Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

136. országos ülés május 22. 1876. 289 viszonyaiknál fogva arra, hogy az azokhoz támasztott igényeknek megfelelhessenek, nem alkalmasak, vagy a melyekkel szemben az országos érdek, az administratió javításának érdeke kívánja, hogy a megyékkel egyesittessenek; és ha látom, hogy a kihagyatni kivánt városok közül vannak 3000, vannak 4—5—6000 lakossal biró és vannak valósággal egészen kicsiny, sem anyagilag, sem semmi tekintetben arra, hogy megmaradjanak, nem képesített városok: akkor részemről azt hiszem, hogy ezen módositványok elfogadása által, mégis maga ezen javaslatnak alapelve döntetnék meg; mert ez épen arra van irányozva, hogy az oly városok olvasztassanak a megyékbe, a melyeknek külön meghagyása népességi ós ezzel kapcsolatos viszonyoknál fogva átalános, országos, közigazgatási érdekben nem fekhetik. Es én merem védeni e tekintetben a javaslatnak 1. §-át; bár nem tagadható és megvallom, az ón kimutatásom is abban némi hibát követ el, hogy ugy látszik, mintha mindazon városok közül Bészterczebanya város volna az, a mely nem helyesen jön a kihagyandók sorába, miután népessége ezen kimutatás szerint megközelíti a 12.000-ret, — mások állítása szerint néhány százzal meg is haladja, — és vagyoni és intolloctualis viszonyai is minden esetre tekintetbe vehetők. Azonban ón Beszterczebányát azon városok közé soroztam azért, mert tudomásom volt róla, hogy habár a népszámlálás az egész 11.700 lelket Beszterczebánya városához számítja; de Beszterczebánya városának magának népessége a 6000-et sem üti meg; és ha valakinek eziránt kétsége vari: én azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy meggy őződtethetem. Csak pár hete aimak, hogy Beszterczebánya városa kimutatván, hogy Beszterczebánya lakossága valóban csak 5950 lelket számlál, a pónzügyministerhez folyamodott, hogy a házadó tekintetében, miután nem 9000 lakossággal, hanem 5900 lakossal bír: alsóbb fokozatba helyeztessék. (Derültség.) És többet mondok; ugy vagyok értesülve, hogy sikerülvén ezt a városnak ki is mutatni: a pénzügyminister a városnak ezen igazságos követelését teljesítette is. Nem oly alap nélkül, nem kellő megfontolás ós tájékozás nélkül készült tehát ezen 1. §., a melyet, ismétlem, fentartatni kérek 'ós óhajtok: mert valósággal azt mondani, hogy indokolt az egyes városok kihagyása; de hogy azután ezt mint Bujanovics képviselőtársam indítványában is van, alig 3—4—6000 lélekkel biró kis faluknak is követelik, a jó isten tudja, micsoda szempontból, valóban el nem fogadható. Csak a határozati javaslatokra nézve akarok még szólani. Igazában úgynevezett határozati javaslat csak egy van, a Tarnóczy Gusztáv képviselő uré; de én megvallom, a t. előadó úrral tökéletesen egyetértek abban, hogy azon inditKÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. vény, hogy a törvényjavaslat a bizottsághoz viszszautasittassók, ha nem is volt szerintem elfogadható : de jogosultsággal bírt az átalános tárgyalás alkalmával; mert az más szóval nem tesz egyebet, mint nem fogadni el a javaslatot és kívánni, hogy az dolgoztassók át; de a részletes vita alkalmából visszautasítani a javaslatot — mert hiszen abban nem tehetünk illasiót magunknak, az 1. §-t visszautasitani annyi, mint az egészet visszautasítani: — annak már a mostani stádiumban helye nem lehet. Én tehát azt nem fogadhatom el. A Miklós Gyula képviselő ur indítványa pedig határozott elleninditvány. Én megvallom, bár nem hibáztatásul mondom, csak csodálkozom azon, hogy a t. képviselő ur akár a közigazgatási bizottságban nem tette meg ezen elleninditványt, akár az átalános tárgyalás folyama alatt. Mert ha valaki ezen törvényjavaslatot, a melynek indokolása ép ugy, mint tartalma épen azt mondja, hogy nem kell tovább menni, mint a mennyi a közigazgatás ezéljaiból okvetlenül szükséges, egyszer elfogadta: akkor azután nem állhat elő azzal, hogy én elfogadom a törvényjavaslat alapeszméjét, de kérem valamennyi várost Budapest kivételével abba fölvétetni. És igy ez nem is módosítása az 1. §-nak, ez szerintem egy határozott elleninditvány, a melyet, kimondom egész őszinteséggel, elfogadhat az, a ki azt akarja, hogy az egész törvényjavaslat elvettessék és a ki, mert azt az átalános vitánál nem tehette, most kerülő utón akarja elérni; de a ki bona fide azt elfogadta: az nem szavazhat most e módositványra. (Helyeslés.) Mindezek folytán kérem az 1. §-t minden kihagyás vagy pótlás nélkül, ugy a mint van, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Tarnőezy Gusztáv képviselő ur kíván szólani. Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Szavaimnak némi sajnos félreértése miatt vagyok kénytelen fölszólalni; mert ugy látom, hogy az igen t. minislerelnök ur, mint a t. előadó ur is ugy értették előadásomat, mintha én az egész javaslatot akartam volna visszaküldeni: én pedig az egész javaslat irányát mindenütt helyeslem; csupán ezen 1. §-t kívántam visszaküldeni a bizottsághoz tanulmányozás végett. Elnök: A vita be lóvén fejezve, a szavazás rendjére nézve kívánok a t. ház elé javaslatot terjeszteni. (Halljuk!) Azt gondolom t. ház, legelőször is Tarnóczy Gusztáv képviselő ur azon indítványa kerül szavazás alá, mely az 1. §-t ismét a közigazgatási bizottsághoz kívánja visszautasítani. Nézetem szerint azután Miklós Gyula képviselő urnák elleninditványa jönne szavazás alá és ha az el nem fogadtatik: akkor azt 37