Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

136. országos ülés ditványt tenni, ámbár maga az indítvány ellen nem lenne semmi kifogásom, de elkésett s ^ennól fogva kell hogy á szöveg megmaradjon. (Élénk ellenmondások a középen.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház/ Én részemről ugy tudom, hogy első kérdésül mindig feltétetik a közigazgatási bizottság szövegezése szerint a §. Nekem tehát semmi kifogásom az ellen, ha a t. ház is azon nézetben van, a melyben Hedry képviselő ur, hogy hiszen már elfogadtatott az 1. §., tehát nincs helye ujabb módosításnak; mert ha elfogadtatott: elfogadtatott a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, mert a házszabályok értelmében csak arra lehetett szavazni. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék ebben megnyugodni s menjünk tovább. (Helyeslés a középről) Kállay Béni: Bocsánatot kérek t. ház, de szerintem ez nem egészen áll, minthogy a kérdés épen ugy tétetett fel, hogy nem a közigazgatási bizottság szövegezése,

/ hanem a módositványok vétettek fel először. (Elénk ellenmondások.) Elnök: Felvilágosításul annyit mondhatok, hogy a szavazásnál minden egyes esetben a közigazgatási bizottság szövegét tettein föl kérdésül. . De ha az ember azon magyarázatot is akarja adni a mostani eljárásnak, melyet annak Hedry képviselő ur adott: akkor sem áll csekély felfogásom szerint az ő nézete, mert az első §-t, a ministeri előterjesztés szerinti 1. §-t a közigazgatási bizottság semmiben sem változtatta; hanem itt egy uj bekezdésről van a szó, melyet hozzá akar csatoltatni. Ha tehát azon a nyomon akarunk haladni, melyet Hedry képviselő ur kijelöl: akkor is rendben van erre a hozzátételre a szavazás; mert az uj bekezdés, melyet a központi bizottság javasol, uj szavazás tárgyát képezi; hanem egyszerűen is el lehet a dolgot intézni az által, ha kérdésül fogom feltenni, hogy a központi bizottságnak a tárgyalás kezdetén felolvasottnak vett javaslata szerint méltóztatnak-e az 1. §-t egészben elfogadni? Várady Gábor: T. ház! Én nem tudom, szükséges-e az elnök ur által feltett kérdésre szavazni, mert ugy vagyok meggyőződve, miként Hedry képviselő ur mondotta, hogy a szavazás megtörtónt. Azon városokra nézve, melyek iránt észrevétel nem tétetett, módositvány nem nyújtatott be, ugy sem lehetett szavazás tárgya a szövegezés; mert, hogy észrevétel nem tétetett, azt annak jeléül kellett venni, hogy az egész ház elfogadta. (Közbeszólás a szélső baloldalon: Nem áll.) Azokra nézve pedig, melyek iránt módositvány adatott be, kitüzetvén a kérdés a t. elnök ur által, hogy elfogadja-e a ház a közigazgatási bizottság javaslatát, május 22. 1876. 293 a ház többsége megszavazta azt; tehát nézetem szerint az egész szakasz sorsa eldőlt ós én nem látom szükségét annak, hogy e §. újra szavazás alá bocsáttassék. Gulner Gyula előadó: Engedje meg a t. ház, hogy elébb tett felszólalásomat indokolhassam. Sokszor megtörténik, hogy a törvényjavaslat oly módosításokat szenved a bizottságban, hogy a bizottság egészen uj szerkezetben adja a ház elé; ily esetben áll mit Hedry Ernő képviselő ur felhozott, hogy akkor történik a szavazás azon szövegre, mely a tárgyalás substratumát képezi. Ez esetben nem áll az ; mert a törvényjavaslat eredeti szerkezete, a mint a minister által beadatott, képezi a tárgyalás substratumát ós a bizottságjelentésében foglaltak, csak mint módositványok jönnek be. És hivatkozom a t. házra ugy a költségvetési tárgyalásoknál, mint minden más alkalomkor, valahányszor a tárgyalás alapjául a kormány által beadott törvényjavaslat szolgált: az illető előadó, lett légyen az akár központi, akár bizottsági, — az egyes szakaszoknál hozta javaslatba az illető bizottság módosítását. Madarász József : Engedelmet kérek t. ház, nekem észrevételem van azokra, a miket Várady képviselő ur előadott. Én megismerem, hogy a ház elhatározta az első §-nak pontonkénti szavazás alá bocsátását, mindazokra nézve, a melyekre módositvány adatott be, ha azok szerint elvettetett a módosítást, elfogadta az első §-nak mindazon pontjait, a melyekre módosítás adatott be. E tekintetben eltér véleményem; okvetlenül szavazás alá bocsátandók még az első §-nak mindazon többi részei is, a melyekre módosítások nem adattak be. Arra, hogy minden szó ellenében módosítást adjunk be vagy ne adjunk be: arra nem vagyunk kötelezve; de a mellett nem vagyunk kötelezve arra sem, hogy az első §. minden pontját elfogadjuk, vagyis ellene ne szavazzunk. Én megismerem, hogy annyira zajban folynak tanácskozásaink, — bocsánatot kérek, hogy igy kell magamat kifejeznem, — hogy a t. elnök ur sokszor maga sem hallja a szónokot. Mi itt néhány barátommal kértük az elnök urat, hogy legyen szives szavazás alá bocsátani a módosítások elvetése által el nem fogadott pontokat. Az elnök ur meglehet nem hallotta ezen óhajtásunkat, de mi kifejeztük azt, hogy óhajtjuk. Ha azt kívánja a ház, hogy minden szó ellen módosítást adjunk be:> akkor a tárgyalás igen hosszura nyúlik. Kérem tehát a t. házat, legyen szives a szavazást kitűzni, ne csak a módosítások ellenében elfogadott városokra nézve, hanem legyen szives kitűzni valamennyire nézve, mert én legalább részemről nem hallottam, hogy az első