Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-153

276 163. országos ülés június 14. 1876. tehát a záloglevelek hitelére nézve nagy befolyást gyakorol, ennek következtében ezen levelek biztosításának egyik főtényezője az, hogy külön alap mutattassék ki, A jogügyi bizottság előadója azon véleményben van, hogy az előbb alakult intézeteknél ezen külön kimutatás nem szükséges: mert a kormány engedélyezvén azokat és folytonos felügyelet alatt tartván, nem tehető fel, hogy oly intézetet engedélyezett volna, mely a kellő alappal nem bírt. Én ezen tételt elfogadom, de egyszersmind kijelentem azt, hogy eddig joga volt a kormánynak az intézet működésébe beletekinteni; ezután nem teheti ezt. Miután pedig az eddig fenállott intézetek más üzletet is gyakorolhattak, s nem csak zálogleveleket boesáthattak ki: ezen záloglevelek összes alaptőkéje igénybe van véve, és ennek eredménye az lesz, hogy az általuk kibocsátott zálogleveleknek értéke csökkeni fog és semmi sem fogja a kamatok pontos fizetését biztosítani. Hogy mily káros ez a magyar záloglevelek hitelére, azt nem szükséges bővebben, részleteznem. Mindenki tudja, hogy több-ékevésbbé solidaritás létezik azon hitelben és hogy ha valamely intézet zálogleveleket bocsájt ki és a kamatokat nem fizeti, ennek mily visszahatása van a többi intézetekre. Kérdem már most a t. házat és azon t. képviselő társaimat, kik a külön alap kimutatását nem tartják szükségesnek a már működésben levő intézeteknél: vajon nem volna-e czélszerübb egy oly intézkedést létre hozni, a mely azon eshetőségét lehetővé tenné, a melynek következtében kellő alappal nem bíró intézetek zálogleveleket bocsájtanának ki ? De kötelességemnek tartom kijelenteni t. ház, hogy nem tartanám czélszerünek, ha az igazságügyi bizottság kisebbségi véleménye elfogadtatnék, mely kimondja azt, hogy uj záloglevelek kibocsájtására az ily intézetek nincsenek feljogosítva addig: míg a kellő alapot ki nem mutatják. Az eddigi intézetekre nézve a főrendiház módosítása szerint azon intézkedés történik, hogy ők e tekintetben a kereskedelmi minister által megszabandó határidő alatt tartoznak alaptőkéjűket kimutatni. Minden esetre feladata a kormánynak annyi időt hagyni az intézeteknek, hogy a kellő alaptőkét kimutathassák. De ezen intézeteket rászorítani, hogy addig, mig ezen alaptőkét kimutatják, mire hosszú idő nem szükséges; mert ki is mutathatnám, hogy majd minden intézeteknek meg van alaptőkéje, addig működését megszorítsák : ez az ily intézet záloglevelének hitelét tetemesen csökkentené, csökkentené pedig azért, mert kimondatnék, hogy ez és ez az intézet záloglevelet nem bocsáthat ki, a mi a jelenlegi helyzetet mindenesetre nehezítené. Mindezen okoknál fogva kérném a t. házat, méltóztassék a főrendi módosítást elfogadni, azért mert ez által a záloglevelek biztosittatnak s azon, többnyire külföldi záloglevelek birtokosai inkább lesznek hajlandók zálogleveleiket megtartani, a külföldi tőkepénzesek s a belföldiek is záloglevelet inkább fognak vásárolni : ha tudják, hogy positiv határozat létezik, hogy nincs Magyarországon záloglevél, mely külön biztosítékkal, tőkealappal nem bír. Ezen okoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék a főrendiház által ajánlott módosítást, mely tetemes javítást foglal magában, elfogadni. (Helyeslés.) Horánszky Nándor előadó: T. ház! A t. ház bölcsessége kétségtelenül dönteni fog a fölött: fentartja-e előbbi határozatát, avagy annak mellőzésével a főrendiháznak módosítását fogadja-e el ? E tekintetben az indokok a t. ház előtt feküsznek s arra vonatkozólag mit sem akarok mondani. De még is határozottan hibának tartanám azt, ha a kisebbségi véleményt, a mely mind a kettőtől kűlömbözik : fogadtatnék el és pedig a sanctióra vonatkozólag. T. képviselőtársain, Juhász, ugyanis azt mondta, hogy a törvény semmiféle sanctiót nem tartalmaz az iránt, hogy ezen intezetek külön biztosítéki alapot alkotni kénytelenek legyenek. Szerintem ez nem áll: mert a törvényjavaslat 4. §-nak 2. alineája világosan mondja, hogy ezen biztosítéki alap alkotását az illető intézetek alapszabályaikban kitüntetni tartoznak. Tovább menve, a 3. §. azt mondja, hogy a mely intézet alapszabályainak módosítását elmulasztja, arra a törvényjavaslat 21. §-ban foglalt pénzbüntetés értendő. Tehát a sanctió igen is meg van és nem áll az felfogásom szerint, mit e tekintetben a képviselő ur mondott. Más kérdés, hogy elégséges-e ezen sanctió, vagy nem. Ezen sanctió szerintem elégséges, mert ha azt fogadnók el, a mit a kisebbség ajánl: azt rendkívül drasticusnak tartanám. Az ugyanis nem egyébb, mint ezen intézeteknek törvény általi késztetése liquidatióra. Mert ha az intézet, mely záloglevelek kibocsátására alakul, attól eltiltatik: ez nem más, mint az üzletnek beszüntetése, vagyis csendes liquidatió. Ezt részemről igen drasticus szernek tartanám és ajánlanám a t. háznak, hogy már előbb elfogadott határozatát tartaná meg. Ez mindenesetre indokolt, de a különvélemény elfogadását szerintem a leghelytelenebbnek tartanám. Bokross Elek : T. ház! A főrendiház módosítását részemről is azon indokokból, melyek már több oldalról fölsoroltattak, igen helyesnek találom. Felszólalásomnak egyetlen tárgyát ép csak a sanctió kérdése képezi és e tekintetben merőben