Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

136 országos ülés május 22 1876. 281 pes oly közigazgatást föntartani, a milyennebeddig Szakolcza városa birt. Szakolcza városa évenként néhány ezer megtakarítást is tett. Továbbá ezen város, mint önálló törvényha­tóság a ministeriummal egyenes érintkezése által, (Zaj.) — mondom a ministeriummal egyenes össze­köttetése által a közigazgatásában előfordult hiá­nyokat igen könnyen orvosolhatta; mig a megye közvetítése mellett, sokkal hosszabb utat kell tenni, s ezen hosszabb ut által a közvetlenség ereje és előnye fogy. Tudom én azt, hogy a városok gyámság alól szintén nem menthetők föl; — hanem, hogy rajok nézve az egyenes ministeri gyámság kedvezőbb volt, mint az alispáni vagy megyei gyámság : (Zaj.) az természetes; mert a megye nem bir oly finom érzékkel a jó közigazgatás iránt, mint az ezt meg­szokott város. A megyékben még nemrég majdnem nomád közigazgatás létezett. Irányi t. képviselőtársam, midőn azt indokolta, hogy a városok bekebelezendők a megyékbe : egyik érvül használta, hogy a megyében atyafiság, só­gorság, komaság uralkodik. Hogy ha ez igy áll: akkor csodálkoznom kell, — sajnálom, hogy nincs itt a képviselő ur, — hogy ezen állítása mellett in­dokul vehette fel, mert az ellenkezőleg arra lehetne indok, hogy igyekezzünk a városokat a bekebelez­tetéstől megmenteni. Azonkívül a városok közkor­mányzati közigazgatása ellen eddig nagyon kevés panasz merült fel, különösen Szakolcza városé ellen sem ez előtt, sem a mostani kormány alatt nem volt alkalom arra, hogy ezen közigazgatás a legkevésbé is kifogásoltathatnék: mig a megyei közigazgatás eddig valóban nagyon problematikus értékű volt, mit maga a törvényhozás is elismert, midőn a közigazgatási rendszer megváltoztatását látta szükségesnek. Hogy a megyei közigazgatás jövőre jobb lesz: remélni akarjuk; de még eddig nincs ugy, tehát csak experimentum, melyről a jövő fog ítéletet mondani. Szakolczát még végtelenül igazságtalanul sújtja azon körülmény, hogy nem fekszik a megye kö­zepén, a melybe bekebleztetnók, hanem attól épen a lehető legtávolabbra egészen Morvaország határ­szélén ; Morvaország határszélén pedig ugy, hogy Nyitrával leendő központjával semmiféle összeköt­tetésben nincs, ha csak nem akarjuk össszekötte­tésnek nevezni azt, hogy vasúton 16 óráig kény­telenek az odavaló lakosok utazni Morvaországon, Austrián, Pozsonyon át, hogy Nyitrára juthassanak; vagy pedig, ha kocsin kívánnak menni, akkor két erős napot kénytelenek kocsin tölteni, ez pedig rósz utaink mellett, néha majdnem lehetetlen. Eddigelé a város önmagát anyagilag tökéle­tesen függetlenül fentartotta; az államtól közigaz­gatásra soha egy krajczárt nem követelt, soha a város polgáraira egy krajczár községi pótlókot KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. nem vetett ki és igy ezen város saját erejéből tartotta fenn, magát és jó közigazgatását. Ezen város mint ez adatokból kitűnik: bátran az ország leggazdagabb városai közé számitható. Budapest fővárosa közigazgatásra eddig elé fejenként 14 frt-ot költött; költötte pedig e 14 frt-ot ugy, hogy ennek nagyrésze községi pótlókból került ki. Debreczen fejenként 12 frtot, ezt is csak községi pótlékok által szerezte. Szakolcza városa közigazgatási költségekre 11 frtot fizetett és Hód­Mező-Vásárhely, amely a javaslat szerint jövőre is megmarad törvényhatóságnak, nem költött töb­bet, mint 2 frtot fejenként; adóba is fejenként Szakolcza 6 frtot és egy törtet fizetett, ós Debre­czen is csak 6 írttal járult az országos adó alaphoz. Ez t. ház! előttem nem látszik igazságosnak és azért én a javaslat első §-ával, ugy amint meg­állapittatott, nem elégedhetem meg; hanem kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot a bizottsághoz visszaküldeni azon utasítással, mely határozati javaslatomban foglaltatik. Határozati javaslatom, következőleg hangzik. (Olvassa ) „Az első §. azon czólból utasittatik vissza a közigazgatási bizottsághoz, hogy tekintettel — nem csupán a lakosság számára, de mindazon körül­ményekre, melyek a jó közigazgatásnak feltételei, indokolva terjessze elénk azon városi törvény­hatóságok névsorát, melyek a törvényhatósági ön­kormányzatnak anyagi vagy szellemi feltételeit nél­külözik." Elnök: Méltóztassék a módositványt még egyszer meghallgatni. Wáchter Frigyes jegyző: (Újra felolvassa a módositványt.) Lehoczky György: T. ház! Én mindazok után, a mik itt a szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása alkalmából elmondottak, álláspontom jelzésére csak azt kívánom megjegyezni, hogy habár én is azok közé tartozom, kik a törvény­javaslat alapeszményét és azon czélját őszinte örömmel üdvözlik, hogy a közigazgatás egyszerü­sittessék, több nem életképes város megszüntetése ál­tal és hogy a központi kormány teendői kevesbüljenek s ez által az állam kiadásaiban, ha csak bizonyos fokig is. megtakarítás eszközöltessék; de nem tar­tózkodhatom annak kijelentésétől, hogy a törvény­javaslatban lefektetett elv szigorú alkalmazásával az egyes concrét esetekben nem tudok megegyezni. Mert azon vitás kérdés eldöntésére, hogy a fel­állított elvnek melyik törvényhatóság essék ál­dozatul: nem tarthatom kizárólag mérvadónak a népesség számát és én ezt szemben azon egyéb kellékekkel melyek egy életerős municipiumhoz szükségesek: csak másodrendű tekintetnek tartom, 36

Next

/
Thumbnails
Contents