Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

1 04 14*» országos ü!é Almássy Sándor: T. ház! Tagadhatatlan, hogy az a kérdés, hol tűzessék ki a székhely, a körül lakóknak nagy érdekében van. Legjobb azoknak. kik egy nap megjárhatják, oda és vissza mehetnek. Már azoknak nem oly kellemes a helyzete, kiknek ott kell éjszakázniok, mert az ilyenekre az már mindegy, hogy egy-két órával, tovább utaznak. S igy nagyon megfontolandó az a dolog, mikor a székhely kérdését tűzzük ki. Első szempontnak kell annak lenni, hogy megadhassuk a tisztviselőknek a szükséges kényelmi követelményeket. Én erre igen nagy súlyt fektetek, s ezelőtt is nagy súly volt erre fektetve: mert látjuk az országban, hogy sok megyének szólén van a székhelye : mert ott több kényelmet találtak, mint a centrumban. Azért erre ezentúl is súlyt kell fektetnünk, mert a tisztviselőknek családjuk van, s gyermekeiket neveltetniük kell. Azt kérdezte Tisza Lajos képviselő ur, hány küküllői taníttatja ott gyermekét? De méltóztassék megmondani, hogy hova fogja küldeni gyermekét a tisztviselő Csuda-Szent-Mártonból? (Élénk derültség.) Vagyis Dicső-Sz.-Mártonból? Ez lényeges dolog arra, hogy jó tisztviselőket kaphassunk; mert nem minden ember szánja magát arra, hogy egy olyan fészekben lakjók, hol sem szállást nem kaphat, sem gyermekeiről nem gondoskodhatik. Ennek kell a fő szempontnak lenni, mely az elhatározásnál dönt. De Dicső-Sz.-Mártonban nem lehet az adrhinistrativ kényelmeket sem feltalálni. Tisza Lajos képviselő ur egész gúnnyal mondta, hogy igaz van Erzsébetvárosban elég üres lakás. Ha vannak ott üres lakások : töltsék be a tisztviselők. Dicső-Sz.-Mártonban még olyanok sincsenek. (Helyeslés.) Az, a mit Mocsáry Lajos t. barátom felhozott, hogy kérvények jöttek be; engedelmet kérek, én meghajlok ugyan a többség kívánsága előtt, de az ily kórvények értéke nagyon relatív. Nagyon jól tudjuk, hogyan készülnek ezen kérvények, ismerek esetet, a magam kerületében is előfordult, például midőn Gyöngyös ellen a legközelebbi szomszéd város egy kérvényt Eger mellett irt alá, jóllehet Gyöngyöshöz sokkal közelebb volt, egy negyed órányira; de még is megtette szívességből, barátságból, hogy Eger mellett kérvényezett. Az ily kórvényekre t. ház, nem igen lehet adni, annál kevésbé pedig arra, hogy a virilisek száma ott van központosítva; mert habár én azon intézményt eltöröltetni kívánnám, a virilisek kényelmének nem akarok mások kényelmének rovására kedvezni; mert ha valaki virilis, könnyebben elmehet a másik székhelyre. Másodszor érvül hozatott fel, hogy a polgári elemet be kell venni a bizottságokba. Ott van egy város; már most azt mondják, hogy nincs is június 3. ÍH7&. a ki a székhelyen a megyét képviselje. Hát a polgári elemről megfeledkezünk ? Vajon azok nem fogják-e képviselni? Én tehát, minthogy egy érv sem hozatott fel az ellen, hogy Erzsébet városában nem czéiszerüen volna a megye szókhelye elhelyezve : ennélfogva pártolom azt, hogy Erzsébet városa tétessék székhelvü!. Ujfalusy Miklós: T. ház! (Málll Szavazzunk! Halljuk!) A tegnapi és tegnapelőtti napon, mikor arról volt szó, hogy saját érdekemben álljak el- a szótól, a mint a t. háznak ezen kivánatát észrevettem: egész készséggel és engedelmességgel meghajoltam a t. ház akarata előtt. Most azonban nem az én érdekem forog szóban, most szóban forog egy kedves szomszéd érdeke; engedje meg a t. ház, hogy én ennek érdekében pár szót koczkáztassak. Nem szokásom különben sem hosszasan terhére lenni a t. háznak és türelmével visszaélni. Én nem tagadom t. ház, sőt elismerem, örömmel elismerem, hogy Erzsébet városa kicsiny ós korlátozott népességi számát tekintetbe véve, talán mondhatnám csodás hazafias erélyt fejtett ki és én csak sajnálom, hogy daczára annak, miként el kellett itt ezen kiváltságot ismernem : mégis ez alkalommal szavazatommal nem járulhatok Erzsébetváros érdekéhez. Megmondom és azt gondolom, hogy igen alaposan meg fogom mondani: miért nem. Nem járulhatok ahhoz, hogy Erzsébetváros tétessék székhelyivé, mert a kikerekített Küküllő megyének sokkal inkább központja Dicső-Szent-Márton. Igaz, hogy egy falu, hogy egy nagyon szerény falu; de méltóztassanak figyelembe venni — és itt csak pár pereznyi figyelemért esedezem — ez a nyomorult kis falu, ez a nyomorult kis fészek adta Erdélyországnak a legelhatározottabb elemet akkor, midőn Erdély a legerősebb ostromoknak volt kitéve. Most szerencsés helyzetben vagyunk, az alkotmány biztosit mindnyájunkat; nem igy volt ezelőtt 15 esztendővel s egyes egyedül azon kis Küküllő megye a maga szerény Dicső-Szent-Mártonával volt azon állapotában, hogy minden törvényhatóságok között ő volt az egyetlen, a mely az erdélyi „Landtagba" nem küldött követett. Ez t. ház, oly erély volt abban az időben, melyet adja isten, hogy jövőre is, ha szükség lesz rá, ekként adják a hazafiak hírül és tudtára a világnak. Én ennek következtében Dicső-Szent-Márton mellett szavazok. (Élénk helyeslét.) Elnök : A főrendiháztól üzenet érkezett, mól- , tóztassók azt meghallgatni. Báró Bánffy Dezső a főrendiház jegyzője : Méltóságos elnök ur! T. képviselőház! Van szerencsém mint a főrendiház jegyzője tiszteletteljesen átnyújtani azon törvényjavaslatokat, melyeket a főrendiház tegnapi ülésében tárgyalt s melyek-