Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-142

142. országos Ul S épen azért, mert igy vagyok meggyőződve: nem érthetek egyet azokkal, kik a területek kikerekitésónek kérdését a közigazgatási rendszer gyökeres átváltoztatásával hozzák kapcsolatba; sőt ezen törvényjavaslat életbe léptetése előföltételének tekintik. Én szükségesnek tartom a jó közigazgatás érdekében a törvényhatósági területek kikerekitését; de szükségesnek tartom az imént elmondott oknál fogva esak oly mértékben, a mennyit épen az élet a gyakorlat tapasztalatainál fogva szükségkép parancsol. (Helyeslés a középen.) És mert ezen törvényjavaslat épen e határok közt mozog: azért fogadom el azt, ugy, mint a minister nr beterjesztette, azon csekély módosításokkal, melyeket azon a közigazgatási bizottság tett. (IIelyeslés a középen.) Ezt akartam t. ház, egész általánosságban szavazatom indokolásául elmondani. Azok után, miket a t. ministerelnök ur tegnapi jeles beszédében a törvényjavaslat ellen felhozott argumentumokra vonatkozólag elmondott, valóban igen nehéz még ismétlések koczkáztatása nélkül valamit szólani. Mindazáltal a t. ház becses engedelmével bátorságot veszek magamnak egy némelyekre azok közül reflectálni. (Halljuk!) T. képviselőtársam és barátom Bánhidy Béla báró, mint az ismert határozati javaslat beterjesztője, s az ezen nézetet képviselők vezérszónoka, a tegnapi napon élesen megtámadta a kormány javaslatát és eljárását. Mindenek előtt a határok kiegészítésére nézve, azt illetőleg, hogy a kormány bizonyos törvényhatóságok kikerekitése után a határokon fekvő községek elhelyezésére vonatkozólag felhatalmazást kér. egy bizonyos veszedelmet lát. A t. ministerelnök ur beszéde után alig hiszem, hogy a t. képviselő urnák e veszélytől való aggodalmában még sokan osztoznának a házban. Engedje meg nekem a t. képviselő ur, hogy én egy lépéssel még tovább menjek, mint a ministerelnök ur, de egyáltalában nem azért, hogy én a törvényhozás ez iránti eljárásának módosítását hozzam javaslatba; — nem, — csak •ellenérvül az általa mondottakra kívánom megjegyezni, hogy én legalább is jogosultnak tartom azon kételyt: vajon a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál nem lett volna-e czélszerübb eljárás, a törvényhozást magát, — hogy ugy mondjam — nem első fórummá tenni e kérdésben? — nem lett volna-e czélszerübb és helyesebb eg lánosságban kimondani, hogy a törvényhatóságok területei a czélszerübb közigazgatása igényeinek megfelelőleg kikerekítessenek, a részletezés és kivitel pedig a kormányra bizassék, és ha egyes esetekben netán czélszerütlenül intézkednek, ez május 30. 1876. 7 esetekben a felmerülő panaszok fölött határozna a törvényhozás, én mondom ez eljárást nem akarom javaslatba hozni; de az áll, hogy ily eljárás mellett a gyakorlati keresztülvitel után tisztábban látna a kormány és ház, és sok érv, a mely most plausibilisnek látszik, ós egyes részletekre döntőleg hat, a gyakorlati elet által megczáfoltatnék; ezt kívántam felhozni annak kitüntetésére, hogy mennyivel helyesebb, ha az egyes községek áthelyezése, a hol a topographicus helyzet és a viszonyok kellő ismerete szükséges, a végrehajtó ministerre bizatik. Ügyesnek jelentette ki a t. képviselő ur a ministeriumnak azon taktikáját, hogy a ministerium a törvényhatóságnak kikerekitését, nem átalánosságban terjesztette elő a háznak, hanem részletenként, mert úgymond, a ministerium talán félt, hogy egy átalános kikerekités, egy átalános területi rendezés előterjesztése esetében a képviselők többségét maga ellen zuditja s igy javaslata el fog esni. i Én nem hiszem, hogy a ministert ez indok vezérelte, — talán nem is ismerem a helyzetet e házban annyira, mint a képviselő ur és igy nem tudom azt, hogy vajon a particuláris érdekek magasabban állanak-e a t. ház többsége előtt, mint az országos érdekek. Ezt mondom nem tudom, sőt nem is hiszem, — de miután a t. képviselő ur ezt — ugy látszik — föltételezte, miután a t. képviselő ur másreszt maga is élénken óhajt átalánosabb kikerekitési javaslatot, általánosabb intézkedését: megvallom, hogy a t. képviselő ur velem együtt nemcsak ügyesnek, hanem igen helyesnek kell, hogy tartsa a kormány most követett eljárását és ez esetben velem együtt csak sajnálhatná, ha a képviselőház többségénél a particuláris érdekek magasabban állván, mint az országos érdekek, ennélfogva a ministerium kénytelen lenne akkor, midőn egy nagy reformot akar behozni, ilyen eljáráshoz nyúlni, t. i. a részenkénti előterjesztéshez,. (Ugy van! Tetszés a középen.) Indokolás és felszerelés hiánya miatt kívánja a t. képviselő ur és társai visszautasittatni a törvényjavaslatot a ministeriumhoz. Én nem tagadom azt, hogy a t. képviselő urnák joga van az indokolást nem kielégítőnek találni; de már bocsásson meg nekem a t. képviselő ur, hogy valamint kívánom és óhajtom, hogy rólam föltételeztessék, ugy föltételezem a t. képviselő úrról azt, hogy midőn mandátumát elfogadta: egyszersmind tisztában volt magával az iránt, hogy képes egy törvényjavaslat elfogadására, vagy el nem fogadására önmaga indokokat keresni, és találni. (Derültség a szélső baloldalon.) Semmi esetre sem tartom azonban helyesnek, hogy ezen indokból, utasittassék vissza e törvényjavaslat, melynek életbeléptetését éppen azért, mert a t. képviselő