Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

14(>. országos ülés június 3. 1*7(5. 101 Felhozatott tovább ít az, hogy 40 szobából álló helyiség bocsáttatik rendelkezésére a megyének, ha a székkely oda jön. Hiszen t. ház, én ezt eddig is tudtam, hogy Erzsébet város többé-kevésbé a Rottenborough-ok közé tartozik, ott pedig természetes, hogy több a ház, mint a lakó és igy nagyon könnyű üres helyiségeket felajánlani: de én átalában azt hiszem t. ház, hogy arra, hogy biztosítsuk egy megyének jó központi igazgatását: nem az a mérvadó tulajdonkópen, hogy milyen fényes, — többé vagy kevésbé fényes teremben folyik-e a tanácskozás, hanem hogy milyen szellemben folyik azon tanácskozás; és midőn egy megyének székhelyét megválasztjuk : azt ugy kell megválasztanunk, hogy az ott legyen, a hol a legtöbb szellemi erőt összpontositani véljük. Én t. ház, egyébiránt jós nem vagyok, mint az előttem szólott képviselő ur, hogy mi lesz Erzsébet városából, azt megmondani nem tudom; még azt sem akarom vitatni, hogy megmondhatnám : mi lesz Dicső-Szt.-Márton. Hanem egyet tudok állítani és ez az, hogy azon egy század óta, a mióta a Kis-Küküllő völgyén helyeztetett el Küküllő megye székhelye : azon idő óta Küküllő megyének, — és ebben hivatkozom bárkire az erdélyrészekben : mindig zászlóvivője volt a nemzeties, a szabadelvű iránynak; tehát bármilyen legyen is a helyiség, a melyben tanácskoztak, a mit végeztek, az mindig az összállam érdekében volt. (Helyeslés.) Én t. ház nem is akarom folytatni ezen előadásomat, ha bátor vagyok hivatkozni arra és ismét felemlíteni, hogy maga a ház azon elvet elfogadta, hogy a történelmi fejlődéssel ne szakítsunk ; elfogadta azon elvet, hogy a hol nem okvetlenül szükséges, fennállót ne változtassuk: azzal végzem, hogy kérem a t. házat, méltóztassék a közigazgatási bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Mocsáry Lajos: T. ház! italában nem akarom kétségbe vonni Erzsébet városra vonatkozólag mindazt, amit Dániel Márton t. barátom előadott. Kétségtelenül Erzsébet városnak DicsőSzt.-Márton fölött, mint városnak igen nagy előnye van. Azt sem akarom kétségbe vonni, a, miben pedig megvallom, eleinte kétségem volt, hogy a területi összefüggés a Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő völgye közt megvan azáltal, hogy van három olyan völgy, melyen a közlekedés lehetséges ; de t. ház, mindezek ellenében van egy körülmény a mely reám nézve legalább döntő arra nézve, hogy szavazatommal Dicső-Szt.-Mártonhoz járuljak. Ezen körülmény pedig az, hogy én mindenek fölött leginkább irányadónak tartom a székhelyek meghatározására nézve az illető lakosság óhajtását; annyira, hogy nagyon sajnálom, hogy ezen törvényjavas.atban átalában mellőzve van annak kimutatása, hogy mi az illető megye lakosságának óhajtása. Előttem pedig ez nyom a latban. A mit a kormány e tekintetben elmulasztott: az itt pótolva van ; mert itt van 83 községnek a kérvénye, melyek határozottan kívánják, hogy továbbra is DicsőSzt.-Márton maradjon meg székhelyül. Ha már 114 község közöl 83 határozottan kijelenti a maga óhajtását: akkor nekem legalább elhatározásomban többé kétkednem nem lehet. És hozzájárulván ehhez, hogy a megyének 91 virilis tagja közül, tehát a megyének legtekintélyesebb, legvagyonosabb tagja értelmisége közül 81 nyilatkozik Dicső-Szt.-Márton mellett: ez rám nézve döntő sulylyal bír. Gulner Gyula előadó: Igen röviden szólhatok azok után, a mik e tárgyra nézve előadattak. Azt hiszem, hogy távol állhat tőlem azon gyanú, mintha közebbről érdekelve volnék, és igy minden tekintetben objectivitást igényelhetek ezen felszólalásom számára. Én t. ház, teljesen tudom érteni azon előszeretetet, melylyel a t. előttem szólott képviselő urak részint az egyik, részint a másik város érdekében felléptek. S ennek eredménye ez, hogy midőn valamely városnak a törvényhozás. — mert a központiságban még is van bizonyos előny, — bizonyos előnyt akart nyújtani, a versenyző városok túlságosan kidicsértetnek elannyira, hogy legalább az én meggyőződésem szerint mindkettő alól fekszik a valóságon. Azok hivatása, kik ügyekeztek a kérdéssel tárgyilagosan foglalkozni, de mentek minden oly összeköttetéstől, mely egyik-másik város iránti előszeretetet involválna: az ügyet felderíteni ugy, a, mint az valósággal áll. T. ház ! Két helység közt foíy a versenyzés, hogy melyik legyen székhelye Kis-Küküllő megyének : Dieső-Sz.-M;írton-e vagy Erzsébetváros'? Dicső-Szt.-Márton a községi törvény értelmében nagy község: lakosainak száma 1716, Erzsébet városa, mint méltóztatik a legközelebb letárgyalt kisebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatból tudni : eddig külön önálló municipalis joggal biró város volt és most be fog olvasztatni a megyébe, lakosainak száma 2565. A különbség tehát a két helység közt nem valami túlságos nagy. Azonban én a t. ház megbirálására bizom azt, hogy mégis azon előfeltételekkel, melyek egy •köztörvényhatósági központ helyes elhelyezésétől kívántatnak, melyik helység bir; —- Dicső-Szt.-Márton 3 716, Erzsébetváros 2565 lakossal. Ez utóbbi sem nagy város ; de eddig külön önálló municipális jogot gyakorolt. Azt is ajánlom a t. ház figyelmébe, hogy a legutóbbi igazságügyi reorganisatio alkalmával a törvényszék Erzsébet városában concentráltatott, 1872-ig Dicső-Szt.-Mártonnak is volt törvényszéke,