Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116f

82 116. országos ülés márczius 24. 1876. kittatnak; ezen pontot igyekezett a központi bizottság meghatározni az által, hogy beiktatta a szakaszba azt is, hogy „ahol pedig nincsen, — a törvény intézkedik róla, hogy kik legyenek a választók. Ez az egyedüli módosítás, melyet a központi bizottság tett és ezt a t. háznak elfoga dásra ajánlja. A másik módosítás, melyet Irányi Dániel képviselő ur tett, az: hogy javaslatba hozta, hogy a törvényjavaslat ezen kifejezése helyett: ott, a hol 20 tanító van, — azt javasolta, hogy a hol 20 tanitó van: ott kettő; a hol pedig 30, vagy több: ott három választassák. Ezen indítványt fígyekmbe véve, a központi bizottság ezen kifejezést oda módosította, hogy a hol legalább 15 tanitó van: ott a tanítók magok közül két; a hol pedig legalább 30 tanitó van: három képviselőt választhatnak magok közül az iskolaszékbe. Ezen módosításra tett észrevételeit a központi bizottságnak tiszteletteljesen ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyedet.) Kállay Béni: T. ház! Én a szakasznak azon részét, mely épen Szivák képviselőtársunk módositvány ában foglaltatik, szívesen elfogadom : mert az arról szól tulajdonképen, hogy ott, a hol a hitközség sem törvény, sem az 1868. XXXVIII. törvényczikk életbeléptetését megelőző gyakorlat alapján szervezve nem létezett, ott az iskolaszékek tagjainak választói azok, kik egyszersmind községi választók. Ezt én, mint egy nem létező census megállapítását elfogadom. De csak is ily értelemben, hogy ez t. i. másként nem veendő, mint választási census az iskolaszékekre nézve ott, a hol mód ennek meghatározására nincs. De épen, mivel ez itt igy kímondatik és mivel, miként a t. ház emlékezni méltóztatik, már a 13. §-nál egy módositvány fogadtatott el, hol a 2-ik pontban a helyett, hogy „az illető hitközség iskolai székének teendői" tétetett, hogy „az illető felekezeti hatóság teendői: én némi inconsequentiát látok e módositvány és a 9. §-nak uj szövegezése között és pedig ennek épen azon részében, a melyet emiitettem, a hol t. i. kimondatik, hogy a kitközség azon tagjai választják az iskolaszékek tagjait is, kik egyszersmind községi választók is. De ez ellenmondásban van ezen szakasz első bekezdésével: mert ott az áll, hogy a községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak. A módositvány „hitközség'' helyett, miután az szervezve némely felekezeteknél nincs, „egyházi hatóságot'" tett s a 19. §. most módosított szerkezetében elismeri azt, hogy csakugyan némely felekezeteknél a ^Hitközség sem törvény, sem gyakorlat által akként Rendezve nincs, hogy e választások megejtethessenek és me

gis egy sokkal fontosabb teendőre: t. i. arra, n

°gJ a tanintézetek micsoda hatóság alatt álljanak; egyszerre csak a hitközséget említi. Én tehát ezen okoknál fogva bátorkodom egy módosítást beadni, melynek értelme nem az, hogy a „hitközség" szó kihagyassék; sőt igenis maradjon meg; de tétessék a „hitközség" szó után ez: „vagy az illetékes felekezeti hatóság alatt állanak." Gulner Gyula jegyző: {olvassa a módosítást.) Módosítás, beadja Kállay Béni, a 9. §. 3-dik bekezdésének 4-ik sorában azon szó után „hitközség" tétessenek: vagy illetékes felekezeti hatóság alatt állanak. Irányi Dániel: A központi bizottság indítványomat csak első részében fogadta el s a menynyiben nem 10, hanem 15 tanitó után rendel két képviselőt választatni: ebbe részemről is megnyugszom. Azonban a fölött csudálkozom, hogy indítványomnak azon részét teljesen mellőzte, mely szerint a választás nemre való tekintet nélkül történhessék. Csodálkozom, megvallom, tiogy az előadó ur, ki a minap indítványomat pártolta, a központi bizottságban ezen nézetet érvényre emelni nem ügyekezett; csodálkozom azon is, hogy a központi bizottság daczára annak, hogy e házban egyetlen szó sem emeltetett indítványom ellen: azt magáévá nem tette. Én nem tartozom t. ház, azon női emancipatorok közé, a kik a két nem közti hivatási különbséget tekintetbe nem veszik; ellenkezőleg én azt kívánom, hogy mindegyik nem a maga rendeltetéséhez hű maradjon és hiszem, hogy a nő igenis hű marad a maga rendeltetéséhez akkor, a mikor gyermek és illetőleg leány-neveléssel foglalkozik. Ezt elismerte az egész müveit világ; elismerte a magyar kormány és törvényhozás, elismeri minden évben akkor, mikor a nőtanitó-képezdékre ezreket szavaz meg. Ha már most t. ház, megengedjük, hogy leányainkat asszonyok tanítsák: akkor lehetetlen kizárnunk ezen nőket azon körből, azon tanácsból, mely a leánynevelés fölött is hivatva van felügyeletet gyakorolni. Ugyanazért arra kérem a t. házat, hogy a negyedik kikezdós második sorában e szavak helyett „a tanitó-testület képviselője", ezt méltóztassék tenni: „a tanitó-tesületnek nemre való tekintet nélkül választott képviselője." (Helyeslések.) Van szerencsém benyújtani erre vonatkozó módositványomat. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a m6dositványt.) A negyedik kikezdés második sorában ezen szavak'helyett „a tanítótestület képviselője is" ez tótessék: „a tanitó-testületnelc nemre való tekintet nélkül választott képviselője is." Molnár Aladár előadó: T. ház! A központi bizottság szövegezésére vonatkozólag két módosítás adatott be. Az elsőt Kállay Béni képviselő ur adta be, mely módosításnak az a czélja, hogy az első bekezdésben ezen kifejezés helyett: „a felekezetiek a hitközség alatt állanak" az