Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-136
290 1S6 « országos ülés május 22. 1876. gondolom, azon sorrendben, a mint az egyes városokra nézve a' képviselő urak által módositványaik beadattak: egyenként szükséges azokat a t. ház előtt szavazás alá bocsátani. (Ellentmondások). Én a szavazás rendjére nézve véleményemet előterjesztettem, méltóztassanak hozzá szólani. Csernátony Lajos: T. ház! Én nem tudom, hogy inéltóztatik-e a t. elnök ur valami alapot találni a házszabályok valamely részében arra. hogy ne a szerkezet bocsáttassák először szavazás alá; vagy pedig az előbbi szokás hozza azt magával, hogy a szerkezet egyátalában ne csak akkor bocsáttassák szavazás alá: ha a beadott indítványok egyenként mind elestek? Azt hiszem, hogy mind a szokás, mind pedig a házszabályok azt hozzák magukkal, hogy első szavazás alá a szerkezet bocsátandó és ha a szerkezet elragadtatik: akkor a módosítások elesnek, vagy némelyek nem esnek el, a szerint a mint természetek hozza magával. De nézetem szerint legczélszerűbb eljárás, ha először a szerkezet bocsáttatik szavazás alá. Tisza Kálmán ministerelnök: Én t. ház, nem ahhoz akarok szólani, hogy előbb a szerkezet, vagy előbb az indítványok fölött történjék a szavazás; én megnyugszom abban is, a mint a t. elnök ur kívánja a szavazást megejteni; hanem egyet minden esetre bátor vagyok kérni, és ez már csakugyan a gyakorlat szerint is szokásos dolog: ha ugyanis egy szakasznak némely pontjai ellen vannak módositványok, akkor azon §. pontonként szokott szavazás alá bocsáttatni. Itt pedig ezen §-nak több pontja irányában, mert utoljára is mindenik város külön pontot képez, (Helyeslés.) adattak be módositványok, és igy szükséges a szavazást pontonként megejteni. (Helyeslés ) Elnök: Nekem arra nézve van felvilágosi; tásom, amit Csernatony képviselő ur mondott. 0 azon akad fen, hogy nem a szokás és szabály szerint kívánom a szerkezetet szavazásra kitűzni. Meglehet, hogy hibásan magyaráztam ki magamat. De akkor is, ha az egyes városokra nézve tett indítványok szavazásra tétetnek fel: a kérdés nem lehet más, mint az, hogy ezen városra nézve elfogadtatik-e a közigazgatási bizottság javaslata. és igy a szavazásra a kérdés mindig a közigazgatási bizottság javaslata szerint tétetik fel. Meglehet hogy hibásan magyaráztam ki magamat; hanem annyi eddig mindig állott, hogy mikor egy bizonyos §-nak több részei vannak, at. ház, hogy minden képviselő igennel vagy nemmel szavazhasson, mindig pontonként méltóztatott azt szavazni. Szilágyi Dezső: Én azt hiszem, hogy a jelen szakasz fölötti szavazásnál tökéletesen kielégítő azon mód, hogy először a szerkezet vétessék szavazás alá. Ha a szerkezet elfogadtatik: ezzel minden egyes módositvány el van vetve. Ha a szerkezet el nem fogadtatnék: abban az esetben megvallom, hogy nem a pontonkinti szavazást tartom helyesnek; hanem az előterjesztett indítványok feletti szavazást. De azon indítványokat én részemről nem azon sorrendben bocsátanám szavazás alá, a melyben beadattak, mert ezen indítványok kétfélék. Vannak olyanok, melyek több várost kapcsolnak eggyüvé, r vannak ismét, melyek csak egy várost illetnek. Én tehát azon indítványokat bocsátanám előre, melyek több várost kapcsolnak eggyüvó, és pedig előre bocsátanám ezeket azért, mert épen én ismerek egy indítványt, mely több várost kapcsol eggyüvé, a melyben előforduló összekapcsolt városokra azonkívül még egyenként külön indítvány is tétetett. Már most ha sorrendben vesszük szavazás alá az indítványokat: furcsa dolog származik abból, hogy például egyenként elvettetett; de másokkal kapocslatban újra szavazás alá bocsáttatik valamely városra nézve beadott indítvány és akkor esetleg elfogadtatik. Én tehát a sorrendre nézve azt tartom leghelyesebbnek, ha elébb a több városra vonatkozó indítványok, azután az egyes városokra vonatkozók vétetnek szavazás alá. Tisza Kálmán ministerelnök: A szavazásra nézve fődolog, hogy mint a t. elnök ur mondotta, mindenki igennel, vagy nemmel szavazhasson. Ha feltétetik az 1-ső §,-maga egészében: akkor az, a kinek vagy az egész nem kell, vagy az, kinek az egész ugy mint van, elfogadhatónak tetszik: tud szavazni; de a ki az abban foglalt 47 város közül egyet kivan kihagyatni, vagy aki a 47 közül 40-re igennel, 7-re pedig nemmel kívánna szavazni: az nem tud szavazni. Mert ha az egész szakasz feltétetvén, egyszerre elfogadtatik: akkor ezen módositványok elestek ; ellenben, ha az egész szerkezet egyszerre elvettetik: akkor nemcsak azaz— egy — kettő, mit ő akar elvettetni, esik el, hanem valamennyi. Tehát hogy a szavazás mindenkinek lehetővé tétessek: okvetlen szükséges, hogy a szavazás, pontonként történjék. (Helyeslés a középen.) Elnök: Elmondom újra nézetemet a szavazás iránt. Elsőben is, a mint említem, Tarnóczy Gusztáv képviselő urnák visszautasító indítványát szándékozom szavazás alá bocsátani; másodszor pedig Miklós Gyula képviselő urnák azon elleninditványát, a mely az egész első §. ellen van irányozva. Azért gondolom, hogy ezen elleninditványt kell második helyen a szavazásra kitűzni; mert ha ezen elleninditványnál szavazásra az 1. §-t tűzöm ki ós ez ' elfogadtatik: akkor mindazon módositványok, melyek az egyes városokra vonatkoznak, ipso facto elesnek; pedig meglehet, hogy ha azon módositványok, melyek az egyes városokra vonatkoznak.
