Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

146. országos ülés június 3. 1876. 103 szeköttetósben nem vagyok, a teljes objectivitás alapján, — mert alkalmam volt a közigazgatási bizottságban minden monumentumot megfigyelni, — kérem a t. házat: méltóztassék a közigazga­tási bizottság javaslatáról eltérőleg a mioisterel­nök ur eredeti javaslatában foglalt tervezetet elfo­gadni. (Helyeslés.) Horváth Gyula: T. ház.' (Felkiáltások -. Szavazzunk] Eláll]) Nagyon sajnálom, hogy nem tehetek eleget azok kívánságának, a kik okvetet­lenül szavaztatni kivannak. Nem lehet t. ház, hogy midőn már kegyeskedett kiváló figyelmében ré­szesíteni az előttem szóló szónokot, a ki azt mondta, hogy objeetiv lesz és ogyrészére azon szónokoknak, kik előtte szóltak és az utánna kö­vetkezőkre nézve is mégis a vádnak egy bizonyos nemét emelte: nem lehet t. ház, ha méltányosak akarnak lenni nem irántam, hanem önmaguk iránt, hogy engem is meg ne hallgassanak. (Halljuk!) Az előttem szóló t. kép viselő ur azt cselek­szi, a mit én megszokott dolognak tartok, mél­tóztassanak megengedni, hogy kimondom vélemé­nyemet őszintén, — igen sok magyarországi szü­letésű embertől, ki midőn erdélyi kérdés tárgyal­tatik. azt mondja : én olvastam és meghallgattam pro és contra a véleményeket és azon komoly objeetiv meggyőződésre jutottam, hogy tehát a ti sorsotok én általam így lesz eldöntendő. Nem csak kisszerű dolgokban történik ez gyakran igy ; az erdélyi kérdések nem elseje ez, a hol Magyar­ország ily objeetiv elhatározása épen Erdélyre nézve igen komoly veszedelmeket idézett elő. Az az objectivitás, a mit a t. képviselő ur most meg­említett : nem a helyzet felismeréséről, hanem sa­ját fegyverei iránti elfogultságából veszi eredetét: és hogy ez igy van: kitetszik, hogy legutóbbi érvét honnan vette, midőn tudniillik azt mondta : hogy abból, hogy egy századja, hog} r Dicső-Sz.­Márton volt a székhely, nem Dicső-Sz.-Márton mellett, hanem Erzsébet város mellett lehet érvet kovácsolni. Ha a t. képviselő ur csak legkevésbé ismerős volna a viszonyokkal: akkor ezen érvet kétszerte inkább emelte volna Erzsébetváros ellen; mert oly városnál, a mely ezelőtt két századdal kapott privilégiumot, a melynek ezelőtt 2 század­dal 4—5000 lakossága volt, mely daczára a pri­vilégiumnak, daczára előnyös helyzetének, leapad 2500 lakosra : az nem fegyver Dicső-Sz.-Márton ellen, hanem lehetne fegyver Erzsébetváros ellen. (Helyeslés. Ellenmondás. Mozgás.) T. ház! A t. képviselő ur maga és számosan társai közül azon meggyőződésben vannak, hogy csak azok lehetnek objeetiv érvek, a melyeket a t. képviselő ur felemiitett; míg más egyéneknek a helyzet teljes ismeretével felhozott érvei nem komolyak, nem objectivek : mert azon képviselő­nek, ki ez irányban beszól, érzéke van egy vidék valódi helyzete ós a magyar faj valódi álla­pota iránt. A t. képviselő ur azt mondta, hogy 28 négy­szög mértföld nem nagy terület és azzal, újra egy objeetiv érvet akart felhozni, hogy 28 négyszög mórtföld kiterjedésű megye, nem nagy megye. Ha a t. képviselő ur nem tudja, hogy épen ezen megyében, mert igen magas hegyek vonulnak keresztül: 28 négyszög mértföld igen nagy távol­ságra esik; ón mint azon megyének tagja tudom, hogy egyik határszéltől a másikig eljutni egy napi járó útba kerül. Midőn a t. képviselő ur ezen érveket felhozta: akkor a topographiai és geographiai viszonyokat nem ismervén, bizony szüksége volt azon topographiai és geographiai felolvasásra, melyet Dániel Márton t. képviselő ur tartott. (Zaj. Szavazzunk!) T. ház! Én nagyon furcsának tartom még absolut kormánytól is, ha kimondja azt, hogy én titeket okvetlenül boldogítani ós szerencsésekké akarlak tenni; annál természetellenese) dolognak tartom azt, ha a magyar képviselőház, midőn tájékozva van ós lehet az iránt, hogy egy megye lakossága és még pedig azon megyék egyike Erdélyben, a mely minden körülmények között a legnehezebb időszakban meg tudott maradni ma­gyarnak, akkor, midőn a megyék legtöbbjei vá­lasztottak a hazaellenes országgyűlésbe, megtudott maradni magyarnak: ha a t. ház, most ezen me­gyék összes lakosságának, a törvényhatóságnak, a községeknek kérését félredobná ős azt mondaná, hogy ti nem tudjátok, mi áll saját sorsotok érde­kében, de mi Pestmegye képviselői és más me­gyék kép viselői, mi tudjuk, hogy hogy tehetünk titeket boldoggá; ha — mondom — ezt végzi a képvi­selőház: akkor az a meggyőződésem, hogy ez az útja annak, hogy azon bizalom, rnelylyel viseltetik az ország minden polgára a parlamentalismus iránt, megingattassék. Ennélfogva t. ház, ajánlom a közigazgatási bizottság szövegezésének változat­lat elfogadását. Gulner Gyula előadó: T. ház! Személyes kérdésben engedje meg a t. ház, hogy pár szót válaszoljak az előttem szólott t. képviselő urnák, ki egyenesen reám utalt, mint pestmegyei képvi­selőre : válaszom az, hogy igen is jogosultnak tartom magamat ezúttal az erdélyi kérdésekhez is hozzá szólni, ha az, a mit a t. képviselő ur állit, meggyőződésemmel ellenkezik: — habár nem er­délyi, de Pestmegye egyik kerületét van is sze­rencsém képviselni. (Mozgás Felkiáltások: Sza­vazzunk !) Almássy Sándor : (Eláll í Szavazzunk!) Ha azok, kik utánam felírva vannak, elállnak, én is elállók. Ujfalusy Miklós : Én nem állok el.

Next

/
Thumbnails
Contents