Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-142
8 142. országos ülés május 30. 1876. ur is azt elvileg pártolja, szükségesnek kell tartania. Á felszerelésre nézve csak annyit mondhatok, hogy elismerem, hogy sokkal kényelmesebb lett volna ránk nézve, ha a ministerelnök ur a törvényjavaslatot statistikai adatokkal felszerelve terjesztette volna elő; de kérdem, ha ez nem történt meg: elegendő ok-e ez arra, hogy a törvényjavaslat visszautasittassók ? Hisz Magyarország hivatalos statistikai kimutatásai, melyekből a minister ur is meriti adatait, közkézen forognak és ugy tudom, hogy évenként kiosztatnak a képviselők között is. Engedjen meg tehát a t. képviselő ur, de a ki oly lelkiismeretességgel tárgyalja e törvényjavaslatot, mint a képviselő ur: annak okvetlen kell annyi fáradságot venni magának, hogy ha a ministerium az adatokat nem terjesztette elő, pár lépést tegyen az országház könyvtárába itt az adatokat kikeresse és belőlök meggyőződést szerezzen: vajon helyesen hozta-e a ministerium javaslatba a kikerekitést ? A domestica kérdésére t. ház, a miaisterelnök ur tegnap megfelt és én csak helyeselhetem az ő nézetét és hozzáteszem azt, hogy én a domestica kérdését, t. i. a megyék önmegadóztatási jogát a közigazgatástól, az önkormányzattól elválaszthatatlannak tartom és nemcsak azon okból óhajtom a domestica behozatalát, a melyet a ministerelnök ur tegnap előadott; hanem azért is, mert megvagyok győződve, hogy a megyéknek önmegadóztatási joga csak serkenteni fogja az embereket az önkormányzati joggal járó kötelesség teljesítésére. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ha majd a megyék maguk fogják nemcsak megszavazni, hanem maguk kénytelenek is lesznek fedezni azon költségeket, melyeket megszavaznak: akkor nem fog előállni azon eset, melyet ma látunk, hogy tudniillik csak alispán és szolgabíró választására jönnek be a t. statusok a megyei közgyűlésre; hanem jelen fognak lenni rendesen, mert tudják, hogy a megye minden határozata szorosan összefüggésben állván a pénzügyi kérdéssel, fel kell ügyelniök jogaikra és ez serkenteni fogja őket az önkormányzati kötelességei felfüggesztésére. (Élénk helyeslés a középen.) Azt mondja a t. képviselő ur, — bocsásson meg, hogy ismételve visszatérek hozzá, — hogy a kormány kerülő utón akarta a domestica kérdését megoldani, kerülő utón — talán népszerűségét íéltve ? — akart egy uj adót behozni. Bánhidy Béla b.: (Közbeszól): Ezt nem mondtam. Tóth Vilmos: Igaz, ezt Mocsáry Lajos képviselő ur mondotta. Hogy a kormány egész működése alatt valóban nem vezéreltetett népszerűségi tekintetek által: azt kijelentette tegnap a ministerelnök ur, és ón kötelességemnek tartom ezen kijelentés igazságát a magam részéről constatálni; s nem is tar -ódíodiiám tovább e kérdésnél, ha egyátalában nem hallottam volna az utolsó időkben igen sajátságos fogalmakat a kormány népszerűségét illetőleg. (Halljuk!) Én t. ház, nagyon tisztelem a népszerűséget; tudom, hogy az igen szép és sokszor igen hasznos, hasznos az országra nézve főleg akkor, ha azok, kik népszerűséggel birnak: birnak egyszersmind elég bátorsággal arra is, hogy a haza jól felfogott érdekében oly dolgokat initiáljanak és vigyenek keresztül, a melyeket más kevésbé népszerű emberek keresztülvinni képesek nem volnának. Én t. ház, a történelemből azt tanultam, hogy nem a népszerűséget minden áron fentartani óhajtó ministerek voltak azok, kik nagy dolgokat vittek keresztül. Ha Cavour, például a krimi hadjárat előtt az akkor pénzügyileg és hadügyileg meggyengült Sardinia közvéleményére hallgatott volna, és ha nagy költségeken ós áldozatokkal nem szerelt volna fel 150,000 embert, melyekkel magát a nyugati hatalmak szövetségessévó avatta; ha Bismark a hatvanas években a nép hangulatára hallgat s nem viszi keresztül még magának a parlamentnek többszöri felosztásával is a hadsereg szervezetét: bizony t. ház meg vagyok győződve, hogy ugy az olasz, ,mint a német egység ma csak aspiratio volna. (Élénk helyeslés.) Én t. ház, ministerelnökünknek 1875. évi február 3-kán az ellenzéki padokról mondott beszéde után bizalommal üdvözöltem őt a kormány padjain; bizodalommal üdvözöltem a kormányt, mely vele együtt alakult. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy e bizalom ma már még egy erősebb kötelékkel gyarapodott: ez a meggyőződés ereje; mert láttam, tapasztaltam, hogy ez a kormány tud és akar feladatainak magaslatára emelkedni ; tud és akar a nemzet jól felfogott érdekében még népszerűségének koczkáztatásával is cselekedni. (Elénk tetszés a középen.) És még egyszer visszatérek Bánhidy Béla t. képviselő úrhoz, (Halljuk!) mert nem hagyhatom figyelmen kivül vádját, a melyet — igaz — csak kételyek alakjában terjesztett elő, (Hallj •>k\) mondván, hogy lehet, hogy a kormány a jelenleg beterjesztett törvényjavaslattal nagy port akart fölverni, hogy ez által a közönség, az ország figyelmét más nagy kérdésektől elvonja. Mondom, kételyek alakjában terjesztette elő ezen vádat, és én elismerem, hogy erre neki mint képviselőnek joga van; de bocsásson meg a t. képviselő ur, ha azt mondom, hogy kételyek meg kételyeket szoktak szülni és vajon rósz néven vehetné-e a t. képviselő ur, ha eljárása és tegnapi fellépése folytán kételyek keletkeznének — nem mondom nálam, hanem az országban, hol a polgárok jói
