Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-138
340 138. országos ülés május 24. 1876. fölemésztette azon összegnek, mely itt van. De ép ily módon építhettek volna isten tudja mit, pl. egy pantheont a Gellérthegyre, s azt mondhatták volna, hogy arra költetett el a pénz, nem volt ugyan előirányozva, de a bizottság meggyőződött róla, hogy minden krajezár arra a pantheonra költetett. Ha oly tárgy építtetik, melyre a képviselőház a ministeriumot fel nem hatalmazta: azt nézetem szerint felmenteni nem lehet. Meglehet hogy a törvényhozás be fogja látni, hogy csakugyan szükség volt egy gőzmalomra, hogy a vizerőt, mely semmibe sem kerül, el lehetett dobni mint hasznavehetetlen dolgot, és gőzerőt kellett alkalmazni, melyet pénzen kell táplálni. De ezt hamarjában, mint a zsarnóczai tűzvészt és a e tisza-ujlaki zivatart belátni egyáltalában nem lehet. Én nagyon értem most, hogy a zárszámadásokat vizsgáló számvevőszék nem találta elég alaposnak a nyert felvilágosítást. Igen természetesen nem. Ha a minister mást épített, mint a mire utasítva volt a költségvetésben, mint a mire a pénz utalványoztatott a költségvetésben: természetes, hogy a számvevőszék a felmentésre nem ajánlhatta meg, és nem lett volna szabad a bizottságnak is megadni. Ha a képviselőház belátja annak szükséget, hogy a költség megtétessék: akkor póthitelként hozassék be ; — mert nem a ministernek joga, hogy a költséget megszavazza, hanem az öszszes törvényhozásé. Ha a képviselőház elhatározza , hogy gőzmalom építtessék , ez törvény és erre a képviselőház pénztárán kivül az ország pénzéből más pénztárból pénzt utalványozni nem szabad. Minthogy pedig a jelen esetben a pénz másra költetett el, mint a mire megszavaztatott, én a felmentést nem adhatom meg. Elnök: Felkérem azokat, kik a jelentésre vonatkozólag módositványt, vagy indítványt tesznek, hogy ezt a házszabályok értelmében írásban nyújtsák be; mert különben a szavazást megejteni igen nehéz ós a jegyző sem fogalmazhatja a jegyzőkönyvet kellő pontossággal. Mihályi Péter előadó: Miután a t. képviselőház a múlt hetekben méltóztatott az előző 1872-ik év zárszámadásait vizsgálni, tehát felesleges a t. háznak újra emlékezetébe hozni azon nézeteket, melyek a t. házban akkori tanácskozásai alkalmával irányadókul elfogadtattak; a zárszámadás tárgyalásait illetőleg a t. képviselők emlékeznek arra, miszerint beösmertetett az, hogy az administratió egyes ágaiban merülhetnek fel oly kiadások, melyeknek haladéktalan megtétele az egyes minister kötelességében áll: ha mulasztást elkövetni nem akar. Ily költségekre nézve fön van tartva a minister azon kötelessége, hogy azokat a zárszámadások átvizsgálásánál igazolja. Már most kérdem Simonyi t. képviselő : urat lehet-e ezélszerüen kizárni a minister azon jogát, hogy ő valamely kiadást a közkorrnányzat kiváló érdekében, bár az nem foglaltatik a költségvetés keretében, saját felelősségére megtehessen ? Ez ellenkeznék minden alkotmányos elvvel. Ha egy ministeriumra bizunk egy 200 milliós budgetet : lehetetlen megtagadni tőle, hogy egy malmot építtessen, ha azt elkerülhetlenül szükségesnek és kínálkozó kedvező feltételek mellett létesithetőnek tartja ós ezért a felelősséget elvállalja. Én azt gondolom t. ház! Ezen tételnél nem azon kérdéssel állunk szemközt, hogy miután a ministeriumnak nem volt e kiadásra hitele, tehát már most a törvényhozásnak kell megadni arra a felmentést. Azt gondolom, hogy vagy elfogadja a t. ház azon igazolást, melyet a ministerium a bizottságban közölt, hogy ő szükségesnek tartotta a gőzmalom felállítását, a mennyiben annak előállítására kedvező feltételekkel találkozott; vagy nem fogadja el; itt csak arról van szó : helyesli-e a t. ház a ministerium eljárását, hogy hitel nélkül e kiadást tette vagy nem ; nem pedig az a kórdós, hogy a ministerium semmi költekedést nem tehet, a mire neki hitel megszavazva nincs; így azután absurdumig fognók vezetni az administrátiót. Ragályi Nándor: Nem tudom jól értettem-e a képviselő urnák eljárását, meglehet, hogy jól értettem és így én az egész eljárást képtelenségeknek tartom a mai körülményeink közt. Nagy György képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy gőzmalmot ópittettek és a kiadás 29,000 frt volt; de olyan feltétel alatt, hogy 10 év múlva az az állam birtokába jön. Én azt a mi körülményeink közt képtelen eljárásnak tartom, hogy midőn örökös deficittel küzdünk: akkor egy malomra 29,000 forintot adjunk ki, mely még csak 10 év múlva lesz az államé. így áll a dolog s én ezt képtelenségnek tartom. Nagy György: Bocsánatot kérek, de kötelességem, nem szavaim félre magyarázásáért, mert ezzel nem fárasztanám a képviselőházat, hanem hogy a képviselő ur oly sokáig ne foglalkozzék a képtelenség eszméjével: megmagyaráznom neki, hogy igenis 20,000 frtot adott ki az állam, de oly gőzmalom építésére, mely sokkal többe kerül 29,000 írtnál; és ezen 29,000 frtot is nem készpénzben adta ki; hanem kiadta fában, vasban ós oly dolgokban, a melyeket természetben adott hozzá ós melyeket ugy kell tekinteni, mint készpénz-kiadást és most már a malom jövedelmez 5000 frtot és tiz év múlva minden felszerelésével átmegy az állam birtokába. Tehát az is, a mit az állam rá kiadott és a mit beleépített: 10 év múlva az állam birtokában jön. Tehát átfogja látni képviselő társam . . .
