Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

136 országos ülés május 22 1876. 281 pes oly közigazgatást föntartani, a milyennebeddig Szakolcza városa birt. Szakolcza városa évenként néhány ezer megtakarítást is tett. Továbbá ezen város, mint önálló törvényhatóság a ministeriummal egyenes érintkezése által, (Zaj.) — mondom a ministeriummal egyenes összeköttetése által a közigazgatásában előfordult hiányokat igen könnyen orvosolhatta; mig a megye közvetítése mellett, sokkal hosszabb utat kell tenni, s ezen hosszabb ut által a közvetlenség ereje és előnye fogy. Tudom én azt, hogy a városok gyámság alól szintén nem menthetők föl; — hanem, hogy rajok nézve az egyenes ministeri gyámság kedvezőbb volt, mint az alispáni vagy megyei gyámság : (Zaj.) az természetes; mert a megye nem bir oly finom érzékkel a jó közigazgatás iránt, mint az ezt megszokott város. A megyékben még nemrég majdnem nomád közigazgatás létezett. Irányi t. képviselőtársam, midőn azt indokolta, hogy a városok bekebelezendők a megyékbe : egyik érvül használta, hogy a megyében atyafiság, sógorság, komaság uralkodik. Hogy ha ez igy áll: akkor csodálkoznom kell, — sajnálom, hogy nincs itt a képviselő ur, — hogy ezen állítása mellett indokul vehette fel, mert az ellenkezőleg arra lehetne indok, hogy igyekezzünk a városokat a bekebeleztetéstől megmenteni. Azonkívül a városok közkormányzati közigazgatása ellen eddig nagyon kevés panasz merült fel, különösen Szakolcza városé ellen sem ez előtt, sem a mostani kormány alatt nem volt alkalom arra, hogy ezen közigazgatás a legkevésbé is kifogásoltathatnék: mig a megyei közigazgatás eddig valóban nagyon problematikus értékű volt, mit maga a törvényhozás is elismert, midőn a közigazgatási rendszer megváltoztatását látta szükségesnek. Hogy a megyei közigazgatás jövőre jobb lesz: remélni akarjuk; de még eddig nincs ugy, tehát csak experimentum, melyről a jövő fog ítéletet mondani. Szakolczát még végtelenül igazságtalanul sújtja azon körülmény, hogy nem fekszik a megye közepén, a melybe bekebleztetnók, hanem attól épen a lehető legtávolabbra egészen Morvaország határszélén ; Morvaország határszélén pedig ugy, hogy Nyitrával leendő központjával semmiféle összeköttetésben nincs, ha csak nem akarjuk össszeköttetésnek nevezni azt, hogy vasúton 16 óráig kénytelenek az odavaló lakosok utazni Morvaországon, Austrián, Pozsonyon át, hogy Nyitrára juthassanak; vagy pedig, ha kocsin kívánnak menni, akkor két erős napot kénytelenek kocsin tölteni, ez pedig rósz utaink mellett, néha majdnem lehetetlen. Eddigelé a város önmagát anyagilag tökéletesen függetlenül fentartotta; az államtól közigazgatásra soha egy krajczárt nem követelt, soha a város polgáraira egy krajczár községi pótlókot KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. nem vetett ki és igy ezen város saját erejéből tartotta fenn, magát és jó közigazgatását. Ezen város mint ez adatokból kitűnik: bátran az ország leggazdagabb városai közé számitható. Budapest fővárosa közigazgatásra eddig elé fejenként 14 frt-ot költött; költötte pedig e 14 frt-ot ugy, hogy ennek nagyrésze községi pótlókból került ki. Debreczen fejenként 12 frtot, ezt is csak községi pótlékok által szerezte. Szakolcza városa közigazgatási költségekre 11 frtot fizetett és HódMező-Vásárhely, amely a javaslat szerint jövőre is megmarad törvényhatóságnak, nem költött többet, mint 2 frtot fejenként; adóba is fejenként Szakolcza 6 frtot és egy törtet fizetett, ós Debreczen is csak 6 írttal járult az országos adó alaphoz. Ez t. ház! előttem nem látszik igazságosnak és azért én a javaslat első §-ával, ugy amint megállapittatott, nem elégedhetem meg; hanem kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot a bizottsághoz visszaküldeni azon utasítással, mely határozati javaslatomban foglaltatik. Határozati javaslatom, következőleg hangzik. (Olvassa ) „Az első §. azon czólból utasittatik vissza a közigazgatási bizottsághoz, hogy tekintettel — nem csupán a lakosság számára, de mindazon körülményekre, melyek a jó közigazgatásnak feltételei, indokolva terjessze elénk azon városi törvényhatóságok névsorát, melyek a törvényhatósági önkormányzatnak anyagi vagy szellemi feltételeit nélkülözik." Elnök: Méltóztassék a módositványt még egyszer meghallgatni. Wáchter Frigyes jegyző: (Újra felolvassa a módositványt.) Lehoczky György: T. ház! Én mindazok után, a mik itt a szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása alkalmából elmondottak, álláspontom jelzésére csak azt kívánom megjegyezni, hogy habár én is azok közé tartozom, kik a törvényjavaslat alapeszményét és azon czélját őszinte örömmel üdvözlik, hogy a közigazgatás egyszerüsittessék, több nem életképes város megszüntetése által és hogy a központi kormány teendői kevesbüljenek s ez által az állam kiadásaiban, ha csak bizonyos fokig is. megtakarítás eszközöltessék; de nem tartózkodhatom annak kijelentésétől, hogy a törvényjavaslatban lefektetett elv szigorú alkalmazásával az egyes concrét esetekben nem tudok megegyezni. Mert azon vitás kérdés eldöntésére, hogy a felállított elvnek melyik törvényhatóság essék áldozatul: nem tarthatom kizárólag mérvadónak a népesség számát és én ezt szemben azon egyéb kellékekkel melyek egy életerős municipiumhoz szükségesek: csak másodrendű tekintetnek tartom, 36