Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-139

3ő4 13&- országos fiiéi szóló zárszámadásokat, ugyanazon eljárást követte azok átvizsgálásánál, mint a harmincz milliós kölcsön zárszámadásainak tárgyalásánál. Ugyanis megbírálta először: vajon a kölcsön beszerzésénél megtartatott-e a törvény? és 2-szor a kölcsönből befolyt összegek hovaforditásánál szem előtt tartattak-e azon czélok, a melyeket az ezekről rendelkező törvények czélul kitűztek? A mi az első kérdést illeti, még az 1872: 32. t.-cz. által felhatalmaztatott az akkori pénzügyi kormányzat az 1872. és 1873-ik évnek állami bevételei és kiadásai közti különbözet fedezésére czéljából egy oly kölcsön kötésére, a melyből valóságos ezüst értékben 39,960.000 frt folyjon be minden levonás nélkül az állam pénztárába, és e czélból oly kölcsönt köthetett, a melynek alapján 54 millió névértékű kötvényeket bocsáthatott ki, a melyek után az állam 5°j

0-et fizet ezüstben kamat gyanánt és a mely 1875-ik évi január l-jétől kezdve 30 évi évenként egyszer történendő részletfizetések által törlesztessék. Az 1873. évi zárszámadások tanúsága szerint ezen kölcsönből, a mely londoni bankárok közbejöttével egy bankár-consortiunmial fix összegben köttetett: ezen kölcsönből befolyt való értékben 39,900.000 frt ós a mint a kötvényeken látható törlesztési és kamatozási tervezetből kitetszik: csakugyan 5°|

0 fizetendő 1875. évi január elsejétől kezdve 30 év alatti törlesztéssel. Miután pedig ezen kölcsön ép oly viszonyok és feltételek alatt köttetett, a mint a 30 iniíliós kölcsön, és annak zárszámadását a t. ház a napokban már letárgyalta; az arany valutában való fizetésre nézve pedig a háznak egy határozata van már: a bizottságnak a kérdések elsejére nézve, t. i. a beszerzésre nézve semmi észrevétele nincs. A mi pedig a második kérdést illeti, hogy t. i. a kölcsönből befolyt összegek csakugyan az 1872. és 1873-iki évek állami bevételei és kiadásai közti különbözet fedezésére fordittattak-e ? arra nézve a bizottság, a mint az jelentésünk második részéből látható, a zárszámadásokból meggyőződött arról, hogy a kölcsönből befolyt összegek csakugyan a törvény által előirt czólokra fordíttattak. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a bizottságnak jelentéséhez csatolt azon határozati javaslatot elfogadni, a mely szerint a kölcsönnek ugy hitelmüveleti, mint hovaforditási részletére az akkori kormányzatnak a felmentés megadassák. Irányi Dániel: T. ház! Jóllehet azon kérdés, melyet fejtegetni akarok, már a 30 millió forintnyi kölcsönnél is előfordult és oly értelemben döntetett el, a minőben azt a zárszámadás vizsgáló bizottság ezen kölesönnél is eldöntetni óhajtja; mindamellett szabadságot veszek magamnak, a t. háznak becses figyelmét ezen kérdésre újból fels május 26. 1876. hivni azért, mert egy világos törvénynek megsértéséről és az államkincstárnak tetemes megkárosításáról van szó. Az 1872: XXXII. t.-cz., a melynek alapján ezen kölcsön felvétetett, arra hatalmazta fel a pénzügyministert, hogy oly kölcsönt kössön, a melyért valóságos ezüst értékben minden levonás nélkül 39,960.000 frt folyjon be az államkincstárba 54 millió névértékig s a mely 57„ ezüst kamattal 30 év alatt fizetendő vissza. Ezen rendelkezés daczára a kibocsátott állam-kötvények csak részben szólanak ezüstre, részben azonban font sterlingekre s ennél fogva aranyra. Méltóztassék megengedni t. ház, hogy ezen államkötvények tartalmával, vagy legalább lényegével röviden megismertessem. Ez államkötvények közepén felülről ez áll: „1873." a szöveg balfelől magyar, jobbfelől angol. Csak a magyarra szorítkozom, csak abból idézek. Az évszám alatt ez áll: „magyar állam kölcsön;" ufánna 5 millió 400 ezer font sterling, vagyis 54 millió oszt. értékű ezüst forint. Megköttetett s kibocsájtatott a magyar kir. kormány részéről az ő Felsége által 1872. deczember 21-én szentesitett 1872. évi 32. t.-cz. alapján. Ezen kötvény birtokosának igénye van egy szász font sterlingre, vagyis egy ezer oszt. ért. ezüst forintra és annak 1873. évi január 1-től járó, öt százalékos évi kamatjára, melynek fejében az ide csatolt szelvények előmutatása mellett félévenként január 1-én ós Julius i-én fizettetik Londonban; E. Eaphael et sons bankháznál L. 2.10. sterl; Budapesten 25 frt oszt. ez. ért; ^Bécsben, Berlinben, M.-Frankfurtban 16 tallér és 20 garas. E szerint, t. ház! a helyett, hogy az összes kötvények tisztán ezüst értékre szólnának, a mint a törvény rendeli: a Londonban fizetendő kamat tulajdonképen aranyra szól; sőt az egész államkötvény voltaképen aranyra van kiállítva; mert az első helyen az arany érték 5 millió 400 ezer font sterling van megemlítve s az 54 millió ezüst értékű forint, csak magyarázatul van utána véve. így van ez az irott szövegben, melyet imént felolvasni voltam bátor. E szerint tisztán áll, hogy a pénzügyminister nem tartotta magát a szentesitett törvényhez. Ezen tettét nem tagadja, sőt beismeri maga a zárszámadásokat vizsgáló bizottság is ; azonban a minister mentségére két okot hoz fel. Az első az, hogy a vállalkozó bank az arany értéket választotta; a minister pedig kénytelen volt ezen kívánságra hajolni; a másik ok, hogy ezt annál inkább tehette a pénzügyminister: mert a kötvények kibocsájtásának idején az ezüst és arany árfolyam közt vagy épen semmi, vagy igen csekély volt a különbség. De, t. ház! vagy ismerte a pénzügyminister ur a consortium és illetőleg. a vállalkozó bank-