Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-154
302 154- országos ULés június 16. 1876. ugy tudom, hogy a tisztelt képviselő nr a maga részéről is meg van nyugtatva. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen választ tudomásul venni. (Helyeslése) Elnök: Méltóztatik a t. ház a pénzügyminister urnák Lükő Géza képviselő ur interpellatiójára adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A t. ház a pénzügyminister urnák Lükő Géza képviselő ur interpellaticjára adott válaszát tudomásul veszi. Széll Kálmán pénzügyminister: T. képviselő ház ! Van szerencsém egy második interpellatióra válaszolni, a mely hasonló tárgyban habár nem azon szempontból, a melyből az előbbi interpellatió tétetett, intéztetett hozzám. Intéztetett pedig hozzám ezen interpellatió Mandel Pál t. képviselő ur által. Azt kérdi ő, hogy van-e tudomásom arról, hogy az 1876. évi május 20. és 21-iki fagy, a Nyiren az összes rozsokat, ama vidék egyetlen őszi termelési czikkét általában megsemmisítette és hogy az illető földek tavaszi veteményezés által részint a csapás által sújtott terület nagysága, részint az idő multa és ama vidék gazdászati viszonyai folytán ez évben máinem tétethettek ós nem is tétettek. 2-or. Van-e tudomása arról és helyesli-e, hogy a Nyiren a folyó évi adók tekintet nélkül az ekként szenvedett elemi csapásra, kíméletlen szigorral folyton végrehajtatnak? 3-or. Szándékozik-e intézkedni, illetve f. hó 12-én kelt rendeletét akként módosítani, hogy a Nyiren és átalában mindenütt, a hol hasonló esetek fenforognak, nevezetesen tetemes fagykár történt ós ez tavaszi veteményezés által már nem pótoltathatott, adóleírások engedélyeztessenek ; és szándékozik-e intézkedni, hogy a végrehajtások a jelzett vidékeken a folyó évi adóra nézve egyelőre mindenesetre felfüggesztessenek ? Mielőtt az érdemleges választ megadnám a t. képviselő urnák, mindenek előtt az interpellatió indokolásának egy pontjára figyelmeztetem. mely helytelenül és a törvény félreismerésével hozatott fel általa. A t. képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy a pénzügyi közegek helytelenül alkalmazzák a ma fönálló törvényt akkor, midőn a hozzájuk fagykárok folytán benyújtott adóelengedési folyamodványokat elutasítják, mert az 1868: XXI. törvényczikk kimondja, hogy elemi csapások után adóelengedésnek van helye és igy helye van annak a fagykár után is a régi törvény értelmében^ A t. képviselő ur téved. Az 1868 : XXI. törvényczikk kimondja, hogy elemi csapások esetében adóelengedésnek van helye. De milyen elemi csapások folytán van adóelengedésnek helye? Az ugyanazon törvény által törvény erejére emelt szabályzatok ezeket taxatíve sorolják elő, s azt mondják : jégeső, árvíz, tüz és nagy területeken pusztító rovarok. A fagyról azonban itt szó nincsen és azért fagykár esetében nem is történt eddig adóleengedés, még pedig nem történt a törvény értelmében. Erre bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni. A mi már az egyes kérdéseket illeti, azokra nézve van szerencsém a következő felvilágosításokat adni. (Halljuk!) A mi azt illeti, hogy van-e tudomásom, hogy a Nyiren milyen mérvben fagytak el a rozsok, igenis van tudomásom, hogy Szabolcs megye azon részében — fájdalom — a rozs nagy mértékben szenvedett; sőt hogy némely helyen egészen megsemmisült ; de arról, vajon oly módon semmisült-e meg, hogy ott absolute semmi termés nem várható és oly időben semmisült-e meg, hogy utóveteményezósek által az a föld ez idényre már semmiféle termény által gyümölcsözővé nem tétethetett : természetesen nem lehet tudomásom mert e részben csak a concrét esetek megvizsgálása adhat tájékozást. Azt kérdi a t. képviselő ur, hogy van-e tudomásom arról és helyeslem-e, hogy a Nj-iren a a folyó évi adók tekintet nélkül az eként szenvedett elemi csapásra kíméletlen szigorral folyton végrehajtatnak. Erre nézve van szerencsém kijelenteni: igenis,tudom, hogy azok ellen, a kik nem teljesitik adóboli kötelességüket: kényszerszabályok is foganatosíttatnak; de azt is tudom, hogy e szabályok nem egész mértékben a folyó év adójára foganatosíttatnak, hanem főleg az adóhátralékokra. Méltóztassék tekintetbe venni a t. képviselő urnák, hogy akkoron, a mikoron Szabolcs vármegye földadó fejében 474,081 írttal maradt hátralékban a múlt év végen és kiíratott ez év első felére 494,751 írt, tehát az esedékes adó, melyhez a kincstárnak joga van: 968,832 frt s ebből ápril végéig csak 248.000 frt fizettetett be, az adóbehajtást megszüntetni Szabolcs megyében nem vagyok képes ; (Helyeslés.) mert ha ott megszüntetném : meg kellene szüntetni másutt is, (Igaz.) s ha nem igy járok el, nem vagyok képes íödözni az ország szükségleteit. (Helyeslés.) Tehát erről van tudomásom és nincs is szándékomban ezen themát hosszasabban fejtegetni; csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ott hol kiváló csapás érte valamely vidéket, kímélettel kívánok lenni az adózok iránt bizonyos mérvben; de igenis, a ki fizetésképes, habár a rozsa elfagyott is, attól megkövetelem az adót, (Helyeslés.) s köteles vagyok megkövetelni ; de ha bebizonyítja valamely elemi csapás beállott fizetésképtelenségét, kész vagyok iránta méltányosságot gyakorolni, de átalában az adóvégrehajtást megszüntetni nem lehet : mert hiszen nemcsak rozs földek vannak azon a vidéken. Átalában az adóbehajtás beszüntetése
