Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-146
146. országos ülés június 3.1816. 10' vényhozás a kérdés jelen stádiumában nem tehetett egyebet, mint tudomásul venni azt, hogy ezen kérvény a maga utján az illetékes hatóság által saját hatáskörében már elintéztetett, tehát a ház e kérdésbe, mint már jogszerüleg elintézett administrativ kérdésbe ezúttal semmi esetre nem mehet bele. Ez vezette a bizottságot azon véleményének indítványozására, hogy miután az ügy közigazgatási utón időközben saját illetékes hatósága által szabályszen'rleg elintézve lett, de valószínűleg még az illető községek tudomására nem jutván, a határozat ellen ujabb kérvény nem adatott be : törvényhozási intézkedésre nincs szükség. Ezért vagyok bátor elfogadás végett ajánlani a a kérvényi bizottság véleményét. Elnök: Méltóztatik a t. ház a kérvényi bizottság azon véleményét, hogy e tárgyban törvényhozási intézkedésnek szüksége fen nem forog? elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szivák Imre előadó: (Olvassa a2—Ó.sorszám alatti kérvényekre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogad,tatik; olvassa tovább a Hajdú kerület közönségének a területi rendezés tárgyában, a, kerület lakossága véleményének küldöttségek, esetleg megszava.ztaiás utjáni kipuhatolhatása iránt beadott kérvényére a bizottság véleményét, mely szerint a kérvény illetékes hatósága részéről saját hatáskörében közigazgatási utón szabályszerű elintézést nyervén, törvényhozási intézkedésnek szüksége fen nem forog. Mocsáry Lajos: T. ház! Ezen kérvény oly fontos tárgyat tartalmaz, hogy mindenekelőtt bátor vagyok kérni, hogy ennek felolvasását méltóztassék elrendelni. (Halljuk !) Szivák Imre előadó : (olvassa a kérvényt.) A h a j cl u k e r ü 1 e. t k ö z ön s é g é n e k k ó r v é n y e. 27 |805. 1876. Mélyen tisztelt képviselőház! Midőn a folyó évtized harmadik évében a vármegyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási szervezésének, illetőleg a törvényhatósági területek törvényhozás utjáni rendezésének ezélba vétele köztudom jutott: a Hajdúkerület közönsége a rendezésnek az összes törvényhatóságok alkotmányos állása és jogaik épségben tartásával leendő intézése iránti alázatos — osztatlan kérelmének adott az 1873. november 12-én 153. szám alatt kelt, tisztelettel idehajtott felírásában kifejezést ; egyszersmid ő császári apostoli királyi Felségéhez is legalázatosabb folyamodvánnyal járult küldöttségileg, melyre a B) mellékletből kitűnő, legkegyelmesebb választ volt szerencsés nyerni a küldöttség. Következve, mikor a kisebb törvényhatóságok eldarabolásának, tekintve a nagyobbakba való beosztásának hire a rendezéssel kapcsolatba lőn hozva ós a Hajdúkerület törvényhatósági állását és önálló területét fenyegetni látszó jelek kezdtek mutatkozni: indíttatva érezte magát szintoly osztatlan közakarattal, mint elébb — törvényhatósági létének fentartása és területének — ha azt kikerülhetlen szükség kívánná - czélszerüen, mikép lehető kikerekitése iránti nézetét és alázatos kérelmét 1873. deczember 30-án 229 5235. k.gy.szám alatt kelt, itt mellékelt nem ösmeretlen emlékiratában a mólyen tisztelt képviselőházhoz felterjeszteni. Ezután megnyugtató hatással volt a Hajdúkerület népére a nagyméltóságú magyar királyi belügyministeriumnak 1874. évi augusztus 6-án 33,216. szám alatt kibocsátott, szintén mellékelt kegyes intézménye, melyben a kerület közönsége arról értesíttetett, tekintve biztosíttatott, hogy móltányosnak ismertetik azon kórelme, miszerint jövőre is mint önálló törvényhatóság fentartassék, egyszersmind felhivatott, hogy a területének kikerekitésére vonatkozó javaslat iránt — mely abban foglalva van — előterjesztését ugyanazon évi september 15-ig nyújtsa be. E kegyes rendeletnek megfelelőleg, nem is késett a kerület közönsége. 1874-ben 140 j3023. szám alatt kelt s idekapcsolt indokolt nyilatkozatát a nagyméltóságú belügyministeriumhoz felterjeszteni, melyben szintoly osztatlan akarattal mint addig, kifejezés adatott egyebek közt annak, hogyha a 6 hajdu-város eddigi törvényhatósági kapcsában maga maradna is, a kerületi törvényhatóság még azon esetben is képes lesz a 10°/o javadalommal háztartását ügy berendezni és közigazgatási költségeit akkép szervezni, hogy a közigazgatás e miatt fennakadást szenvedni nem fog. Azonban egy Debreczen székhelyivel szervezendő uj megyének Debreczenben keletkezett inditványoztatása után bekövetkezett izgatásoknak sikerült az, hogy Szoboszló város képviselő-testülete a város népének meghallgatása nélkül — mint a körülmények ós következményekből felismertetett — megváltoztatva eddigi nézet-irányát s azon testvéries elvet, melynek mint népakaratnak eddig tolmácsolója és buzgó társelőharczosa volt és kikerülve az elvváltoztatásnak a köztörvényhatóság előtti őszinte felfedezését: magán értesülés szerint az uj megye eszméjéhez csatlakozott. Midőn ez az esemény Böszörmény város közönségének jelentése s kérelme következtében a folyó évi január hóban rendkívül összehívott kerületi közgyűlésen szóba hozatott: a kerület közönsége, azért, hogy a törvényhatóság összes népének valódi óhajáról ily fontos átalakulás kérdésében meggyőződést szerezve, a nép kivánatát az országos kormány előtt élethűn tolmácsolhatná ; azt látta czólravezető egyedüli módnak, hogy a nép-akarat városszerte meghallgattassák s a végett a 12 '@L 1876. k. gy. számú végzésével, mely itt tisztelettel mellékeltetik, egy küldöttséget bizottmeg oly utasítással, hogy a városok népeinek kivánatát hallgassa meg s ott, a hol netalán vélemény-külömbség merülne fel, a 14*
