Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-138

334 13$. országos ülés május 24. 1876. Simonyi Ernő: Én nem vonom kétségbe a háznak azon jogát, hogy a törvények világos értelme szerint a házszabályokat akkor, mikor azt a törvények megengedik, megváltoztassa — ugy a mint azt az akkoron alakuló többség kívánja; de hogy időközben a tanácskozási rendre vonatkozó házszabály megváltoztassák: ezt egyenesen nem a házszabály, de a törvény tiltja, mely azt mondja, hogy szigorúan a tanácskozásra vonatkozó részét a házszabályoknak az ülésszak végén a törvényjavaslatok tárgyalásának befejezése után lehet csak tárgyalás alá venni és megváltoztatni. A mig a házszabályok megváltoztatva nincsenek: addig azt vitatni, hogy a háznak minden egyes előforduló esetnél joga van ugy magyarázni a házszabályokat, a mint azt neki tetszik: ez oly veszedelmes tan, melynél ón veszedelmesebbet soha nem hallottam. Én, mint a kisebbségnek tagja, arra kérem a t. házat, ne méltóztassék lerontani azon palládiumot, mely egyedül menti és védelmezi állásomat ós mely a parlamenti tanácskozásokat lehetővé teszi és kérem a t. házat, méltóztassék a házszabályokat megtartani. Tóth Vilmos: Én magam is csatlakoznám az előttem szólott képviselő ur előadásához: ha állna az, a mit ő állított, hogy t. i. mi minden egyes concrect esetben a házszabályokat a szermt értelmezzük, a mint az a többség erdekében van. Ez nincs igy. Az a javaslat, a mit az elnök ur tett: nem egy óbb, mint a házszabályoknak általunk eddig elfogadott magyarázata és egyátaljában nem értem, hogy miért kívánják a képviselő urak megváltoztatni az eddigi eljárást ? Ha ez eljárás kizárná azt, hogy a képviselő urak a zárszámadás bármely pontjánál felszólalhassanak: akkor érteném ez aggályát a képviselő uraknak. A képviselő urak mindig a takarókosságot sürgetik és a mi a legdrágább: az idő, — ezzel takarékoskodni nem akarnak. (Helyeslés a középen.) Én kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni azt, a mit az elnök ur javasolt és az eddigi eljárást fentartani. (Helyeslés a középen.) Széll Kálmán pénzügy mi nister: Én azt hiszem, oly dologról vitatkozunk, a minek igazán teste nincs. Az előttem szólott barátommal egyetértek abban, hogy ha a dolog ugy állana, hogy valaki akár a ház elnöke, akár a ház tagjainak egyike azt mondaná, hogy részletesen ne tárgyaltassók e jelentés ós ne szólhasson senki a részletekhez: akkor teljes joguk volna a képviselő uraknak az ellen protestálni. De nem igy áll a dolog. Hiszen Madarász képviselő ur ezen jelentésnek három-négy részéhez hozzá szólott, hozzá szólott Zsedényi képviselő ur is. A múlt héten, mikor az 1872-iki zárszámadásokat tárgyaltuk, hozzá szólott Osávolszky képviselő ur és egy hosszú sora a képviselő uraknak. A határozati javaslatok előtti minden laphoz, minden oldalhoz, minden bekezdéshez hozzá lehet szólni most is. A különbség csak az, hogy az eddigi praxis az volt, hogy felolvasottnak vétetvén a hosszú jelentés, a mikor az felolvasottnak vétetik : megkezdődik a vita s mindenki hozzászólhat minden ponthoz. Végül a határozati javaslat felett történik a szavazás. A közt, a mit a t. képviselő urak akarnak, és e közt csak az a különbség, hogy felolvastassék-e a hosszú jelentós ós akkor szólna hozzá mindenki mindenhez, a mihez szükségesnek véli; a másik mód szerint pedig felolvasás nélkül is szólna hozzá. Itt tehát a két felfogás között csak az a különbség, hogy felolvastassák, vagy ne olvastassék fel részletesen a jelentés. Minden képviselőnek most is joga van ezen 53 lapra terjedő jelentés minden részéhez hozzászólani és ezen jogot gyakorolta is már egy-két képviselő ur, ós ennek gyakorlásában senki meg nem akadályoztatik. Nem tudom, hogy lehet ezen dolgot oly színben előállítani, mintha itt a ház jogának megszorításáról vagy a zárszámadások felületes tárgyalásáról volna szó. Hiszen itt a munkának tisztán csak mechanikus oldaláról van szó; de mindenki hozzászólhat a jelentésnek minden részéhez. Azt gondolom, hogy az eredmény tökéletesen ugyanaz; de az eddigi gyakorlat időkiméléssel jár ós azért mellette nyilatkozom, annyival inkább: mert senkit nem gátol abban, hogy bármi részletes, hosszas előadással a részletekbe is ne bocsátkozzék. Csanády Sándor: T. ház! Én Tóth Vilmos volt belügyminister úrtól azt vártam volna, hogy ő maga sürgesse azt. hogy a számadások pontonként olvastassanak fel, azért, hogy a minister urak által tett kiadások ellen, ha helyén vannak. a kifogások megtétethessenek. Miután azonban a t. képviselő ur a zárszámadásoknak pontonkénti felolvasása ellen nyilatkozott: megvallom, hogy nyilatkozatának azon értelme ellen, kell, hogy tiltakozzam, miszerint ő a szokást és gyakorlatot erősebbnek, lényegesebbnek tartja, mint magát a házszabályokat, mint magát a törvényt. Oka annak körülbelől, hogy eddig az ideig ily szigorúan nem magyaráztattak a házszabályok, vagy a házszabályok által engedélyezett feladat nem teljesíttetett, azon körülményben rejlik, mert a képviselőtestület minden egyes tagja belenyugodott abba, hogy a házszabályok mellőzésével a tárgyalás az eddigi gyakorlat szerint történjék; miután azonban most Madarász képviselő ur hivatkozva a házszabályokra, a házszabályok értelmében való eljárást követeli : én a magam részéről is arra kérem a t. házat, ne méltóztassék a házszabályok értelmét félremagyarázva, annak értelme ellen eljárni. Zsedényi Ede: T. ház! A t. elnök ur a maga részéről a részletes pontonkénti tárgyalásra