Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

102 146. országos ülés június 3. 1876. de az akkor megszüntettetvén és most a segesvári törvényszék is megszüntettetvén: Erzsébetvárosa jelöltetett ki törvénykezési központul. Helyesen eltaláltatott-e azon mód, mely leginkább megfelel az igényeknek: nem kutatom. En nem állok mereven azon elv mellett soha, hogy azért, mert a törvényszék bizonyos helyen van, akár helyesen, akár nem, követnie kell ezt a közadministratio minden ágának; de igen is állok azon állásponton, hogy mindenütt, a hol aequivalens tényezők működnek: választom azon helyet, hol a törvényszék a közigazgatással együtt lehet; ha pedig ezen helynek, ahol a törvényszék van, még egyéb előnye is van : minden habozás nélkül azon helyre szavazok: hova a közigazgatási és igazságszolgáltatási, nem különben a közadministratió egyéb ágazatára vonatkozó hivatalok összpontosíthatok. T. képviselőház! En nem is tudom elképzelni, pedig igyekeztem magamnak minden adatot megszerezni, sőt még a hírlapi polémiákat, a miket megvallom nem nagy élvezettel szoktam olvasni: elolvastam. Egy dolog világos előttem. Az, hogy nagyon^kétséges: vajon az uj administrativ szervezet szerint, a hol annyi ágazata a közkormányzatnak fog coneentrálódni és pedig igen helyesen: ha vajon Dicső-Sz.-Márton községe képes leend-e mindazon hivatalokat elhelyezni; de még tovább megyek: képes leend-e azon egyeseknek szállást biztosítani, kik az uj administrativ rendszer szerint az illető központban lakni tartoznak. En t. képviselőház, nem merem állítani határozottan azt, hogy Dieső-Szt.-Márton erre nem lesz képes ; megengedem, hogy talán képes lesz : de annyit méltóztassék a t. ház megengedni, hogy mindenesetre ezen kérdés controversus Dicső-Szt.Mártont illetőleg, holott Erzsébet városánál kétségtelen tény, hogy mindazon hivatalokat kellőleg, kényelmesen, mint azt a közigazgatás igényei megkívánni fogják : elhelyezni képes lesz. Megengedem, hogy Dicső-Szt.-Márton idővel azon helyzetbe fog jutni, de ma az előny okvetlenül Erzsébetvárost illeti. Szabad legyen még t. ház, a törvényhatósági szókhely központisága érdekében némely megjegyzéseket tennem, különösen azokra, a miket részint Dániel Márton, részint Tisza Lajos képviselőtársam előadtak. En nem osztozom Dániel képviselőtársam nézetében, midőn azt bizonyitja, hogy Erzsébetváros inkább központi fekvéssel bir Dicső-Szt.-Mártonnál. Ez nem áll; mert Dicső-Szt.-Márton kétségtelenül a térkép szerint inkább központi fekvéssel bir Erzsébetvárossal szemben, hogy a két völgyben, Kis- és Nagy-Küküllőben, a Kis-Küküllő völgyében lakók több része lakik abban a völgyben, a hol Dicső-Szt.-Márton fekszik, bizonyos kisebb részre osztatik be, a Nagy-Küküllő völgyből, a melyben Erzsébet város fekszik. Egy momentumra azonban bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat ós ez az, hogyha az administratió érdekeinek megfelelőbb központ található : akkor én arra fektetem a súlyt. Itt összesen 28 négyszög mértföld területű megye terveztetik. Egy ily területű megyénél megvallom, én nem nagy súlyt fektetek arra, hogy melyik fekszik a határszélhez 1 mértfölddel távolabb vagy közelebb; ha arról volna sző, hogy egy 200 négyszög mértföld területű törvényhatóság szólón tüzessék-e ki a központ: akkor igenis sérelmes volna azon lakosokra, kik kénytelenek lennének 10 vagy 30 mértföldre a központba menni. Ámde egy 20 négyszög mértföld területű megyében, ha a központ a megye szélén lesz is: akkor sem lesz meszsze és terhes a központba menni. Hogy a központiság bizonyos előnynyel jár: ezt az érvei, nem akarom gyengíteni; de hogy ez oly nagy horderejű lenne, mint azt előttem szólott t. képviselőtársaim tették : kétségbe vonni bátorkodom. Még csak arra legyen szabad felelnem, mire tulajdonképen felszólalásukat alapították Tisza Lajos és Mocsáry Lajos képviselőtársaim. Tisza Lajos képviselő ur érvelése egy bizonyos szempontból igen helyes és ez az. hogy kíméljük a történeti multat, s felemlíti a tisztelt képviselő ur, hogy DicsőSzt.-Márton mintegy egész századdal ezelőtt jelöltetett ki Küküllőmegye székhelyéül. Bocsánatot kérek, én ebben az argumentumban — nem tehetek róla, talán paradoxonnak látszik állításom, — de én határozottan ezen érvben Dicső-Szt.-Márton ellen látok érvet. Az a hely t. ház, a mely egy törvényhatóságnak már egy századon át székhelye, ós nem bir kiemelkedni onnan, hogy a lakosság számát — egyebeket nem említve — 1700-ról felemelje, engedelmet kérek, az az én meggyőződésem szerint, nem bir a fejlődés és haladás előfeltételeivel. (Helyedés.) Ez válasz arra, a mit t. képviselőtársam Tisza Lajos felhozott. A másik a mire Mocsáry Lajos t. képviselő ur méltóztatott utalni, hogy t. i. az illető megyének lakossága és községei kívánják DicsőSzt.-Mártont székhelyül, erre nézve már bocsánatot kérek, ón mindenesetre nagy súlyt fektetek, s pedig kétségtelenül arra, hogy az illető lakosság meghallgattassák és óhajtásuk a mennyire lehet teljesíttessék ; de ezt itt a törvényhozásban, midőn más hatalmas ervek szólnak épen kívánságuk ellen : a közadministratió és közjó érdekében egyedül irányadónak egyátalában nem tekintem. {Helyedéi.) Mindezen okoknál fogva t. ház, én, ki ismétlem ezen kérdésben sem engagirozva, sem érdekelve, sem azzal távolról is bármi tekintetben Ösz-