Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116f

116 országos Ülés márczíus 24 1S7G 88 mondassák, hogy : „a felekezetiek a hitközség, illetőleg az illetékes hatóság alatt állanak." Ezen módositványát azzal indokolja a képviselő ur, hogy a 13. §. ugyancsak az ő módositványával akképen fogadtatott el, hogy a felekezeti iskolaszékek teendőit és hatáskörét a felekezeti ügyeket vezető hatóság szabja meg," és azt állítja a képviselő ur, hogy ha itt azt mondjuk ki, hogy a felekezeti iskolák a hitközségek alatt állanak: ez ellenmondásban lesz a későbbi 13. §. intézkedésével. Azonban a nézet ép ugy nem áll ellenmondásban a 13. §. 2-ik pontjával, mint nem áll ellenmondásban a közoktatási bizottság s a tanfelügyelő hatáskörével az, hogy a 9. §-ban azt mondjuk, hogy a polgári iskolák a polgári községek alatt állanak ; mert épen ily értelemben állanak a felekezeti iskolák a hitközségek alatt; sőt sőt inkább ez magyarázza a későbbi 13. §. második 2. pontja rendelkezését is. Miért van ez ugy kifejezve ? Azt nagyon természetesnek találom, hogy a képviselő ur azt inditványozza, hogy a felekezeti iskolák Jeendőit nem maga a hitközség, hanem a felekezeti illetékes hatóságok állapítsák meg; mert ezt a községek magok függetlenül csakugyan nem tehetnék. De épen, mivel ennek folytán arról is gondoskodni kell, hogy a felsőbb hatóságok minő értelemben állapítják meg az iskolaszékek teendőit, ezt megmagyarázza a 9. §. tudniillik oly értelemben, hogy a hitközségnek közvetlenül hasonló hatósága legyen a felekezeti iskola fölött, mint a minőt a polgári község gyakorol a községi iskolák fölött. A törvényjavaslat már elfogadott szakaszának elveiből is az következik, hogy valamint a polgári községek bizonyos önkormányzatot gyakorolnak saját iskolaszékök fölött : hasonló jogot gyakoroljon a felekezeti hitközség is saját iskolája fölött. Erre az mondja a képviselő ur, hogy gyakorolja ott a hol van; de nincsen mindenütt. Bocsánatot kérek, hitközség van mindenütt, van a katholikusoknál is ; bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy az egyházi főpásztorok, püspökök hivatalos körleveleikben beszélnek hitközségekről. Igen, de mondják nincsenek rendezve. Igaz; de hiszen épen azt akarjuk e törvénnyel, hogy legyenek rendezve és épen a központi bizottság által javaslott szöveg azt mondja, hogy ott, a hol már eddig is szervezve vannak a hitközségek: azok képviselőtestülete választja az iskolaszéket; a hol pedig nincsenek szervezve: kimondja, hogy kik legyenek az iskolaszékek tagjainak választói. Ekként azontúl a hitközség a maga hatáskörét gyakorolja az általa választott iskolaszék által. Ez iskolaszék lesz azon szervezet, a mely által a hitközség gyakorolni fogja a maga hatóságát; természetesen nem azon értelemben, hogy ezáltal a hitközség emancipálva lenne minden törvényes felelős hatósága alól. Hogy ez nem értendő: megmagyarázza a 13. §. amelynek értelmében épen ugy alatta áll a hitközség a maga törvényes egyházi felsőbbségének, mint a polgári község a maga törvényes polgári hatóságának. Ez elvi határozmánya a törvényjavaslatnak és ezért kérem a szöveget megtartani. A másik módositvány Irányi képviselő uré, ki azt akarja kifejezni, hogy ha a tanítók képviselőt választanak maguk közül: ez nemre való tekintet nélkül történjók és azt méltóztatott mondani, hogy a múltkor nem tettem kifogást ezen indítványa ellen. Őszintén megvallva, módositványának ezen második része kikerülte figyelmemet. Azt mondám, hogy azon indítványt, hogy a tanítók nem két, hanem bizonyos esetben három képviselőt válasszanak, elfogadható; a másik részre azonban nem nyilatkoztam. Ezen részhez pedig most azért nem jtírulhatok: mert a törvénnyel ugy sem tartom megegyeztethetőnek azt, hogy a tanítónők ne választathassanak az iskolaszékbe s ennélfogva fölöslegesnek látom ennek külön kitételét. Az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk is csak tanítókról szól és mindazon rendelkezésekben, melyek ott a tanítókról találhatók: semmi különbség nincs téve a tanítók és tanítónők között, sem a kiképzésre elvégzendőül rendelt szaktanfolyam, sem a képesítés, sem a tanításban való kötelességek, sem a fizetés ós egyébb jogok tekintetében. Mindenütt ugyanazon kötelességeket ruházza a törvény a tanítónőre, mint a tanítóra és a jogok tekintetében is semmi különbséget nem tesz a törvény a tanítók és a tanirónők közt. Ép&n azért nem kívánnám, hogy itt valami megkülönböztetést vegyünk fel. Ha valahol tanítónőt választanak az iskolaszékbe : ennek elfogadását nem lehet megtagadni. A nyugdíj törvényben ki is van mondva, hogy mindazon határozatai a törvénynek, melyek a tanítókról szólnak, a tanítónőkre is értendők. Irányi Dániel (közbeszól); Miért van ott kitéve ? Molnár Aladár előadó: Azért: mert ott külön befizetésekről és javadalmazásokról van szó. De mivel a jogok és kötelességek egyformán vannak kiszabva a tanítókra és tanítónőkre: fölöslegesnek tartom ezen kitételt. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szerkezetet elfogadni. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: A központi bizottság már első jelentésében azt monda, hogy a népiskolai ügyekben a legüdvösebb intézkedéseknek sikere, az administratió legalsóbb fokán a községekben erélylyel és pontosan eszközölt végrehajtásától függ. A t. előadó ur felszólalása után sem tudom, hogyan fogja biztosítani ezen végrehajtást: ha különbség nélkül minden hitfelekezeti iskolák az illető hitközség alatt állani fognak, mint ez a ház elé terjesztett javaslat első sorában áll és így a 11*