Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

146 országos ülés június 3. 1876. 111 egyenesen megtiltassanak és hogy anolog esetet hozzak fel, én nem tudom, hogy akár melyik törvényünkben volna arról szó, hogy ha a képviselőház, vagy a törvényhozás valamely törvény alkotásához fog, még ha az szentesítve nincs is: nem szabad ez iránt a megyéknek a népet megszavaztatni. Nincs erre törvény és mégis azt méltóztatik-e ebből következtetni, hogy mert törvény ezt egyenesen nem tiltja : ezt lehet jogosan tenni ? Engedelmet kérek, de a mely perczben valamely országban ily nézet merülne fel : azon országban a rendnek, a nyugalomnak, a vagyon és személy bátorságnak és ennek következtében a szabadságnak is vége volna. (Élénk helyeslés a középen.) Én azt tartom, hogyha egyszer képviseleti rendszer van behozva: akkor — különösen ilyen nem magán természetű, hanem politikai természetű ügyekben — a nyilatkozás joga az illető képviselő testületé; illette Szoboszló városára nézve Szoboszló városa képviselő testületét, illette a Hajdúkerületre nézve a Hajdúkerület képviselő testületét, vagyis a Hajdu-kerület közgyűlését; és egyátalában, ha csak az a szándék nem vezérelte a Hajdúkerület többségét, hogy megbüntetni akarván Szoboszló városa képviseletét azért, mert külön véleményben bátorkodott lenni, ellene az általa kormányzott népet fölbolygassa: akkor ezen egész eljárásnak sem a gyakorlati czél sem az eredmény szempontjából, semmi néven nevezendő értelme vagy szüksége nincs. (Helyeslés a középen.) Ismétlem, hogy én nem akarok azokra, a mik Isten tudja mi féle czélzatokra nézve felhohozattak, válaszolni. Csak arra kérem az igen t. képviselő urat, hogy a magán ügyet, akár községekről, akár egyes emberekről legyen a aeó, de főleg, ha községekről van szó : méltóztassanak megkülönböztetni a köz, az országos, a politikai horderejű dolgoktól. Én legalább eddig ugy tudom, hogy a törvényhozás elébe jövő kérdések irányában a törvény igenis megadja a nyilatkozat jogát a törvényhatóságoknak ; de a nép megszavaztatásának jogát sem meg nem adja, sem a képviseleti rendszer ledöntése nélkül meg nem adhatja. (Helyeslés a középen.) S van-e ene szükség? Igaz, hogy az általam nagyra becsült Hajdúkerület azt mondja feliratában „azt akarja tőlünk a belügyminister megtagadni, a mihez minden egyes embernek joga van." Engedelmet kérek, ez oly okoskodás, melyet absolute nem fogadhatok el. És nagyon is messze vezet ez. Már más alkalommal hallottam ilyen formát mondani más szempontból. Mondták már nekem egy időben : „hogyan ne tehetne meg egy minis er olyasmit, a mit a legutolsó esküdt is megtehet." Erre azt mondom, hogy vannak dolgok, melyeket az esküdtek megtehetnek, de a minister nem. S vannak dolgok, melyeket az egyes ember megtehet, de a mit politikailag consolidált testületnek, mint olyannak nem szabad megtennie. De — mondom — van-e szükség arra, hogyha valaki azt hiszi, hogy a törvényhatóság véleménye nem egyez meg az ott lakó nép-véleményével: van-e szükség arra s van-e ezélszerüség benne, hogy a törvényhatóság szavaztassa meg a községeket és a népet ? Mert ez is félhozatik érvül. Valamely törvényhatóság nem fogja a népet megszavaztatni azért: inert azt hiszi, hogy ellenkezőjót fogja mondani , mint a mit a törvényhatóság közgyűlése akar. Tehát a jog védelme szempontjából semmi szükség nincs rá; mig ellenben, ha csakugyan elő áll valahol azon eset, hogy valamely törvényhatóság népe mást akar, mint a törvényhatóság többsége ; oly széles szabadsággal bir, a kisebbségben levőknek minden egyes tagja, nem ugyan a nép megszavaztatására, de arra, hogy népgyűlések utján, a törvény szabta korlátok közt vélemény nyilvilvánitásokat idézhessen elő és kérvényekkel járulhasson a kormányhoz és az országgyűléshez, hogy ezen szempontból semminemű provisióra nincs szükség. (Tetszés a középen) Méltóztassanak meggondolni, mi lenne abból, hogyha minden egyes alkalommal. — mert hiszen, ha lehet a kikerekités alkalmából, lehet minden törvény alkotása alkalmából is — hol egyik, hol másik hatóság megszavaztathatná az összes népet és népszavazást rendezhetne ? Egyszer, ha vallási kérdést kell a háznak eldöntenie: népszavazást rendeznének a vallási hatóságok : máskor, mikor a magyar nyelv kérdésben kellene intézkedni: rendeznének népszavazást a nemzetiségek és minden ily alkalommal az országnak békéje, rendje ós fennállhatása lenne veszélyeztetve. {Étfnk helyeslés a középen.) Én tehát igen kérem a í. házat, hogy azon tant. mely a t. képviselő ur által beadott határozati javaslatban foglaltatik és mely tan valósággal nem az alkotmányosság, nem a képviseleti rendszer, de a fölforgatás tana : elfogadni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés a középen.) Simonyi Ernő : T. képviselőház! En épen az alkotmányosság és a képviseleti rendszer kifolyásának tartván azon szabadságot, hogy a nép akarata mindig tisztán megtudassék: ellenzem azon nézetet, melyet a ministerelnök hirdetni méltóztatik ésr pártolom Mocsáry Lajos indítványát. Azt mondja a minister ur, hogy ellenkezik a képviseleti rendszerrel; mert hisz a képviseleti rendszer megrendeli, ineghatározza, kik legyenek egy község, vagy egy bizonyos terület törvényes képviselői. Igenis : de ezen törvényes képviselőknek joga csak a népakarat magyarázásában és annak képviseletében gyökeredzik, mihelyt ettől eltérnek, azonnal többé nem képviselői azon kerületnek, vagy azon népnek, hanem képviselői önma-