Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-146

98 146. országos ülés június 3. 1876. birtokába visszahelyezve, e helyet üresen elképzelni, ugy ezen térkép szerint is, a mint az a valóságban van, Dicső-Szt.-Márton s Alsófejérmegye határa közt egyenes vonalban egy község se létezik; nyugot-déli irányban egyedül Dombo községe, nyugot-éjszaki irányban, — de ez már a hegyen tul — egyedül Kinesi községe által van elválasztva, a többször megemlített szomszédos Alsó-Fejérmegye határától; tehát elvitázhatlannl végpontja a megyének s igy t. ház, azt hiszem, hogy ezek után a tisztelt közigazgatási bizottság véleménye indokolásának első részét továbbra nem kívánja fentartani. {Helyeslés.) Áttérve a topográfiai viszonyokra, illetőleg a bizottsági vélemény indokolásának második részére, (Halljuk!) ez irányban be kell vallanom, hogy e térkép szerint, mely correct ugyan, de azért az. aki helyi ösmerettel bir, e három völgyet: u. m. a Maros, KisKüküllő és Nagy-Küküllő völgyét elválasztó két hegylánezolatot valódi óriásoknak s általok az említett völgyeket áthatlan chinai fal által elválasztottaknak képzelheti. Hogy van ez a valóságban? A Maros és Kis-Kükülíő völgyét elválasztó hegylánczolat: ha nem is ugy, amint e térkép emlékirata mondja, hogy Erdély közepén átvonuló hegy lánczolatok legnagyobbika, de beösmerem, hogy tekintélyes nagyságú s hozzá teszem még azt is, hogy meglehetős continuitással vonul a két völgy hosszán végig. Ellenben, a Kis- és NagyKüküllő völgyét elválasztó hegylánczolat, szakadozottan szeszélyes dombcsoportokban választja el a két völgynek voltaképeni egységét; mert e két völgy nemcsak hogy egy niveauban fekszik, sőt egymással több apróbb völgyek által egyesítve van. Ezen állitásom kézzel fogható bizonyítékául szolgálnak több irányban a két völgy egész területén átvonuló utak, melyek közül megemlítve: az Egrestőről, Zágor, I)omáld, Hundorf, Erzsébet város, egy másodikot, Ola-Udvarhelyről, Ó-László, Kis-László, Örményes, Szenti?ány, Erzsébetváros; mindkét ut, minden domb, annál kevésbbé hegy akadálya nélkül, a szó legszorosbb értelmében, merő lapályban vezetnek: mint fölösleget egy harmadik jó karban fenntartott póstautat vagyok bátor megemlíteni, ez pedig a Bonyháról, Váralja, Grogány, Kundon át vezet Erzsébetvárosra stb. Ezen utak által bebizonyítva állitásom, tehát bebizonj-itva azt, hogy a Kis- és Nagy-Küküllő völgye egy niveauban fekszik, hogy több völgy által összekötve voltaképen egy völgyet képez: ugy, azt hiszem, hogy jogosan kimondhatom, hogy D.-Sz.-Márton, azért, hogy a Kis-Küküllő völgyében fekszik, csakis annyira központ mint Erzsébetváros, mely a Nagy-Küküllő völgyében van: ugy jogosan következtethetem azt is. hogy a t. közigazgatási bizottság ezen bebizonyított felvilágosítás után készséggel mond le indokolásáról, (Helyeslőt.) Ha pedig oly nagy súlyt akarunk fektetni egy 28 négyszögmértföld kiterjedésű megyében a központiságra : akkor, szükséges ezen concret esetben tudni azt, hogy Erzsébetváros a magyar keleti vasút fővonalában egy jelentékeny vizvevő állomás, tudnunk kell, hogy a Marosvásárhelyről, Tövisen át Erzsébetvárosra vezető szárnyvonallal együtt, mintegy négy ötöd részét a megyének körülövezi; •— tudnunk továbbá, hogy Erzsébetvároson átvonuló és hét különböző irányban elágazó jókarban fenntartott utak léteznek; — s ha mindazokat tudjuk: akkor tudjuk azt is, hogy ha Erzsébetváros nem is azon pontja megyének, mely a czirkaloromal kimért közepót képezi, de igenis az egyedüli jogosult szókhely, központ tekintetében is. (Helyeslés.) Különben t. ház, azt hiszem, hogy akkor, midőn egész megye területén egyetlen egy község sem létezik, melyből legfölebb 5 óra alatt Erzsébetvárosra, mint az egyedüli jogosult központra el ne lehetne jutni, hogy voltaképen központ tekintetében akadályt még az se képes találni, a ki azt szándékosan keresi; (Élénk helyeslés) azért szerény nézetem szerint rnegvizsgálandók azon többi tényezők, melyek jogosan szerepelnek, a székhely hová tétele kérdésének helyes megoldásában; de ugy látszik, hogy a t. ház türelme kifogyott, azért, ha ugy kívánják, én bezárom beszédemet. (Halljuk)) T. ház ! A civilisatió előrehaladott igényeinek szempontjából, hogy bírálatot mondhassunk, meg kell említenem, hogy Erzsébetvároson van elemi, négy osztályú leányiskola, van gymnasium; mig ellenben D.-Sz.-Mártonban se elemi, se leány-, annál kevésbbé van gymnasium. Van továbbá Erzsébetvároson iparegylet, kisegítő pénztár, zálogház, s ottani viszonyokhoz képest egy tekintélyes forgalmú takarékpénztár ; van távirdaállomás, casino, kölcsönkönyvtár, két nagy s két kisebb laktanya, járda, világítás, redout stb. Van továbbá 40,000 frt biztos jövedelme, tehát bir a fejlődhetés biztos eszközével, s hogy jövedelmének fölöslegével csakugyan képes, — kicsinységéhez arányosítva, — meglehetőst eszközölni, bizonyítja azon tény, hogy két évvel ezelőtt lovassági laktanya és istállók építésére 30,000 frtot volt képes kiadni, s alig nyolcz hóval ezelőtt 8000 frtot négyszögű faragott kőjárdára szavazott meg, mely folyamatban levő munka, egynehány napok alatt be is lesz fejezve; — igen sajnálom, hogy a belügyminister ós ministerelnök ur nincsen jelen : tanúskodhatnék ezen állitásom mellett; mert ő nagyméltósága volt szíves ez utóbbit engedélyezni; — szükségesnek tartom, mellékesen megjegyezni, hogy Erzsébetváros soha semmi tekintetben állami segélyt igénybe nem vett, oskoláit, gymnasiumát részint alapítványokból, részint jövedelméből tartja fen; — bir különben több alapitványnyal, többek közt csak kettőt megemlítve: egyik 4 fiatal ember nevelésére stipendium, a második részint nevelés ós általánosságban huma-