoztam; azt pe­dig, hogy mi nem nyilatkoztunk ugy, hogy egyen­ként a kormányt, melynek pártjából kiléptünk, mindenben támogatjuk: ugy hiszem nem kell igazolni; mert hisz az alkotmányos parlamenti életnek sarkszabályai ellentétben állanak az ilyen állásponttal; hisz a kilépettek vagy azok pártja a megsemmisülés veszélyének lennének rövid idő alatt kitéve, akkor, ha kilépve a kormánypártból, mégis a kormánypártot s a kormányt támogatnák minden kérdésben. Vagy azt akarná a t. képviselő ur ós azt hiszi, hogy az országnak érdekében állana az,

Next

/
Thumbnails
Contents