Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-146
146. országos Ules június 3 1876. 97 alatt levő törvényjavaslattal összefügósben van. {Felkiáltások; Nincs.) Elnök: T. ház! Hozzám nem tartozik, megbírálni, hogy a beadott indítvány mivel van összeköttetésben, mivel nincs. Az indítvány beíratván a könyvbe; nekem kötelességem azt előterjeszteni és a házszabályok szerint javaslatot tenni: mikor indokolhassa azt a t. képviselő ur. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én magam is ugy látom, hogy a beadott törvényjavaslat nincs összeköttetésben a napirenden levő tárgygyal; de bizonyára a t. képviselő ur, aki az indítványt beadta, szintén ugy látja; mert ha összeköttetésben levőnek látta volna, mint módositványt adta volna be, nem pedig, mint külön törvényjavaslatot ; (Ugy van!) azt gondolom, hogy miután a i. képviselő ur ezen nézettől vezettetve, mint külön törvényjavaslatot adta be: meg kell neki adni azt lehetőséget és jogot, melyet a törvény ad meg, hogy a törvényjavaslatot annak idejében indokolbássa. (Helyeslés.) Elnök: Egy interpellátió van bejelentve. Wáchter Frigyes jegyző: (olvas.) „Irányi Dániel interpellátiója a törökországi legújabb események folytán követendő politika tárgyában." Elnök: A t. képviselő ur interpellátióját a szokásos időben meg fogja tehetni; de miután most, t. ház! interpellátió is van bejelentve, talán mégis jó lenne a napirendet ^,1-kor megszüntetni, hogy mind a kérvények tárgyaltathassanak, mind pedig az interpellátió megletethessék. (Élénk helyeslés.) Következik a napirend, vagyis némely törvényhatóság területének szabályozásáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A tárgyalás a 9-ik pontnál szakadt meg. Dániel Márton: T. ház! A 9-ik ponthoz van szerencsém egy indítványt beterjeszteni, melynek czélja az eredeti törvényjavaslat szövegének visszaállítása. Méltóztatnak mindnyájan tudni, hogy az eredeti törvényjavaslat s a közigazgatási bizottság véleménye közt az eltérés csakis a székhelyre vonatkozik. Ha a székhely e kérdése t. ház, oly természetű lenne, melynek helyes megbirálására, elvont téren folytatott elmélkedés szolgálhatna alapul: — akkor igenis készséggel ösmerném el, — mint minden abstract téren folytatott elméleti vitában lehetőségét annak, hogy létezhetnek az eltérő nézetek mellett, ha nemis azonos, de megközelítőleg hason jogomütságu érvek; — de miután e kérdés nem oly természetű, melynek megbirálására szükségelt érveket az elméiét teréről kellene gyűjtenünk; — sőt egészen ellenkező természetű; — mert megbirálására annak, hogy a tervezett Kis-Eüküllő megye székhelyéül Erzsébet város-e ? vagy Dieső-Szt.-Márton alkalmasabb . KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VII. KÖTET. szerény nézetem szerint azt hiszem, anélkül, hogy a magasabb politikai érdekeket ignorálni akarnám, hogy az e kérdés helyes megoldására szükségelt tónvezőket. egvenesen s kizárólagosan a fenálló tényekben kell keresnünk, igenis azokban, mint kérlejhetlen érvekben, mely T ek mint factumok a valóságban léteznek, s a melyeket a leggeniálisabb ész hatalma se képes megváltoztatni: ha csak valótlan állításokban el nem ferdíti azokat. Atalánosságban ezeknek rövid előrebocsájtásával, a t. ház kegyes .engedelméből bátor vag} T ok e kérdés meg világítására elkerülhetetlen szükséges tények elősorolhatására azon ígéretem kíséretében kérni a t. ház becses figyelmét, hogy csakis a leglényegesebb momentumokra szorítkozva, a t. ház becses türelmével semmi tekintetben visszaélni nem fogok. (Halljuk l) T. ház! Első sorban szükségesnek tartom megvizsgálni azon indokokat, melyek a közigazgatási bizottság véleményének alapjául szolgáltak a tekintetben, hogy az eredeti törvényjavaslatban kitűzött székhelyt megváltoztassa. A közigazgatási bizottság ezt 5 két pontban foglalta össze s kizárólagosan csakis ezen két pontban öszvesiti eltérésének indokait. Az 1. §. 9-ik pontja: Kis-Küküllő székhelyéül Dieső-Szt.-Márton jelöltetett ki; mert e község Erzsébet városnál központibb fekvéssel bír." Ez tehát geográfiai fekvésére vonatkozik „és a Kis-Küküllő völgyében feküdvén, hol az alakítandó megye községeinek nagy része fekszik, a megye lakosságára nézve előny ösebbnek látszott." Ez vonatkozik topográfiai viszonyaira. Méltóztatik a t. ház megengedni, hogy mindkét irányban, a helyes megbirálkatás érdekében, — amint bevezetésemben megígértem, a bölcselkedést mellőzve, — száraz tényeket a valóságból felsorolhassak s azok által rámutathassak, hogy mennyire alapos a közigazgatási bizottság véleményének indokolása. (Halljuk!) E czélból, hogy a részrehajlás netalán bekövetkezhető vádja ellen biztosítsam magam, azon térképet fogom felhasználni, mely egy Dieső-Szt.-Márton érdekébea kiosztott emlékirathoz mellékletül lett csatolva. Ez pedig mindnyájunknak birtokában van. E térkép első megpillantás után annyira központnak tünteti fel Dicső-Szt.-Mártont, hogy az a ki helyi ösmerettel bír : akaratlanul is e térképet elitéli: de bővebb tanulmányozás után meggyőződhet mindenki correctségéről és könnyen orientálva van az által, hogy épen Dieső-Szt.-Márton községén tul nyugoti irányban, a hol csakugyan végpontja a megyének, a szomszédos megyéből egy tekintélyes darab, a következő községek: Magyar-Sülye, Iierepe, Oszd, Magyar-Bükkös, Sándor, Istvánháza, Osekelaka, Ola Péterlaka, Szt.Jakab, Ozintos, Gezse, Orosz, Kutyfalva, ide kölcsönöztettek; tehát méltóztatnak ezeket, mint nem idetartozókat, szomszédos Alsó-Fejérmegve jogos 13
