Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

108 146. országos ttles június 3. 1876. többség akaratának felismerését szavazás alkalmazásával is eszközölje; Szoboszló város képviselőtestülete a kebelébeni eljárást megakadályozandó, a kerületi alkapitányi hivatalhoz 398

íi876. számú ide rekesztett — fölebbezését nyújtotta be, mely az alkapitányi hivatal által az 1871. XVIII. törvény ezikk 32. §-a értelmében elutasittatott. Minek folytán 4 városban a nép meghallgatása — azonban szavaztatás nélkül — meg is történt. A fölebbezést visszautasitó határozat ellen Szoboszló város képviselő-testülete ismét fölebbezéssel élt az 541

ii876. számú — szintén mellékelt beadványa szerint — egyidejűleg a nagyméltóságú belügymínisteriumhoz (miképen annak 8480

ji876. sz. kegyes leiratából értesülés merittetett) kérvényt terjesztett fel, melynek következtében azon mélyen tisztelt ministerium a neheztelt végzéseket feloldotta, annak kijelentése mellett, hogy a kerületi közönségnek a nép-hangulatróli meggyőződés iránti törekvése helyeseltetik ugyan; de a nép megszavaztatásának alkalmazásba vétele — mely sem törvényen nem alapszik, sem a fennálló gyakorlatban nem találja támogatását, — meg nem engedhető, miután ugy egyeseknek, mint községeknek különben is meg van azon jogosultságok, hogy a sérelmesnek tartott közgyűlési megállapodással szemben, folyamodással élhetnek vagy esetleg az illető hatósághoz való előleges bejelentés mellett tartandó népgyűlésekből kiinduló kérvényezés utján a törvényhatóságétól netalán eltérő felfogásuknak, felmerülő esetekben kifejezést adhassanak. E tartozott tisztelettel fogadott ministeri rendeletnek a Hajdúkerület közönsége, polgári kötelmeinek érzetében engedelmeskedett ; de egyidejűleg leverő fájdalom támadt kebelében a miatt, hogy midőn egy törvényhatóságnak életkérdése forog fen: betiltatott oly jognak gyakorlása a törvényhatósággal szemben, mely a ministeri rendelet kifejezése szerint egyeseket is megillet; oly jognak gyakorlása, mely ha törvényre közvetlenül nem alapitható is, de nyílt törvény által eltiltva sincs. Mi mélyen vagyunk áthatva azon meggyőződéstől, hogy a törvényhatóság bizottsága, midőn életkérdés áll szőnyegen, csak ugy és akkor felelhet meg lelkiismeretesen polgári feladatának, csak ugy állhat tisztán és nyugodtan önlelkiismereiének birósága előtt; csak ugy lehet képes magáról elhárítani a jelen ós utókor kárhoztatását; csak ugy teljesítheti a haza és annak kormánya iránti kötelességét híven: ha ily kérdéseknél, melyeknek következménye végetlen időig terjedhet, nem saját érdekét, hanem azon nép hangulatát tekinti zsinórmórtékül, melytől nyerte az alkotmány és törvények védelme alatt megőrzendő jogainak képviselését. Ez volt a kerületi közönség feloldott intézkedésének lélektani s egyedüli indoka, mely annyira összeforrott szivének legmelegebb hazafiúi érzésével, miszerint indíttatva érzi magát alázatosan esedezni, hogy méltóztassék a mélyen tisztelt képviselőház akképen intézkedni, hogy a törvényhatóság a népnek ily vitális kérdés iránti meghallgatásában ne gátoltassók. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk Hajdu-Böszörniényben, 1876. évi ápril 10. s több napjain folytatva tartott bizottsági közgyűlésünkből a mélyen tisztelt képviselőháznak alázatos szolgái Hajdu-Kerület közönsége s annak nevében Weszprérny Gáspár m. k., alkapitány. Mocsáry Lajos: T. ház; Á mint a fölolvasott kórvényből látni méltóztatik, a Hajdúkerület, mint törvényhatóság, határozatot hozott, hogy hallgattassák meg mindenütt a népküldöttségek utján, az iránt, hogy a czélba vett területi rendezés tekintetében mi az óhaja; szükségesnek tartotta pedig ennek kitudását oly czélból, hogy a mint az a kérvényben is meg van említve, azután képviselői kellőleg tolmácsolhassák a Hajdu-kerület népének valódi óhajtását. Ennek kitudására jobb módot, mint azt, a melyet épen a Hajdu-kerület választott, hogy t. i. küldöttségeket fog az egyes községekbe küldeni, melyek ott a népet kikérdezzék. az ottani közhangulatot nyomozzák, melyek meghallgassák e tekintetben a nép óhajtását: azt hiszem, nem lehetett választani, a mely egyszersmind olyan legyen, mely a dolog természetének leginkább megfelel. Azonban a t. belügyminister ur, ugy látszik, más véleményben volt; ő talán itt az általános szavazat, a sufl'rage universeile rémét látta feltűnni, és Szoboszló város folyamodványára betiltotta a nép ezen kihallgatását, illetőleg a nép véleményének szükség esetében szavazás utján való kipuhatolását. Akkor már Böszörményre, Doroghra és Vámos-Peresre elmentek a küldöttségek és ott öszszegyüjtötték a népet, kérdést intéztek hozzá, kijelentvén egyúttal, hogy ha egyhangúlag nem nyilatkoznak : egyenként is meg fogják kérdezni az illetőket, mi az óhajtásuk ezen kérdésben. A nevezett városokban nem volt szükség a nép megszavaztatására: a nép mindenütt egyhangúlag kijelentette, hogy egy szívvel, lélekkel ragaszkodik az eddigi állapot fentartásához. mert ők hajdúk akarnak maradni és Debreczen városáról nem akarnak tudni semmit. Most Szoboszlóra került volna a sor: de, ugy látszik, az ottani képviselőtestület több tagja nem volt a nép többi részével egy véleményben, és ők voltak azok, kik azután a kerületnek határozata ellen a képviselőtestület részéről folyamodást intéztek a kormányhoz, minek következése lett azután az, hogy a minister ur a megszavaztatás, vagyis általában az e tekintetben való további eljárás folytatása^ megtiltotta. A leiratban, melyben ezen betiltás ki volt mondva: a minister ur azt mondja, hogy az eféle népmegszavaztatás nincs megengedve a hazai törvények által és ellen-