Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-137

310 137. országos illés május 23. Í876. ha ez nem hiányzik, ugy van kasza és kapa s e mellett a „Krupp"-féle ágyuk minden előnye el­enj^észik ; — monda továbbá 3. miszerint vissza kellene állítani a megyék és városok régi jogait, az igazságügyi ministeriumot eltörölni; mert hisz az ugy is csak azon van, hogy a becsületes és igazságos embereket megbuktassa és tönkre tegye, a gazembereket pedig felemelje és boldogítsa: 4. megsérté még ezenkívül a városi hatóságot és a legkésőbb Buda-Pesten volt azon küldöttség tagjait, kik a Félegyházától Szentesig kiépíteni czélzott vasúti ügybeni értekezletre felmentek, ugyanis igy szólott: „azt gondolják tisztelt vá­lasztó-polgártársaim, hogy azon küldöttség a vasút ügyében járt Budapesten ? ne higyjék; hisz ezek, a ti érdekeitek ellen ós az én kiadatásom előmoz­dítása tekintetéből voltak oda fenn — a ti pénze­teken. — Amidőn tehát Csatár Zsigmond ország­gyűlési képviselő beszédének néhány passusát tekintetes alispán ur tudomására juttatni szeren­csém van, egyidejűleg fájdalommal vagyok kény­telen jelezni, miszerint a napi eseményekből az tapasztaltatik, hogy ezen párt, mely nemcsak a csongrádi uri osztály tönkretételén működik; ha­nem a fenálló törvények ellenes lazítással is fog­lalkozik : — annyira tömör és szilárd, hogy csakis néhány meggondolatlan és magát ismeretlennek nyilvánító egyének által elejtett nyilatkozatok foly­tán hallani, miszerint ha Csatárt — kinek a men­telmi joga felfüggesztetctt s igy a vizsgálat alkal­mával le is tartóztatható — esetleg elesukják; 5. „akkor a helybeli urakat mind legyilkolják", mind ezek figyelembevétele mellett tudva azt, hogy ezen lázitó főczinkosa 6. Sohlya Antal, már az 1848—49. szabadságharcz alatt is praedicatum kinyerhetése czéljából az osztrák hadseregbeli tisz­teket melegen pártolva takargatta és a honvédeket pedig elárulva szövetkezett az ellentáborbeliekkel: — igen könnyen feltehető ez idő szerint is. hogy ugy Csatár, mint a hozzá méltó jellemvonással bíró Sohlya Antal egy titkos szövetkezés folytán hazánk legtisztább egét beborusitandó, forradalmi eszmékre gondolva, alkotmányunk megbuktatására czéloznak, mely hitemben azon általuk tett felhí­vás is megerősít, mely szerint Csatár Zsigmond a fenjelzett napon tartott beszédje alkalmával fel­hívta az őt nagy számmal környező közönséget: miszerint ittléte alkalmával egy „függetlenségi" kört szándékszik alakítani, mely mint a napfény az egész alföldre szétszórja sugarait és a győzel­met biztositandja részünkre, amidőn tehát mind ezeket tekintetes alispán urnák további sürgős intézkedés tekintetéből bejelenteni sietek, egyide­jűleg el nem mulaszthatom nem jelezni: miszerint a helybeli magyar királyi járásbíróság hallva az esetet, még az nap estve a ninélt. m. királyi igaz­ságügyministeriumot táviratilag értesítette. Csongrád 1875. deez. 28. Csemegi Antal s. k. polgármester. 1792. K~iül876 Csatár Zsigmond ellen a Csongrádon, múlt évi decz. 24-én elkövetett büntetésre méltó cselekvény tár­gyában kelt előnyomozati iratok a királyi főügyész ur ő méltósága által folyó évi márczius 14-éről 2481. szám alatt ezen királyi ügyészséghez leküldetvén, ezen előnyomozati iratok azon inditványnyal tétet­nek át a tekintetes pestvidéki kir. törvényszék fenyitő­osztályához, hogy a mennyiben Csatár Zsigmond ellen már más büntettek iránt vizsgálat van folya­matban : — ezen előnyomozati iratok a folyamat­ban lévőkhöz csatoltassanak ós a szükséges elő­nyomozás vagy vizsgálat ezen büntetésre méltó eselekvónyre nézve is kiterjesztessék ; — előzőleg azonban, vádlott Csatár Zsigmond, országgyűlési képviselő immuiiitási jogának felfüggesztése iránt, ezen vádra nézve is a képviselőház felhívandó. Budapest, 1876, márczius 22-én. Tutschner, kir. ügyész. A pestvidéki királyi törvényszék tekintetes büntető-osztályának Budapesten. Hátirat. -g-jg 7 y- Végzés. Minthogy Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő ellen, ezen kir. törvényszéknél — egyéb büntettek miatt —- több rendbeli elővizsgálatok vannak folyamatban: a bírói illetőség ezen fennforgó vádra nézve is megálla­píttatik s ennek folytán a magyar országgyűlés képviselőháza — Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérdé­sében hozandó határozat végett — az összes iratok áttétele mellett megkerestetni rendeltetik. — Kelt Budapesten, a pestvidéki királyi törvényszék mint büntető-bíróságnak 1876. évi márczius 31-én tar­tott üléséből. Toldy József, aljegyző. Másolat. Tanuvallomási jegyzőkönyv. Felvé­tetett Csongrádon, a királyi járásbíróság által, 1876. évi januárius hó 4-én. Általános kérdések: 1. Hogy hívják? stb., ifjú Faragó Mihály, 24 éves, született Csongrádon, róm. katholikus, nős, gyer­mekes, földbirtokos-gazdálkodó, lakik Csongrádon, fogva, büntetve még nem volt. — Különös kér­désekre: 1. Jelen volt-e ön Csatár Zsigmondnak Csongrádon, 1875. évi deczember 26-án a néphez tartott beszédén'? A legkezdetén nem voltam jelen, de nem sokat mondhatott még el, mikor odaértem. 2. Adja ön elő, a mit hallott s különösen mon­dott-e olyanokat, melyek valamely törvényes ható­ság vagy ennek közegei ellen lazítást, izgatást foglalnának magokban. A beszéd egyátalában na­gyon izgató, lázitó volt s elég lett volna tőle egy szó, hogy a hallgató nép fellázadjon s az itteni elöljárókat, urakat megtámadja s felkonczolja. Különösen beszélt az országos költségvetésről; hogy a kormány az adót emelteti, kölcsönt vesz fel : azonfelül az államjavakból is 10 millió értéknyit el akar adni. Pedig ha az ő és pártja javaslatai elfogadtattak volna : minderre nem volna

Next

/
Thumbnails
Contents