Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

280 136. országos illés májns 22. 187« közvetlensége ezen városra alkalmazva a törvényt teljesen meghiusítja, A megtakarítás szempontjából, t. ház, NagySzombat város bekeblezése által sem a központban, sem pedig N.-Szombat városában megtakarítás el nem éretik. A központban azért nem, mert miután a városok nem mind lesznek bekeblezve : a belügyministeriumban okvetlenül egy városi osztályt kell fentartani, amely osztálynak az által, hogy egy-két város — a mint az én kulcsom szerint indítványozva lesz — kihagyatik az első §-ból, nem lesz több teendője, mint eddig volt. A városban megtakarítás azért nem éretik el, mert N.-Szombat szabad királyi városa évi 102,000 forint tiszta jövedelemmel bírván : önmaga fedezi polgárainak teljes igénybe nem vételével törvényhatósági kiadásait ós ezáltal a legkisebb megtakarítás sem éretik el, sőt uj kiadások szüksége merül fel, a mennyiben a város ezentúl köteles lesz a központ költségeihez is hozzájárulni és a mennyiben azon utazgatások által, melyek szükségessé válnak, a polgárok tetemesen megterheltetnének. Azonfelül a város a megyei pandúrok eltartására kénytelen lesz tetemes összegeket áldozni, a nélkül, hogy az ő saját rendőrségének létszáma apasztható volna. Én tehát azon kulcsot vagyok bátor ajánlani a t. háznak, hogy a 12,000-néf kevesebb lakossal bíró városok azon esetben meghagyassanak mint önálló törvényhatóságok : ha 100.000 forint tiszta jövedelemmel bírnak. Ezen kulcs szerint két város esik ki az első §-ból: az első Beszterczebánya, a másik Nagy-Szombat. Beszterczebánya városának lesz okvetlenül a t. házban nálam illetékesebb ismertetője és miután egy harmadik igen fontos tényező e törvényjavaslatban az értelmiség momentuma és én Beszterczebányát e tekintetben nem ismerem: bátor vagyok N.-Szombatra szorítkozni és azt a t. háznak szives figyelmébe ajánlani. N.-Szombat városában az írni és olvasni tudók aránya tökéletesjen ugyanaz, mint a fővárosban. Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy N.-Szombatban egy nagy czukor-gyár van, mely 60,000 frt évi adót fizet; van továbbá egy takarókpénztár 1% millió évi betétellel és van egy hitel-intézet, mely máris nagy lendületet vett. Bátor vagyok továbbá figyelmeztetni a t. házat, hogy a vágvölgyi vasút kiépítése által, mely már nem sokára elkészül: négy irányban nyer ujabb összeköttetéseket a szomszéd-országokkal, Ausztria; Cseh-. Morvaország és Sziléziával és hogy a kőszénnek ez által való olcsóbbá tétele által a gyáripar N.-Szombatban még nagyobb lendületet fog venni és így N.-S&ombat az értelmiségnek oly fokán áll, hogy nem csak vagyoni és népesedési szempontból képes önálló törvényhatóságként fenállani, hanem értelmiség szempontjából is fenhagyatidó; sőt oly helyzetben van, hogyha eddig nem volna szabad királyi város: bátran lehetne, tekintettel arra, hogy ujabban is alkottatnak szabad királyi városok — mondom, bátran lehetne azzá tenni, nem hogy megfosszuk törvényhatósági minőségétől. Módositványom tehát a következő: {olvassa) „Módositvány a 200. számú törvényjavaslat 1-ső §-ához: ezen szakaszból ezen szó „Nagyszombat kihagyandó." (Atalános derültség.) Elnök: A módositvány még egyszer fel fog olvastatni. Wáchter Frigyes jegyző: (Újrafelolvassa Emimet Kornél móclositványát.) Tarnóczy Gusztáv: T. képviselőház! Hütetlen képviselője lennék Szakolcza városának; (Atalános derültség. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) ha nem (Halljuk! Halljuk! Derültség !) ha nem jajdulnék fel akkor: midőn Szakolcza városnak törvényhatósági joga lenne megszüntetendő ezen javaslat 1. §-a szerint. Az indokolásban benne van azon szó, miszerint a javaslat nem akar tulszigoru lenni; de én jobban szerettein volna az indokolásban látni több szigort ; de egyúttal azt is látni, miszerint ezen javaslat minden tekintetben igazságos. Midőn 12,000 lakosnak száma vétetett fel alapul: ugy hiszem, hogy nem volt a javaslat tökéletesen tekintettel az igazság szempontára. Ugyanezen indokolás azt mondja : (Zaj. Halljuk!) — bocsánatot kérek a t. háztól, ha talán hangos beszédem által netalán zavarom a társalgást. Ezen indokolásban egyúttal az is benfoglaltatik, hogy ezen városok nem igen fognak veszíteni a bekebelezés által. Ezen nézetben én részemről nem osztozom. Azzal vádoltatunk mi, kik ezen kisebb városok érdekében felszólalunk, hogy ezen városoknak leginkább ambitióját védjük. Ha igaz lenne az: akkor is azt hiszem, hogy nem az egyéni önző ambitiót, hanem a közügyek körüli versenygés nemes ambitióját védjük. Ezenkívül bátor vagyok kimondani azt, hogy ez érdekküzdelem. Mert ezeket azon veszély fenyegeti, hogy jó közigazgatás helyett roszabbat kapnak. Ezen városnak eddig mondhatnám kifogástalan közigazgatása van s ezen város ezen közigazgatását félti, félti akkor: midőn a megyébe szándékoltatik bekebeleztetni. Ugy hiszem méltán félti közigazgatásának jóságát; mert a megye a legjobb akarat daczára sem képes oly közigazgatást fentartani, milyet ezen város önmagának létesített. Bátor leszek ezt számokkal indokolni Szakolcza városának 60,0^0 frtnyi jövedelme lévén 5,000 lakosának közigazgatására tökéletesen elegendő. Ebből esik egyes fejszám szerint 11 frt, inig Nyitra vármegye budgetje csak 126,000 frt lévén, a mi 360,000 lélek közt oszlik fel, Nyitra vármegyében fejenkint a közigazgatásra nem jut több 40 krnál: tehát a legjobb akarattal sem ké-