Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

110 146. országos iilfl;; június :>. 1876. Továbbá sérelmesnek tartom ezen eljárást alkotmányosság tekintetéből is. azon főelvnél fogva: Nihil de nobis sine nobis. Ha azt akarjuk, hogy a népnek kívánsága teljesedjék oly kérdésben, melyben az ő akaratának érvényesülése igenis jogos: akkor az első föltétel az, hogy adjuk meg módot arra, hogy ezen akarat nyilvánulhasson; mert természetes, hogy ha nem nyilvánulhat, ha megakadályozzuk, hogy csak nyilvánulhasson is : akkor akaratának nyilvánulásáról szó sem lehet. De tovább megyek. Itt a törvények önkéntes magyarázatát is látom; mert azt hiszem, hogy azon törvényeket, melyekre a t. minister ur hivatkozott, nem lehet akképen értelmezni, hogy a törvényhatóság ily dolgokban egyetlen egy lépést se tehessen. Midőn ily tények állanak a t. ház előtt, azt hiszem, hogy ezt egyszerűen hallgatással mellőzni nem lehet, E tekintetben nem tartom elfogadhatónak a kérvényi bizottság azon javaslatát, hogy t. i. jelen kórvény az illetékes hatóság részéről saját hatáskörében közigazgatási utón szabályszerű elintézést nyervén, arra nézve törvényhozási intézkedésnek szükségessége fen nem forog. Én nem kívánom azt t. ház, hogy a törvényhozás s nevezetesen a képviselőház közvetlenül avatkozzék bele a közigazgatásba, akként például hogy a ministeri rendelet feloldatván, visszaadatnék a kerület határozatának érvényessége; hanem igenis szükségesnek tartom azt, hogy mondja ki a képviselőház, hogy nem helyesli azon felfogást, azon irányt, melyet a ministerium ez alkalommal követtetett. s hogy mondja ki egyszersmind azt is. hogy a törvénynek egyoldalú és önkénjui magyarázatát helyeslésével el nem láthatja. Ennek következtében bátor vagyok, a t. képviselőházat kérni, hogy méltóztassék mellőzni azon javaslatot, melyet e kérvényre vonatkozólag a kérvényi bizottság t. előadója előadott s a helyett a következőt elfogadni : „miután a kérdéses ministeri rendeletben felhozott 1870: XLII. törvénvczikk 18. §-a s az 1871 : XVIII. törvényczikk értelmével nem ellenkezik az. hogy egy törvényhatóság lakosságának küldöttségek által való meghallgatás utján szerezzen magának tudomást a felől, hogy felmerülő közérdekű kérdésekről mi a lakosság óhajtása: utasittatik a belügyminister, hogy a törvényhatóságokat hasonló eljárásukban ne akadályozza. (Helyeslések.) Gulner Gyula jegyző: (olvassa az indítván-yt.) Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: T. ház! (Halljitki) A dolog, melyről szó van, mindenesetre, kivált azon határozati javaslat folytán, melyet az előttem szólott t. képviselő ur beadott, sokkal nagyobb fontossággal bir. mint egyelőre látszik; mert utoljára is az van azon határozati javaslatban kimondva, hogy a képviselőház azt akarja és ugy látja helyesnek, hogy a törvényhatóságok közgyűlése, a mikor nekik épen tetszik : a nép megszavaztatását rendelhessék el. En, t. ház, ezt részemről sem törvényeinkkel sem a képviseleti rendszer eszméjével megegyeztethetőnek nem tartom. (Helyeslés a középen.) a mint ezt a magam részéről azonnal ki fogom fejteni. Nem fogok a képviselő urnák azon nyilatkozataira válaszolni, melyeket insinuatió képen adott elő arra nézve, hogy valamely szükség, vagy valamely érdek szempontja lehetett itt az irányadó ; mert hogy semminemű czélzat, azon egy speciális esetre vonatkozó czélzat benne nem lehetett: mutatja az, hogy épen azon belügyministeri rendelet megmondván, hogy a hatóság nevében jogérvényesen nyilatkozik a hatósági közgyűlés és miután a Hajdúkerület közgyűlése épen azon irányban ismételten nyilatkozott, tehát ezzel már elismerte, hogy ami sulylyal a hatósági nyilatkozat birhat és kell, hogy birjon : azon súlya megvan a kerület nyilatkozatának. Tehát ezen speciális esetre vonatkozó, valamely czélzatnak itt még csak nyomát is lelni nem lehet. Az eset röviden az, hogy a Hajdúkerület közgyűlése nyilatkozott oly irányban, hogy a Hajdumegyét. ha nem is maradhat meg jelen alakjában. Hajdu-Böszörmény központtal óhajtja szerveztetni; ellenben Szoboszló város képviselő testülete, tehát a Hajdúságnak egyik része egészen más irányban nyilatkozott azaz. hogy ő óhajtja Debreczent központul. Szoloszlónak mint a Hajdúkerület kisebbségének ilyetén nyilatkozata a Hajdúkerület nyilatkozatát nem vitiálta, nem sérthette ; mert a Hajdúkerület nyilatkozatául megmarad az, a mit közgyűlése elhatározott. Hanem ekkor előállót ez az eset, hogy maga a kerület, a mely a felső hatóság, az egyik résznek joga, képviselete ellenében ezen részben meg akarta, szavaztatni az összes népet: s ez az, a mi meggyőződésem szerint, mihelyt egyszer a kormánynak tudomására jut, vagy épen egyesek által neki panaszként felemlittetik : meg nem engedhető. (Helyeslés a középen.) Azt mondják a képviselő urak, hiszen ha semmit sem szabad tenni, a mit a törvény meg nem enged : akkor hová jutunk! (Felkiáltás a szélső baloldalon: Akkor még ebédelni sem szabadi) Ebédelni sem lehet azt mondja a képviselő ur, ki ugy látszik, az ebédre nagyon is gondol, mert nagyon sokszor emlegeti. (Derültség!) En t. ház, azt igen jól tudom, hogy vannak oly dolgok, melyeket a törvénynek nem kell megengedni ; de vannak oly dolgok, a melyek a fennálló positiv törvényekkel annyira ellenkeznek, hogy nem lehet ós nem szükséges, hogy a törvényben