Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

114 I4fi. országos ülés június 3. 1876. vények áJtal meg vannak tiltva. (Helyeslés a középen.) Én teljesen érthetőnek tartom, hogy t. képviselőtársam ezen egészen uj nemű nyomozási eljárást ártatlan statistikai adatok gyűjtésének nevezi. (Derültség.) Sőt még azon törekvést is értem, hogy e dolgot kedélyes párbeszéd tárgyává akarja redueálni, melyben egy részről kijelentik, hogy Debreczennek nincs szüksége megyére, a másik oldalról a statistikai adatok alapján kimondják, hogy a megyének nincs szüksége Debreczenre. Ezt értem; de a mi a fenforgó javaslatnak tulajdonított értelmét illeti, — nem ugyan a mit ő, hanem a mit Mocsáry képviselőtársam akar annak tulajdonítani, mert ő mégis inkább van hivatva, annak horderejét s tartalmát magyarázni, — épen mert mi azon értelmet tulajdonítjuk neki, melyet elébb jeleztem, és azt ajánlom, hogy fogadjuk el egyszerűen a kérvényi bizottság véleményét és ezen elfogadásunkkal egyszersmind azon elvet, — indirecte és újra meg újra, — mert hiszen nem először forog ez ügy a ház előtt, mondjuk ki azon elvet, hogy Magyarországon a kérvényezési ós panasztételi jog igenis biztosítva van; mindenki, ki ezen joggal élni akar, tarthat népgyüléseket, azokból petitiókat terjeszthet a ház elé; hanem egy dolog nincs megengedve: az, hogy akármely módon máskép, mint a törvény által rendelt formák között és testületek által legális akaratképen valamely öiikorinányzati testületnek oly véleménye szerepeljen, mely nem, egyéb, mint anorganicus tömegek nyilatkozata. (Élénk tetszés.) Simonfay János: Én bátorkodom épen ellenkező szempontból fogni fel ezen igen fontos alkotmányos kérdést. Én itt az önkormányzati jog megsértését látom, épen a t. belügyminister ur leirata folytán. Az önkormányzatnak teljes joga van törvényeink szerint belügyeit magának rendezni, és ha ő belügyeinek czélszerü kivitele s czélszerü határozathozatala végett szükségesnek tartja, hogy a közvéleményt még jobban és egészen biztosan kipuhatolhassa : én azt hiszem, hogy ezt nemcsak a törvény nem tiltja, hanem a törvény világosan megengedi mint olyan eszközt, mely arra szükséges és czélszerü, a mi áll arra nézve, hogy szabad valakinek a több, akkor szabad neki a kevesebb is. Egy törvényhatóságnak joga van a megye belsejében teljes jogérvénnyel kormányozni; most ha azt elfogadjuk, a mit a t. képviselő ur mond: akkor megfosztanék a törvényhatóságot azon jogától, hogy ő a legczélszerübben, ugy a mint azt a megyének, a törvényhatóságnak belérdeke' megkívánja, kormányozhassa ; mert nem tudhatni, hogy ha kétely van az iránt, hogy mi az illető közönség valódi akarata. Azt méltóztatik mondani, hogy a törvény szerint a törvényhatóságok, a községek a községi képviselő testűiket képviselik. Ez tökéletesen áll; azonban azon fogalom, hogy a községi képviselő testületet képviselik: nem zárja ki azt, hogy a községi képviselet magának a községnek, melyet képvisel, tulajdonképeni véleményét kitudhassa; mert ha ez nem állana: akkor épen az alkotmányos népképviseletnél fogva egy képviselőnek sem volna joga s nem volna szabad kerületébe kimenni és megkérdezni választóit, hogy mi az akaratuk, mert ez is képviselő. Az mondatik továbbá t. ház, hogy az egyesek, ha nekik a törvényhatóságnak vagy a községi képviseletnek határozata nem tetszik; vagy károsnak tartják, vagy azt hiszik, hogy a közvéleményt nem fejezi ki: népgyűlést tarthatnak és aztán itt e házban panaszt emelhetnek. Ha az egyes ember népgyűlést tarthat: azt hiszem, hogy ily népgyűlést annál jogosabban rendelhet a saját belügyeiben a törvényhatóság; mert bocsánatot kérek, egyenesen meg akarom jegyezni, hogy ez saját belügyeiben és saját érdekében történik, és szerintem a minister urnák nem eltiltani, hanem azt hiszem, épen saját biztosabb informátiója végett ezt előmozdítani lett volna hivatása. Azután nemde a Hajdúkerület képviseli az egész Hajdúkerületet ? Tehát az előttem szólott t. képviselő ur értelmezése szerint más község ezen ügyben illetékesen nem is szólalhatna fel; s mindamellett Szoboszló községe ellenkezőleg nyilatkozott, pedig ez nem volt jogosulva nyilatkozni. Nem volt jogosítva ezen elmélet szerint, mert az egész kerület érdekeinek képviseletére ezen tekintetben csak a Hajdúkerület bizottsága s képviselőtestülete van jogosítva. Most már tehát kérdezem: vajon Szoboszló eljárása nem helyes, nem czélszerü, nem egyedül alkotmányos eljárás volt-e? holott azt mondhatta volna: nektek semmi szavatok nincs hozzá, rátok nem akarok hallgatni: hanem az lesz a határozat, a mit mi többséggel elfogadunk. Hanem hogy ő egész illetékesen, minden kétség kívül határozottan állithassa, hogy körülbelül az ő véleménye mellett hányan vannak, és többsége menynyi : szükségesnek látta, épen Szoboszlóban a szavazat és így a közvélemény kitudását. Én azt hiszem, hogy ha ezt meg akarjuk akadályozni^: akkor az alkotmányosság alapelvét rontjuk le. Én tehát hibás eljárásnak tartanám azt, ha most a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát fogadná el: inert ezzel egyszer mindenkorra ki van mondva, hogy a törvényhatóság a nép véleményét semmi ügyben ki nem tudhatja és az, hogy nincs jogosítva kitudni. Ennélfogva én kérem, méltóztassék Mocsáry Lajos indítványát elfogadni. Mocsáry Lajos: Szavaim elferdítése miatt kérek szót. Szilágyi Dezső t. képviselőtársam azt mondotta, hogy én szerintem az alkotmányosság .alapelve ebből áll, hogy a törvényes képviselet elle-