Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-115

38 115. országot* ülés márczius 28. 1876 mely a polgári elemnek szabad tért enged az ő cselekvő, teremtő működésére," azon polgári elemnek, mely nemcsak a múlt időben várakat épített, de jelenleg is a modern államnak alapját képeri s annak egyik legbecsesebb alkatrésze; de hogy bebizonyítsam, miszerint igazat mondok azon állításommal, hogy a községi autonómia az, a miért tulajdonkép küzdünk: engedjék jelezni a királyföldnek egyszerű szervezetét. Az egyes községek szabad autonómiáján épül fel az egész szervezet. Ezen községek, mint olyanok, alkotják közösen azt, a mit a magyar közjog szerint municipiumnak neveznek. De másképen alkotják azt, mint a megyékben történik. Itt főjellemző azon elv, hogy nincsen feljebb való fórum, a melyben az alsóbb elem, a község, mint olyan nem volna képviselve. Azért a municipium vagyis az, a mi ez ország többi részeiben a megye ; az a szászoknál a községek közgyűlése. Mi annak főtárgya t. képviselőház? Annak főtárgya nem egyéb, mint a községi autonómiának, gondozása. Tekintsünk el azon nagy, hatalmas jogkörtől, melylyel egykor azon szász vidékek, székek és a szász nemzeti egyetem rendelkeztek. A szerkezet megmaradt, a tartalom változott. A tartalmat szerintem ma a községi autonómia competencziája képezi: azon községi autonómia, melyet ugyan minden község maga kezel, hanem az egyesnél hiányzó intelligentiát és auctoritást pótolja a magasabb fórum. Nézetem szerint mind az, a mi ránk nézve nevezetes és fontos: csupán ezen competentiákban áll, melyek a mai államtudósok és államférfiak elvei szerint a községi autonómiához tartoznak. A mit többet hoz a muuicipális törvény a megyékre nézve is. az nagyrészt bolygatja és akadályozza azokat is, hogy a saját belügyeikre, autonómiájukra nézve legbecsesebb szempontot, hogy a saját magukra leghasznosabb ügyeket kimerítően kezelhessék. Az ugynezett közvetített államhatósági körhöz tartozó jogok, ele ezen a mint előbb jeleztem inkább súlyos ós inkább fényes mint becses jogok, — nem képezik főtárgyát azon igényeknek, melyeket institutiónknak fentartani kívánunk. De mégis bátor vagyok már itt is annyit megjegyezni, hogy a mennyiben ezen közvetített hatáskört az állam azon szász székekre bízta: azt ezen municipiumok oly lelkiismeretesen, oly rendesen teljesítették, hogy ritkítják párjukat e hazában. Ez kis váza azon szervezet egyik részének. Ehhez tartozik még a nemzeti egyetem, mely koronázza az épületet; de nem ugy, hogy orgánumai volnának, melyek által félelmes volna vagy az államra, vagy a királyföld egyes helységeire vagy munieipiumára nézve. Nem t. ház! a nemzeti egyetem újból csak olyannak tekinthető, mint az azt alkotó részeknek intelligentiát és autoritást kölcsönző és fokozó ihstitutió. Es ezért ez idő szerint is nagyon becses ez egyetem ránk nézve t. ház. Mert épen ugy, mint a múlt századokban, becses volt azért, mert az egyes községeket és székeket összekapcsolta egyetemleges cselekvésre, külellenségek és fájdalom — belmegtámadások ellen is: ugy ösztönzi mai nap a hozzá tartozó tagokban a békét, de azért cselekvő ós teremtő polgári erélyt és kitartást. És mondhatom, ugy az egjdk, mint a másik irányban erőteljesen és fényesen vívta ki a maga feladatát. Hogy ezen szász egyetem ma már az első irányban nem lehet tevékeny: azt igen jól értjük mi. Ezt nem is akarjuk. De ezen nemzeti egyetem szervezete megmaradhat; sőt kell, hogy megmaradjon, a változott tartalommal. Van még egy jellege ezen egyetemnek s ezen jelleg abban nyer kifejezést, hogy az a királyföldi székek ós községek külön állási jogát képviseli. Ezen külön állásra pedig a Királyföldnek van joga; ezen jogot biztositja a törvény, nem pedig lerontja, a mint a ministerelnök ur tegnap monda. Legyen szabad ez alkalommal megjegyezni, hogy ő nem könyvből idézvén a törvényt tegnapi beszédében, szintén hibásan idézte az 1868 : XLIII. törvény 10. g-át, midőn azt mondotta: Ezen különleges helyzetet tehát elítélik az idézett 18G8-ik törvénynek épen azon szavai, melyekben az Ígéret tétetett. Az 1868: XLIII. törvény azt mondja Erdélyt illetőleg, hogy az eddig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások, elnevezések és az azokká! összekötött előjogok stb. megszűntek." Csak ennyit idézek annak kimutatásául, hogy a minister ur a területi felosztást is emiitette idézetében, mint fenn nem állhatót. Pedig a törvény azt mondja : „valamint a törvényeken és szerződéseken alapuló jogok : ugy az azon területen lakó bármely nemzetiség honpolgára jogegyenlőségét, stb." Tehát nem a területet semmisítette- meg a törvény: hanem a területeken lakó nemzetiségek külön jogaikat annyiban, a mennyiben egyik nemzetiséget a másik nemzetiség kizárásával illetnék. Az eddigiek nyomán el fogják ismerni a t. képviselő urak, hogy a szász nemzeti egyetem, a királyföldi municipiumok és községek szervezete nagyban és lényegesen különbözik a megyei szervezettől. A megyében bár többször alkotott az országgyűlés községi törvényt: a megyékben a községi élet ós belkormányzat nem fejlődhetett ki. Ennek természetes oka az, hogy a megyéket régen a nemesség képezte, ennek következése a inai viszonyokba gyakorlatilag átment; holott a királyföldön, mint már említem, a községek maguk összealkották a törvényhatóságot, azok voltak alapjai a törvényhatóságoknak. Ez tehát a nevezetes különbség. Ez lehet főoka annak, hogy a király-