Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-138

• 328 188. országos illés raájos 24. 1876. részletes kezelési kimutatás nem is lett még kö­zölve az államszámszékkel: az későbben sem lesz vele közölve; ez nem áll, mert ha az meg nem küldetett a zárszámadás összeállítása előtt: az ké­sőbben mindenesetre közöltetik a számszókkel, csak hogy mint a jelen esetben, annak részletei a zár­számadásban fel nem tüntethetnek ; azonban tör­vényszerű ellenőrzési jogát ezek felett is gyako­rolta, A mi a t, képviselő ur további kérdését illeti, e tekintetben azon számtételek, a melyeket a t. kép­viselő ur felemiitett, egészen más alapról vétettek, mint a melyet a t. képviselőház a zárszámadások tárgyalása alkalmával elfoglal. Méltóztassék visz­szaemlékezni a t. képviselő urnák, a ki a múlt országgyűlésnek tagja volt, hogy a mikor az 1868—1869-ik évi zárszámadások átvizsgálása a képviselőház elé került: akkor a törvényhozás azon kérdéssel állott szemben, hogy a zárszámadások megvizsgálásánál az előírási alapot veszi irány­adóul, vagy a tényleges pénztári eredményt; és akkor a törvényhozás mindkét háza, ugy az alsó mint a főrendiház, helyeselte azt, hogy a minister első sorban azért felelős a törvényhozás előtt, a mit ő utalványoz ; de nem azért, a mi a pénztári kezelés annak eredményéül a zárszámadásban ter­mészeténél fogva kimutattatik. Azon két tétellel, a mennyiben az által tulkiadást képeznek: a részletes tárgyalás folyamán fogunk találkozni a jelentésben ; mert a bizottság jelentésében minden 'tulkiadást felvett, ekkor leszek szerencsés azok iránt felvilágosítást adni. Ha azonban a jelentésben elő nem fordulnak : akkor tulkiadást nem képezvén, a minister többet nem utalványozott, mint a mennyit a törvényhozás neki megszavazott, s ez esetben kifogás alá nem jö­hetett. Zsedényi Ede: Jámbor óhajtások felett nem szoktam vitatkozni és igy nem lehet czélom a zárszámadási bizottság mind előbbi mind jelen je­lentéséből kitetsző azon legszomorúbb ténynyel bajlódni, iogy 1873-ban sem volt ministeri tárcza, mely tulköltségekkel vagy előirányzat nélküli kiadá­sokkal nem szaporította volna az országra, kü­lönben is nehézkedett közterheket; mert tapasz­talásból tudom, hogy a mint a zárszámadási bi­zottság, ugy a t. ház tagjaira is rá ragadt már azon engedékenység, miszerint a milliókra menő tul-, vagy irányzat nélküli kiadásokat tűrni kell, mert az illető ministerek ugy is vissza nem fizet­hetik. Azonban meg fogják engedni, hogy mielőtt a jelentés részleteit tárgyalnánk : a bizottsági elő­adótól két tárgy iránt felvilágosítást kérjek. Ugyanis az előlegek : melyek az akkori pénzügyminister által — a képviselőház beegyezése nélkül — en­gedélyeztettek : a zárszámadásban vagy mint át­futó tételek vagy épen nem kerülnek elő; miután azonban jobbadán vissza nem térittettek: azt kér­dem, vajon ezek iránt, melyek sok milliókra rúgnak, a zárszámadási bizottság külön jelentést tenni akar-e, hogy a törvényhozás azoknak vissza nem térített összegét voltaképpen megtudhassa. Második kérdésem az: a t. ház ismeri törek­véseimet, melyekkel az 1873-iki világkiállításra az akkori ministerium által követelt 600,000 frtot legalább annak felére leszállítani igyekeztem ; mi­után azonban az akkori kereskedelmi és a pénz­ügyminister rózsaszínekben festették ezen kiállí­tásnak kereskedelmi viszonyainkra való jótékony következéseit, különösen a végrehajtási bizottság elnöke követtársunk Korizmics a magyar kiállítók számát 4000-re becsülte, kiknek %-a, sem jelent meg és igy csak a ki- és berakodás 33.000 frtnyi összegből legalább kétharmadát meg kelletett volna takarítani, miután továbbá a kereskedelmi minister által a kiállítási "catalogus értékesítése után elő­irányzott 10,000 írtból egy krajczár sem, a pénz­ügyminister által 800,000 frtnyi költséggel torony­nyal ellátott tem plomformában kiállított összes erdészeti tárgyak után előirányzott 40,000 frtból a zárszámadási jelentés szerint csak 4,000 forint jött be ós igy igazolva van akkori állitásom, hogy a minister urak a kívánt pénzösszegek megszava­zása előtt mindenféle jó reményekkel biztatják a képviselőházat : legalább tudnunk kell, hogy mire költötték el a sok pénzt; azt kérdem : vajon a bécsi kiállítások költségei külön részletekben adattak be és vizsgáltattak mog az államszámvevőszék által? mert a jelentésből csak azt látom, hogy még tul­költség volt 17 frt, holott mind az érintett 4,000 írt és más igen furcsa forrásokból bejött pénzek ezen költségek fedezésére fordíttattak. Mihályi Péter előadó: Ami az utóbbi kérdést illeti: bátor vagyok megjegyezni, hogy itt a zárszámadásban a földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi ministerium kezelési eredményeinél talál­kozunk a bécsi világkiállításra fordított kiadással; azonban e rovat alatti kiadásra nézve a zárszá­madási eredmény szerint nem csak tulkiadás e rovatnál nem történt, de ellenkezőleg egy több ezerre rugó megtakarítás jelentkezik. Tulköltség tehát nem merült fel. Azonban méltóztatnak em­lékezni azok, kik a múlt országgyűlésen a tör­vényhozás tagjai voltak, hogy azon összegeken kivül, melyek e czimen a földmivelés-, ipar- ós kereskedelmi ministeri tárczánál engedélyeztettek, egyes más ministeri tárczák terhére szintén sza­vaztattak meg költségek, jelesül a pénzügyi tár­czánál. A bizottság már az 1872-ik évi zárszáma­dás tárgyalása alkalmával a bécsi világkiállítás czimén felmerült előkészületi költségeknél előfor­dult tulkiadásra nézve az eredeti számadások be­terjesztését megkívánta, — s a mennyiben a tul­kiadásökat igazoltaknak találta: azokra a jóváha­gyást hozta a t. képviselőháznak javaslatba.

Next

/
Thumbnails
Contents