Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

112 1Í6. országos ülés június 3. 1876. guknak, vagy isten tudja micsoda mellékes czéloknak, és mert ezen tan valóban veszedelmes volna a népkópviseletre és alkotmányosságra nézve, ha az elfogadtatnék, hogy a képviselő nem tartozik a képviselteknek akaratát respeetálni, azoknak kívánságát tolmácsolni és képviselni: akkor valóban a képviseleti alkotmánynak nem volna semmi legkisebb értelme sem. A mi illeti azon ellenventést, hogy a törvények meg nem engedik: arra tökéletesen áll az, hogy azért, mert valami nyíltan meg nem engedtetik a törvényben, még egyátalában következtetni nem lehet, hogy azt nem szabad tenni; mert akkor igen sokat nem volna szabad, pedig mégis mindenki természetszerűen cselekszik. Hanem átalában véve, hisz a törvények nem is arról szólnak, a mit szabad; hanem rendesen arról szólnak, a mit nem szabad tenni A törvénynek főczélja az, hogy az jelöltessék ki, a mit nem szabad és nem czélja kijelölni azt, a mit szabad; mert erre nézve a határokat a józan ész, a józan gondolkozás a legtöbb esetben megszabja ; hanem az állam czéijai ós a társadalom követelményei valóban nem engedik meg mindig, hogy a mit természetszerű állapotban tenni szabad; a társadalomban is tenni szabad legyen és épen arra valók a törvények, hogy a korlátokat jelöljék ki. A törvények nem azt mondják, mi szabad, hanem azt mondják, mit nem szabad; nem azt mondják, hogy in infinitum menni szabad; hanem azt mondják, hogy eddig szabad menni és tovább nem; mert minden törvény tilalom, A mi illeti a concret esetet, azt mondja a t, minister ur, hogy a Hajdúkerület, mint hatóság nyilatkozott a Hajdú kerületnek jelen állapotban való megtartása mellett, ós Szoboszló városa, mint községi hatóság nyilatkozott ellene. E mellett tökéletesen igaza van a minister urnák; minden nyilatkozatnak meg van a maga speciális értéke, meg van a súlya. Midőn azután a Hajdúkerület azt akarja constatálni, hogy Szoboszló városa, annak képviselete nem a képviseltek érdekében nyilatkozott: erre nézve tökéletesen szabadsága van; mert ha egy hatóság egy ily, az egész hatóságot érdeklő ügyben nyilatkozatot tenni akar : alkotmányosabban, és a képviseleti rendszerhez illőbben el nem járhat, mint midőn a kerületi népnek, lakosságnak nézetét, óhaját megtudni akarja. Nem szabad a népszavazást elrendelni! *? Hisz ez nem egyéb, mint a hatóság részórül valóságos statistikai adatok gyűjtése: (Derültség!) hogy akarják-e vagy nem, és hányan akarják és hányan nem. Ha a Hajdúkerület törvényhatósága azt tartotta, hogy a Hajdúkerület többsége nem helyesli az ő nézetét: valósziniüeg visszafogja azt vonni; meglehet, hogy meg volt győződve, hogy Szoboszlóban is a többség nem jgy nyilatkozik, ha méltóztatnak megengedni, a valószínűség is oda mutat; mert ha az nem lett volna az eset: sem a tanácsnak, sem a ministeriumnak nem lett volna oka ezen szavazást megtiltani. Azt mondj a a ministerelnök ur, hogy hová vezetne az. ha minden törvény meghozása előtt a nép átalánosságban megszavaztatnék. Megvallom, én azt sem tartanám sem a törvény által eltiltottnak, sem lehetetlennek; hanem gyakorlatilag az nem szokott megejtetni. Az .átalános plebiscitum igen ritka esetekben és csak nagy alkalmakkor történik, nem szokott sem az ország, sem a megye plebiseitumhoz folyamodni mindennap és alkalommal. Hanem megvallom, állításának illustrálására a ministerelnök ur igen furcsa esetet hozott fel. Azt mondja, ha egy törvény még meg sincs alkotva, de kilátásba van téve: ilyenkor a népet megszavaztatni nem lehet. Talán a bécsi alkudozásokra gondolt a ministerelnök ur? (Ellenmondás.) Biztosítom a t. ministerelnök urat a népnek ez iránti megszavaztatása czóliinkban, szándékunkban sincs: hanem hisszük, hogy a nemzet fog találni arra módot, hogy saját akaratának ad oly kifejezést, a melyet félreérteni nem lehel. A mi magának a dolognak az itt követett eljárásnak érdemét illeti: megvallom nem is fogtam fel, hogy mi van az egész dologban, mi okozza azon nehézséget. A mint már Mocsáry Lajos képviselőtársam felhozta: előző eset már volt rá ; az előbbi belügyminister gr. Szapáry megengedte a szavaztatási és a szavazás megtörtént. A mostani szabadelvű párt kormánya pedig nem akarja megengedni. Hiszen csak a szabadelvüpárt kormánya nem mehet hátrább retrográd irányban, mint azt az előtte levő nem szabadelvű, kormány tette. Azután kérem: hát mi lenne utoljára is ennek a következése V A ministerelnök ur a múltkor kijelentette itt, hogy Debreczen városának nincs a megyére szüksége. Hát mi baj van abban, ha most a megye kijelenti, hogy neki meg Debreczenre nincs szüksége. így lóvén a dolog, sem Debreczennek a megyére, sem a megyének Debreczenre nincs szüksége : a legjobb az, hagyjuk a dolgot, ne bolgassuk, és ez lenne nézetem szerint az eredmény annak, — hogyha alkotmányos képviseleti rendszer van, és a nép akaratának nyilvánulása valami nyomatékkal bir a kormány előtt: — ez volna a dolog természete, hogy ott, a hol a nép egyátalában ily módon nyilatkozik, hogy neki ezen intézkedés nem kell: ott meg kell hagyni a nép akarata szerint a dolgot. Én a kérvónyi bizottságnak véleményét ezen oknál fogva nem fogadom el, Megvallom, hogy a