Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-137

137. országos ülés május 23. 1876. 31 szükség. Előadta javaslatait is, nevezetesen javasolta: hogy a katonaságnál egy századból csak 30 ember legyen tényleges szolgálatban: hogy ezzel nemcsak az lenne elérve, hogy szerette gyermekeik szüleik karjai alá hazajönnének, hanem nyerne az ország is, kevesebb lenne a napszám és több a munkáskéz, azonfelül a katona-tartás hetenként, hónaponként kevesebbe kerülne s évenkint 40 millió forint takaríttatnék meg. Javasolta, hogy a tisztviselők fizetéseiből bizonyos perczent levonassék. Nagy sajnálattal panaszolta, hogy e javaslatait ki nem vihette, hogy pártja igen csekély. Továbbá rosszalotta az Örkényi puszta megvételét, hogy olyan puszta homok-földért, mely szakértők által 70—80 írtnál többre nem becsültetik: holdankint Í45 frtot adtak. A vármegyék és városokról szólva: azokat régi jogaikba visszaállíttatni kívánná, az igazságügyministeriumot pedig eltörülni; mert ez a mellett, hogy mindig az igazság elnyomásán s a gonoszok palástolásán működik, sokba is kerül s azt mind oda lehetne fordítani a deficzit fedezésére s nem lenne szükség kölcsönvételre s állami javak eladására. — Ebből folyólag felemlítő, hogy itt helyben a városnál is sokat lehetne megtakarítani, ha oly elöljárók volnának, kik a nép által, kivánatához képest választatnának. Ingerülten fenyegetett a városháza felé, becsmérelve különösen a polgármestert, hogy az a pudli mellől elszaladt. Felemiitette, hogy az elöljárók mennyit költenek: a vasúti küldöttség is felment Pestre, de nem a közönség dolga után látott, hanem ő ellene áskálódott. Mert neki mind ellenségei; de az Isten őtet mint igazat és ártatlant nem hagyja, ő is lehet még olyan helyzetben, hogy mindenik felett áll. Jézust is megfeszítették s azért mégis győzedelmeskedett. Belehozta beszédébe — bár ugyan meg nem nevezte — Osemegi Károly urat is, hogy ehhez jár fel a testvére, az itteni polgármester, hogy ezzel együtt ellene működhessenek. Szólt arról is, hogy mire volna szükségCsongrádon is, hogy nevezetesen: a Tiszát kellene sarkantyúzni, a regálét megváltani stb. — Felolvasásjóváhagyás után aláíratott. K. m. f. ifj. Faragó Mihály s. k.,Korogy Sándor s. k.,kir. albiró. — Láttam: Muskó Sándor s. k.,kir. ügyész. (Mozgás, felkiáltások: szavazzunk!) Másolat. Tanuvallomási jegyzőkönyv. Felvétetett Csongrádon, a királyi járásbíróság által, 1876. évi január hó 4-én. Altalános kérdések: 1. Hogy hívják? stb. Praznovszky Sándor, 33 éves, született Orosházán,- római katholikus, nős, gyermekes, városi hivatalnok, polgármesteri fogalmazó Csongrádon, fogva, büntetve nem volt még. — Különös kérdésekre: 1. Jelen volt-e ön Csatár Zsigmondnak Csongrádon, 1875. évi deczember 26-án, a néphez tartott beszédén? A városházánál, a polgármesteri szobában, kinyitott ablak mellett hallgattam. 2. A beszédben fordult-e elő oly nyilatkozat, mely valamely hatóság, felsőbbség ellen izgatást vagy rágalmat képezne s általában mit vett ön ki a beszéd czéljául s mit tart abból kiemeleudőnek? Félkilencz órakor felállott a templom melletti publikáló kőre. Beszéde kezdetén előadta, hogy ígéretéhez képest, számot ad sáfárkodásáról. Jelen volt — úgymond — az országgyűlés megnyitásán, a hol a király ő Felsége előadta az ország szorult helyzetét s felhívta a képviselőket s átalában a kormányt ós országgyűlést, hogy szigorúan gazdálkodjanak s takarékoskodjanak. E helyett azonban — úgymond — mit tesz a kormány?! 8 millióval emelte az adót, 10 millió értékű államjavakat eladtak s 80 millió aranyforintot felvettek kölcsön, hogy jobban gazdálkodhassanak s palotákat építhessenek. Ezek helyett én ajánlottam, hogy a katonaság létszáma minden századnál leszállittatnék 25-re, mely által nagy megtakarítást érnénk el és sok szegény anya visszanyerné szerette gyermekét. Vagy pedig minden 600 forinton felüli fizetésből 30% vonassék le a hivatalnokoktól, ezen indítványom azonban azért nem talált viszhangra: mert a minister urak fizetése akkor 7000 forintra leapadt volna. Javasoltain továbbá, hogy a megyék ós városok régi jogaikat kapják meg; eltörültetném az igazságügyministeriumot, mert ugy is csak azért van, hogy a becsületes embereket elnyomja és tönkre tegye; a gazembereket pedig felemelje és elősegítse. Itt van egy egyén, (e közben a városháza felé fenyegetett) kit ti fizettek és ennek egy testvére, ki szintén e város fia és nem tudom mi utón jutott a kormányhoz oly közel, csakhogy mindketten az én megbuktatásomon munkálkodnak, Czéljukat nem érendik azonban el: mert létezik egy igazságos bíró, ki az ártatlanokat és igazakat pártfogolja. Szólott az Örkényi puszta megvásárlásáról, hogy ott sivány homok-földet vettek meg drága pénzért, holott nem ér többet 25 forintnál holdja, hogy a pénz egyrésze kiknek a zsebébe ment, azt képzelni lehet. Ugyancsak ez alkalommal felemlité az Uchatius-fóle ágyút, melyre nézve nagy lelkesedéssel mondta, hogyha a nép lelkesedve van, az ily ágyuk előnye teljesen elenyészik az egyszerű kasza, kapa igénybevétele mellett s íigyelmcztette egyidejűleg a választóit, hogy tömörödve tartsanak együtt s ez által a győzelem a jövőre nézve az ő részükön leend s ebből kifolyólag, hogy egy függetlenségi 48-as kört akar alakítani, mely mint a nap, az egész alföldre ki fogja árasztani sugarát, miért is a délutáni órákban beirathatás tekintetéből helybeli lakos, Túri Kis Pál házánál mentül számosabban megjelenjenek E czélra ő évenként 50 forinttal a lakbérhez járul. A városházára mutatva, még igy szólt: „Ez is a ti házatok s azon egyének, a kiket ti űzettek s most legközelebb is a vasút kiépithetése czéljából Pestre küldtetek, azt gondoljátok, hogy ez