Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-138

138. országos ülés május 24. 1876. 335 nézve két módozatot ajánl, t. i. vagy ugy, mint eddig volt a múlt alkalmakkal gyakorlatban, hogy mindenki kikeresse magának azon pontokat, me­lyekre nézve neki észrevétel van. A másik módja az, hogy a jegyzőt ne fárasszuk az egész fejezet­nek felolvasásával; hanem mindig csak a czimet olvassa fel. Mert a rend azt kívánja, hogy min­den képviselő a pontok sorrendjében adhassa elő észrevételeit. így volt ez a múltkor is, mikor Csávolszky képviselő ur egy tételhez szólott, a melyhez magam is szólottam. Azt hiszem tehát, hogy legjobb volna : ha a jegyző urak a czimeket felolvasnák. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Én nem tettem javaslatot, csak kér­dést intéztein a t. házhoz, hogy a két tárgyalási mód iránt határozzon ; most egy harmadik mód ajánltatik, hogy t. i. a jegyző mindég az illető fejezetnek czimét felöl akkor, a ki akarja, megteheti észrevételeit. Nekem tökéletesen mindegy, akármelyik mó­dot fogadja el a t. ház. Madarász József: T. ház! Én részemről elfogadom azon tanácskozási módot, melyet Zse­dényi képviselő ur ajánlott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A kérdést fogom feltenni, t. ház! méltóztassék határozni: méltóztatik-e a t. ház azon eljárási módot elfogadni, melyet Madarász kép­viselő úrral egyetértve már most Zsedényi kép­viselő ur ajánlott? A kik elfogadják, méltóztassa­nak felállni. (Megtörténik.) A ház elfogadta, e szerint fejezetenként fog a jelentés tárgy altatni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa) Ren­des kiadások III. fejezet a főrendi és képviselő­ház szükségleteire, tulköltség 502,500 frt 22 kr., (Nincs észrevétel) továbbá olvassa IV. fejezet nyugdijak. Madarász József: Az első czimet kérem felolvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa) I. ezim ministerelnöksóg: tulköltség 9199 frt 50 kr., me­lyet magasabb rangú tisztviselőknek előre nem látott végkielégítése okozta. Madarász József: T. ház! Igen jól tudom, hogy ez a 9000 forint nem valami nagy összeg; hanem mivel végkielégítésről van szó és van a VI. ezim alatt szintén egy 5300 frt végkielégítés: azt kérdem a t. előadó úrtól, vajon ezen végki­elégítésekre nézve van-e bizonyos szabály megál­lapítva ? nem történt-e ezen végkielégítés az államra nézve káros módon? Én legalább magánúton hallottam, hogy meg­történt, hogy bizonyos oly egyéneknek, a kik egy hivatalban vannak és más hivatalba tétettek át, részükre végkielégítés utalványoztatok. Kérem a t, előadó urat, legyen szives e tekintetben megnyugtatni, hogy kik. miért ós mi­kor kapták a végkielégítésre a ministerelnöksógnél kijelölt 9000 irtot? Prileszky Tadé: T. ház! A zárszámadási bizottság előadója köteles minden kérdésre vála­szolni ; de bocsánatot kérek, ilyen kérdéseket ne méltóztassanak hozzátenni, hogy kik, miért és mely időre kaptak végkielégítést: mert erre okmányok nélkül nem válaszolhat senki. Az lehetetlen, hogy mi névszerint tudjunk minden egyest, hogy ki ós miért kapott végkielégítést; ha a t. képviselő ur arra képes: nagyon fogok örülni; mi nem va­gyunk képesek. Különben erre vonatkozólag van szabályzat, azt is tudom, hogy ezen szabályzattól bizonyos esetekben történt eltérés ; azt is tudom, hogy a számvevőszék kötelességé minden egyes nyugdíjast vagy végkielégitóst-nyerőt számba venni és arra azon szabályzatot alkalmazni, mely szerint vagy nyugdíj, vagy ellátás jár. Vannak esetek, mikor rendellenesen nyugdíjaztatott valaki: ez ese­teket kötelességünk neheztelni, ilyen esetek fognak előfordulni s ezeket a ház elé fogja a bizottság terjeszteni OS cl háznak alkalma lesz e tekintetben intézkedni. A mi pedig azt illeti, hogy minden egyes ministeriumnál a nyugdíj czimén tulkiadás fordul elő, az természetes. Ennek oka egyszerűen az, hogy a budget készítésekor a nyugdíjasok akkori állománya vétetik fel, mely állomány időközben folyton szaporodik s ez okozza a tulkültséget. A mi végre azon kérdést illeti/nogy a vég­kielégítések okozzák a tulkiadást: nézetem szerint az államra nézve a végkielégítés csak előnyös lehet, sokkal előnyösebb, mint a hosszan tartó nyugdíjazás. Ha valaki végkielégítést nyert s újra alkalmaztatik: azt, mit végkielégitésképen kapott, köteles az államnak visszapótolni. Erre felügyel az államszámszék s ez korántsem a bizottság dolga. (Helyeslés.) Mihályi Péter előadó: Bátor vagyok a t. képviselő ur megnyugtatására kijelenteni, hogy az államszámvevőszéknek törvényszerű kötelessége minden nyugdíjazási esetet, mely a ministeriu­moknál felmerül, ellenőrizni s a mennyiben vala­mely nyugdíjazást, akár végkielégítést szabályelle­nesnek tartja: azt jelentésében az országgyűlés tudomására juttatni. Méltóztassék az államszámve­vőszók részletes jelentését áttekinteni, az c kér­désben levő végkielégítés ellen kifogást nem tesz s így nem szenved kétséget, hogy e végkielégíté­sek szabályszerűen történtek. De már a következő 1874-ik évi zárszámadás iránti részletes jelentésé­ben szabályellenes s az állami számvevőszék fel­említ egy pár nyugdíjazási esetet. Ezeket a bizott­ság a múlt hetekben tartott ülésében tárgyalta s ezek indokából egy határozati javaslatot szándó-

Next

/
Thumbnails
Contents