Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

294 136. országos ülés május 22. 1876. szakasz egészen ugy, a mint előterjesztetett, el lett volna fogadva. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csakugyan nem csudálkozom, hogy nem értjük egymást, mert valóban alig lehet hallani, hogy ha kissé nagyobb távolságra van a szónok ; de én megkísérlem, hogy értsük meg egymást. Én részemről abban a nézetben vagyok magam is, hogy az első §-nak 2, bekezdésére nézve, melyet a közigazgatási bizottság javasol, még szavazásnak van helye. Ez volt nézete a t. elnök urnák is. Én csak az ellen szólaltam fel, hogy Hedry Ernő képviselő ur abból, hogy ezen második bekezdésről még szó nem volt, hanem azt mondja, hogy az egész első §. elfogadtatott: azt következteti, hogy ezen második bekezdés szóba sem jöhet. És ez az. a mi nem áll; mert habár a közigazgatási bizottság, nem lóvén sok változtatása a javaslaton, azt nem nyomatta is újra; szabályaink tiszta értelme szerint a tárgyalásnak alapját nem a ministeri eredeti beterjesztés, hanem a közigazgatási bizottság beterjesztése képezi (Helyeslése) Ha tehát a t. ház azt mondaná, hogy már elfogadtatott az 1. § minden részeiben, — mint ezt Hedry képviselő ur monda: — akkor ez nem azt teszi, hogy azon 2. bekezdés már elesett, hanem azt, hogy az már el van fogadva. Egyébiránt leghelyesebb mindenesetre azon 2. bekezdésre szavazni s azon tul esni. (Helyeslés.) Tisza László : Az ellen senkinek sincs ellenvetése, hogy helyesebb a második bekezdésre szavazni; ez a dolog természetéből következik. De bocsánatot kérek, fel kell szólalnom Madarász t. képviselőtársam nyilatkozata ellen; mert igenis, miután az ellenvélemények folytán az egyes megtámadott városokra nézve a szavazás megtörtént: tisztán feltette külön az elnök ur, hogy egészben a többire nézve is elfogadjuk-e az első §. első alineáját. (Ellenmondás a széh'ó baloldalon.)Ha nem hallották, arról . . . (Zajos ellenmondás a szélső balon.) Csanády Sándor: Meglehet, hogy Tisza László képviselő ur méltóztatott hallani az elnöki kijelentést ily értelemben; azonban én kinyilatkoztatom egész őszinteséggel, hogy azt nem hallottam. Legyen szabad tehát az elnök urat felkérnem, nyilatkoztassa ki: történjék-e kérdés vagy nem ? (Helyeslés.) Elnök: Azt a kérdést, t. ház, meg kell vallanom, nem tettem. Én a kérdést így óhajtom feltenni; Elfogadja-e a t. ház az 1. §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint? (Helyeslés.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak azok, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Az 1. §. a közigazgatási bizottság szövegezése szerint fogadtatott el s így azon hozzátétellel együtt, melyet a közigazgatási bizottság második bekezdésként ajánlott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2. és 3. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. %-t.) Molnár Antal: Az administratió javításának valódi érdekében és a beolvasztásra kijelölt városok igazi megnyugtatása szempontjából vagyok bátor e szakaszhoz egy módositványt nyújtani be. A módositványt azt czélozza, hogy e §. b) pontjába idézett szakaszok közé vétessék föl az 1871. évi XVIH. törvényczikk 116. és 129. §§-ainak idézése ; vagyis más szóval, mondassék ki, hogy a költségvetés megállapítása és a mi ezzel szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban áll, a számadások fölülvizsgálása, ne azon megyék hatáskörébe adassék, melyekbe a városok beolvasztatnak, hanem tartassék továbbra is ugy, mint eddig volt, az állam központi kormányának, illetőleg a belügyministernek hatáskörében. T. ház! azt gondolom, hogy nincs miért hosszasabban indokolnom ez indítványt. Mert a ki csak egy pillantást vet azon zilált anyagi helyzetre, melybe a megyei fölügyelet alatt álló rendezett tanácsú városok jutottak; a pri azt akarja, hogy a minister, a központi kormány egész erélylyel ügyelhessen fel. az egyes városok vagyonának kezelésére; a ki azt akarja, hogy necsak holt betű maradjon a városok vagyonára nézve a jelen törvényjavaslat 2-ik §-ában már kimondott azon intézkedés, hogy e vagyon érintetlenül marad : az nem akarhatja, hogy a minister hozzájárulása nélkül ne lehessen elidegenitni például csak néhány frtot érő ingatlant; ellenben másfelől az, a mi ennél sokkal fontosabb, a több mint százezerre menő városi jövedelem feletti fölügyelete ne a minister, hanem a megye fölügyelete, alá helyeztessék. Én t. ház, tudom egyéni tapasztalásból, hogy e módositvány elfogadása az illető városokra valóban megnyugtató hatást gyakorolna és föl kell tennem, hogy magának a központi kormánynak, magának a ministernek sem lehet érdekében, hogy a városok vagyona fölött ne a kellő felügyelet gyakoroltassák. Én mindezeknél fogva ismételve kérem, hogy a városokra nézve maradjon fen az eddigi gyakorlat. Azt czélozza indítványom,„melynek elfogadását tisztelettel ajánlom a ház figyelmébe. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa) A 4. §. b. pontjában idézett §§-ok közé vétessék föl az 1871. évi XVIII. törvényczikk 116. és 129. §§-ainak idézése. Gulner Gyula előadó: Én részemről a t. képviselő ur által beadott módositványt nem tartom elfogadhatónak; nem tartom elfogadhatónak azért: mert az ellene mond az egész törvényja-