Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-138

138. országos ülés májns 24. 1876. 329 Ezt van szerencsém válaszolni Zsedényi Ede t. képviselőtársam utóbbi kérdésére. A mi az állami előlegeket illetőleg hozzám intézett kedését illeti, arra nézve azt válaszolom, miszerint a bizottság jelentésébe csak is a zárszámadás eredményeinek a költségvetés eredményeivel való összehasonlításából eredő különbözeteket, a tulkiadásokat, esetleg előirányzat nélküli kiadásokat, valamint a kevesebb bevételeket kell bevenni; a bizottság véleménye szerint ezek tárgyai a politikai felmentés megadása vagy meg nem adása kérdésének. A bizottság jelentésében tehát csak definitív kiadások fordulhatnak elő, a mennyiben különbözetet képeznek. Az állami előlegek azonban kiadást nem képeznek, azok ideiglenesen adott kölesönül tekin* tendők, melyek bizonyos idő alatt nagy részben azon egy év folyamán visszatérittetnek, e czimen számoltatnak el ós a számvevőszók által törvónyszerüleg ellenőriztetnek. A zárszámadási bizottság csak o napokban az 1874-ik évi zárszámadás bizottsági tárgyalása alkalmával tanácskozott ezen előlegek kérdéséről, s e tekintetben egy határozati javaslatot fog a t. képviselőház elé terjeszteni az 1874. évi zárszámadás megvizsgálása iránt benyújtandó jelentésében. Addig is a t. ház megnyugtatására bátor vagyok megjegyezni, hogy a zárszámadás tanúsága szerint is, ezen előlegek nagyobb vagy kisebb mórtékben rendesen az év folytában visszatérittetnek. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! A fölmerült kérdések némelyikére vonatkozólag, tisztán csak a kérdések földerítésére a magam részéről csakis igen röviden pár szót kívánok szólani. A mi Madarász képviselő ur fenakadását illeti, a ki ugy látom, nehezteli azt, hogy miért nem kérte el a zárszámadási bizottság a közmunka ministeriumtól azon részletezéseket, melyek a jelentés második lapja szerint 1873-ban rendesen évnegyedenként nem közöltettek a közlekedési ministerium részéről a számszékkel: — ezekre vonatkozólag azokhoz, a miket a zárszámadási bizottság t. előadója nagyon helyesen megjegyezni méltóztatott, a magám részéről pár fölvilágosító adattal szolgálok. Nem olyan részletezésről van itt szó, a mit azon czélból tagadott volna meg a közmunka ministerium, mintha bizonyos tételeket nem akart volna felderíteni, vagy részletesen elszámolni. Minden a kellő részletezéssel elszámoltatott; de a közlekedési ministerium azon nézetből indult ki, hogy oly kiadási rovatokat, melyek egy összegben szavaztattak meg ós melyek a költségvetésbe nem KÉPT. H. NAPLÓ 1875-78 VI. KÖTET részletenként vétettek föl, évnegyedenként csak egy összegben a számszékkel a költségvetési törvény megállapítása szerint kell közölni ; a részletekre nézve pedig, ha a számszék meg akar győződni arról, hogy vajon az egész összeg mily részletekből áll: joga van megvizsgálni a dolgot a számszékről szóló törvény szerint a ministeriumnak számvevőségénél. Nem a részletek elpalástolása czéíjából akarta az akkori közmunka ministerium megtagadni a részletes kimutatásokat; hanem azért, hogy a nézete szerint fölösleges irka-firka elkerültessék. Ezen kérdés a múlt évben is felmerülvén, miután a számszék erre súlyt helyezett, a ministeriumnak pedig semmi oka nem lehetett a részletes kimutatásokat megtagadni s mert köteles minden részletet kimutatni, habár ennek folytán pár számtiszt tartásával és így pár ezer forint több kiadással a költségvetés terhelve van is, — nehogy az látszassék, hogy a ministerium ez által valamit vissza akar tartani, a mi a számadások kellő megbírálására szükséges: — a ministerium a számszék kívánságát teljesítette. A képviselő ur egészen nyugodt lehet, hogy itt nincs semmi egyébről szó, mint tisztán fölöslegesnek tartott intézkedésről, a melyet az akkori ministerium elejthetőnek tartott; a mi azonban a számszék kívánsága folytán fel lett véve. A mi a másik kérdést illeti, ugy látom, hogy a képviselő ur nincs egészen megnyugtatva az által, a mit az előadó ur mondott. Igyekezni fogok megnyugtatni a képviselő urat néhány felvilágositás előadásával. A mi a belügyministeriumnál előforduló közbiztonsági alapot illeti, dificultálni látszik, hogy az nincs részletesen elszámolva, hanem csak feljegyzések alapján számoltatik el a belügyministerium részéről. Nem emlékezem, hogy a számszék, pedig elolvastam jelentésót: ezt neheztelte volna. Nézetem szerint nem is dificultálhatja; hanem más irányban teszi megjegyzéseit. Nem hogy dificultálná, hanem csak constatálja a factumot, mert hiszen a közbiztonsági alap egy általányösszeget képez, a mely a ministerium rendelkezésére van bizva, oly kiadásokra, melyek az ország közbiztonsága érdekében szükségesek. Ép azért, mert általánosságban van megszavazva és a költségvetés részletezéseiben nem foglaltatik: nem is kell azt részletezve elszámolni; de el kell igenis számolni az egyes feljegyzett positiók végösszege szerint ós hogy ha a ministerium 100,000 frtot ad ki ós igazolja, hogy közbiztonsági czólokra adta ki: akkor detail-számadásokra nincs szükség, mert a törvényhozás pauschal-összegben szavazta meg ezen rovatot. Ezen praxis követtetett 1868. óta, és az a törvényhozás részéről nem dificultáltatott soha sem a buclget, sem a zárszámadások alkal42