Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

100 14(5. országos iiltfs jnniiis 3. 1S76. lyeket majdnem rohamosan változtatni keli. melyek folytán örökösen uj viszonyokat teremtünk, ugy, hogy valóban mai már azok, a kik ezen intézmé­nyek keresztülvitelére hivatvák, valamint azok, kik ezen viszonyok közt élni hivatva vannak: már alig tudják magukat teljeseu tájékozni és az uj intézményeket kellően átérteni. Minkezeknél fogva t. ház, örömmel oonsta­tálom én a ministerelnök urnák, illetőleg a bel­űgyminister urnák május 29-én itt e házban el­mondott szavait, melyeket a t. ház igen nagy tetszéssel fogadott: ..eszközöltessék most az, ami okvetlen szükséges, még pedig eszközöltessék ugy a közigazgatási igényeknek, mint a történelmi fejleményeknek és az élő érdekeknek combinatiója folytán". Én t. ház, csakis ezt és ennél többet nem kérek. A törvényjavaslat szerint a benne foglalt Kis­Küküllő megyét képezni fogja a jelenlegi Kis-Kü­küllő megye mostani diatáraival. Annak topograíikus és geograflkus helyzetére most már kevésbé kell kiterjeszkednem, miután azokat az előttem szóló előadta. Csak némileg reetifikálnom kell azokat, a mi­ket mondott. Először is ő maga bevallotta, hogy itt a fél­revezetésnek ezélja sem lehetett egy bizonyos tér­kép osztogatásával, annálfogva tehát az általa használt ferdítés szó, azt hiszem, helyén kívüli volt. A tényállás tökéletesen ez: Küküllő megyé­ben kelet-nyugatnak végig vonul a Kis-Küküllő termékeny völgye, mely magában foglalja a megye lakosságának "j 3 ~ad részét, s a megye értelmiségé­nek merem mondani 3 | 4-ed részét. El van választva e nagy völgy két vízválasztó által ; északra a Maros völgyében lakik a megye lakosságának mintegy r 6 része és délre a Nagy-Küküllő megye mintegy ';„ része. Ezen Küküllő megye székhelyéül mintegy egy századdal ezelőtt állandósittatott s azóta mindig ott volt a székhely a Kis-Küküllő völgyében Dicső-Szt-Mártonban és nagyon termé­szetesen ugy állandósittatott, hogy a megye la­kosságának többsége a legnagyobb kényelemmel, — azokra nézve pedig, kiknek ez elérhető nem volt, legalább egyenlő viszonyok közt közelíthették meg a megye székhelyét és ezen körülménynek tulajdonit­ható t. ház, hogy Küküllő megyében a közigaz­gatás iránti érdekeltség mindig igen élénk volt; mert tekintve különösen sürü népességét Küküllő megyének, a bizottsági tagok reggel elmehettek a megye szókhelyére és még este hazatérhettek, te­hát a nélkül, hogy költekeztek volna, a nélkül, hogy saját ügyeiket csak napokra is el kellett volna hagyniok : mindig részt vehettek a közigaz­gatásban. Ez magyarázza meg t. ház másfelől azt, hogy daczára annak, hogy Dieső-Szt-Márton már majd egy század óta központja a megyének. Igaz, hogy ott a megyei középület kivételével nagyszerű épületek, szállodák, kávéházak, billiard és kártyaszobák nem támadtak; de azt hiszem, hogy ez nem is okvetlenül szükséges a közigaz­gatásra; és én bátor vagyok azt állítani, hogy abban az esetben, ha nem a Kis-Küküllő völgyé­ben volna ma a székhely : határozottan oda kellene azt tennie a törvényhozásnak. És hát mik azon indokok, melyek felhozattak a mellett, hogy Er­zsébet városába tétessék át a székhely ? (Halljuk!) Elmondatott, hogy igaz, hogy van a Kis­Küküllő völgye és van Nagy-Küküllő völgye; de hiszen az egy völgy, mert annyi mindenféle mel­lékvölgyek kötik össze, hogy a közlekedés lehet­séges. Hisz nem akarom én azt vitatni, hogy nem lehetséges ; de kiknek alkalmuk volt kocsikázni azon mellékvölgyeken : tudhatják, hogy milyen a közlekedés a mellékvölgyön és nem lehet azt figyelmen kivül hagyni, hogy ma a dolog termé­szeténél fogva az összeköttetések mind Dieső-Sz­Mártonra vezetnek; mert egy századok óta ott van a székhely, és így természetes, hogy mindeu ere­jét oda fordította, hogy közútjainak góczpontja ott legyen ; ellenben Erzsébet város a megye emporialis pontjai közé sohasem tartozván, iyen utjai nincsenek. Mondatott, hogy Erzsébet városnak van vas­útja, és ez tökéletesen igaz. és ez neki nagyon jó ; de Küküllő megyének nincsen vasútja. Azt körülövedzi a vasút, ugy, hogy a megye közön­sége legnagyobb része által a székhelyre való menetelben a vasúti közlekedés épen semmi eset­ben nem használható ; egy rész által pedig csak azon esetben volna használható, hogy nagy kör­utakkal és tetemes költekezésekkel tövisnek és mocsárnak menne, ugy jönne Erzsébet városába. T. ház! Tagadbatlan, hogy Erzsébet város ezer lakóval többet számlál mint Dieső-Sz.-Már­ton: tagadbatlan, hogy van gyrnnasiuma is; de én igen örömmel látnám azon statisiikai kimutatáso­kat, hogy vajon hány küküliőmegvei van abban a gynmasiumban. Az is elmondatott, hogy van ka­szárnya Erzsébet városon. Na ; én még ma hallom először, hogy arra nézve, hogy a megyei központ jó legyen megvá­lasztva : szükséges, hogy abban katonák legyenek elhelyezve. Elmondatott az is, hogy járdaköveket rendelt meg a város a legközelebbi időben. Mindenestre csak üdvözlöm a fejlődésnek ezen jelét is azon városban; de én sokkal inkább szerettem volna, ha kimutatta volna az előttem szóló, hogy a kereskedelem, az ipar terén fejlő­dött az illető város a járdakövek megrendelése helyett.

Next

/
Thumbnails
Contents