Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-153
15S. országos Ülés június 14. 1876. 275 Én ez álláspontot teljesen elfogadom; de mi foly ebből? Vagy az, hogy ezen alap meg van ma is; vagy az, hogy nincs meg. Ha meg van az alap, mely az intézetek alakítása és engedélyezésekor meg volt: nincs semmi nehézség annak kimutatására és nincs semmi nehézség biztosítéki alap kópezésére. Ha pedig nincs meg: akkor baj van, jelen van azon baj, melyet a jogügyi bizottsán véleményében igen helyesen kifejt, midőn azt mondja : Minthogy pedig semmi alaptőkével nem biró. vagy pedig oly zálogintézet, melynek alaptőkéje záloglevél-forgalmához képest aránytalanul csekély volna, jelzálogos adósainak késedelmes fizetése esetében záloglevelek kamatainak és törlesztési hányadainak pontos fizetésében okvetlenül fenakadást szenvedne, a mi a záloglevelek biztonságát ez irányban veszélyeztetné. Ha tehát ez áll, ebből az foly, hogy az alap kimutatását követelni kell; mert vagy meg van az alap, vagy nincs. Továbbá károsnak jelzi ez intézkedést a jogügyi bizottság többsége és pedig azért, mert azt mondja, megtörténhetik, hogy a jelzálogintézet többi hitelezői által van akadályozva abban, hogy vagyonából, mely addig összes hitelezőinek fedezetül szolgált, egy bizonyos részt kihasítson. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel szemben kijelentem, hogy ha egy intézet annyira el van adósodva, hogy vagyona felett nem ő maga, hanem hitelezői rendelkeznek: én ez intézetet életképesnek nem tarthatom és sokkal több megnyugvással veszem azt, hogy ha ez törvényhozási intézkedések által késztetik arra, hogy leszámoljon; mintsem, hogy a törvényhozás szemet hunyjon ily intézetek felett és azok akkor bukjanak meg, mikor a törvény hatályban van, mikor ez az összes záloglevelek hitelének megrontását vonná maga után. A mi végül a sanctió kérdését illeti, meg vallom ezt oly rendkívüli fontosságúnak nem tartom, mert meggyőződésein az, hogy nincs a hazában oly pénzintézet, mely ezen különben is szűkre szabott biztosítéki alapot le ne tenné és ne mutatná ki. De más részről megengedem, hogy a sanctió kihagyása hiány lenne a törvényben és én igen is követelem azt, hogy az esetben, ha egyik vagy másik intézet a minister felszólítása folytán ki nem mutatná ez alapot: a törvényben világos és határozott sanctió foglaltassák. És én ezen sanctió kérdését a különvéleményben igen szerencsésen látom megoldva. A különvélemény szerint t. i. jövőben a törvény hatályba lépte után, a mely intézet ki nem mutatná ezen alap megalkotását, uj záloglevelek kiadására jogosítva nem lenne. Ez által elérünk kettőt. Elérjük először azt, hogy a mely perczben e törvény hatályba lép, nem fog egy záloglevél sem kibocsáttatni, mely azon garantiával nem bir, melyet a törvény szükségesnek tart. Egyik előny lesz ez. A másik pedig az, hogy a fennálló intézetek igyekezni és versenyezni fognak egymással, hogy ezen biztosítéki alapot tüstént kimutassák, hogy a törvény teljes erőre emelkedjék. Ez oknál fogva én a főrendiház indítványát, igy a mint a főrendiház tette, elfogadom; de a mennyiben ezen indítványnál hiányzik a sanctió, mely nélkül a törvéuy nem lenne világos és tiszta: kívánom, hogy a sanctió is hozzá tétessék, még pedig azon sanctió, mely a különvéleményben kifejtve van. Ajánlom a különvéleményt a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés.) B. Simonyi Lajos kereskedelmi minister: T. ház/ Azon törvényjavaslat, mely a záloglevelek biztosításáról szól és mely a képviselőház részéről a főrendiházhoz átküldetett, azon intézetek közt, melyek jelenleg működnek és a jövőben alakulandó intézetek közt külömbséget tesz és pedig a képviselőház által átküldött törvényjavaslat azt határozza, hogy az eddig működő intézetek zálogleveleik kibocsátására csak alkothatnak külön alapot; míg ellenben az újonnan alakulandó intézetek tartoznak külön alapot kimutatni. A főrendiház módosítása azt ajánlja, hogy ezen intézkedés akként változtattassék meg, miszerint a már fönnálló ós az ezután alakulandó intézetek közt külömbség ne tétessék: ugy az egyik, mint a másik tartozzék a záloglevelek kibocsátására nézve szükséges külön alapot kimutatni. Én ezen módosítást részemről határozott javításnak tartom ós pedig azért; mert vagy szükséges a külön alap kimutatása és akkor kényszeritendők legyenek arra az eddig működött intézetek is; vagy nem szükséges,: és ez esetben semmi ok nincs, hogy az azután alakulandó intézetek lótrejövetelét nehezítsük és akadályokat gördítsünk utjokba. Nézetem szerint szükséges a külön alap kimutatása és pedig azért, mert ámbár igaz az, hogy a záloglevelek, miután kölcsönkópen kiadatnak és intabuláltatnak, — a birtokok leiére, vagy pedig csak Vára adatván ezen kölcsön, — biztosítva vannak; de mégis tökéletes biztosítékot nem nyújtanak és pedig azért: mert lehet, hogy ezen birtokok, midőn eladásra kerülnének, nem fizetés esetén annyira csökkennek az árban, hogy 1 | a-ét, vagy l | 3-át sem lehet elérni az árnak. De másrészt szükséges ezen külön alap azért, hogy a kamatok pontos fizetése biztosittassék. Igen jól tudjuk, hogy a záloglevelek azért vétetnek, hogy valaki saját vagyonát biztos alapra akarja fektetni, kölcsönkap akarja adni, s annak kamatjaiból él. A kamatok pontos fizetése 35*
